A száz nap mítosza, avagy egy jól kivitelezett csapda

2021. április 14. 19:05

Fekete Rajmund
Franklin D. Roosevelt mérföldkőnek számító elnökségét követően mind utódai, mind pedig a sajtó és a közvélemény kényszeresen reklámozza és életben tartja az első száz nap mítoszát.

"Franklin D. Roosevelt mérföldkőnek számító elnökségét követően mind utódai, mind pedig a sajtó és a közvélemény kényszeresen reklámozza és életben tartja az első száz nap mítoszát, melyre sok esetben úgy tekintenek, mint egyfajta igazodási pontra: ez szabja és jövendöli meg az adminisztráció négyéves tevékenységét. Az időszak értékeléséhez mindig megvizsgálják, hogy az elnök mennyi rendeletet írt alá, mennyi törvény lépett hatályba, hogyan teljesít a gazdaság, hová utazott és hogy milyen az elfogadottsága.

Lélektani szempontból azért van jelentősége az első száz napnak, mert az elnökök hivatalba lépésükkor rendelkeznek a legtöbb politikai tőkével, melyet – jobb esetben – a beiktatásuk még jobban fel tud erősíteni, hogy aztán megvalósíthassák napirendjüket. Tanulmányok sora mutat rá arra, hogy a törvényhozás szempontjából ez a legproduktívabb időszak. Roosevelt óta az elnökök elszántan és már-már betegesen követik és próbálnak eleget tenni a média rövidtávú ítéleteinek és véleményeinek, melyek elnökségük minden egyes apró mozzanatát értékelik, ezzel pedig befolyásolják a közvélemény hangulatát is. Ebbe az ördögi körbe nemcsak a sajtó, de maga az adminisztráció is szervesen részt vesz azért, hogy elnyerhessék a sajtó kegyeit egy-egy pozitív véleménycikkért cserébe."

(...)

"Dwight D. Eisenhower 1953-as hivatalba lépésekor a Washington Post tudósítója olyan kedvező jogalkotási környezetről írt, mely FDR óta Eisenhowernek adatott meg először. A száz nap közeledtével azonban a tudósítások kiábrándítók voltak. Arthur Krock, a New York Times újságírója szerint az elnök „lassú kezdését… az időzítés és az értelmezés téves számításai” szerint lehet értékelni. Ez azonban semmilyen szempontból nem befolyásolta azt, hogy Eisenhower – egy golfozás során szerzett infarktust is túlélve – megnyerje a következő elnökválasztást is."

(...)

"Az első száz nap teljes sikere FDR óta és FDR-nek köszönhetően eleve kudarcra van ítélve. Egy nem mindennapos helyzetben tudott nem mindennapos eredményeket felmutatni, mely „mércét” saját maga állított fel. A mindenkori elnököknek pedig a sajtó és a közvélemény nyomása ellenére is azt kell szem előtt tartaniuk, hogy a mézeshetekben szerzett sikerélmények politikailag hosszú távon is tartósak legyenek. Történészi szemmel nézve a száz napnak koránt sincs akkora jelentősége, mint a napi politikai elemzések, valamint a hírfolyamok tükrében, ahol egyszerre jelenik meg egyfajta kényszerként és lehetőségként mind a politika, mind a sajtó számára, hogy értékelje a mindenkori elnök első száz napjának tevékenységét."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés