A britek hintapolitikája is hátráltatja az izraeli-palesztin konfliktus rendezését

2021. április 22. 15:25
Boris Johnson brit miniszterelnök egymással látszólag ellentmondó nyilatkozatai erősítik azt a benyomást, hogy az izraeli-palesztin kérdés nem a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt dől el majd.

Teljes mértékben tiszteletben tartjuk a Nemzetközi Büntetőbíróság függetlenségét; meggyőződésünk, hogy a fórum – várakozásainknak megfelelően – a megbízatásával összhangban jár majd el. (…) Az Egyesült Királyság továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság elkötelezett támogatója marad” – áll Boris Johnson brit miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatában, amelyet a kormányfő az izraeli-palesztin konfliktus kapcsán a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt indult nyomozás kapcsán fogalmazott meg. 

Johnson nyilatkozata azért meglepő, mert az Egyesült Királyság korábban annak ellenében foglalt állást, hogy a Nemzetközi Bíróság

idén februári döntésében egyértelművé tette, hogy hatáskörrel rendelkezik az izraeli-palesztin konfliktus háborús bűntetteinek kivizsgálására.

Az önellentmondás kapcsán a The Jerusalem Post megkereste Neil Wigan izraeli brit nagykövetet, aki igyekezett árnyalni a képet. Wigan a lapnak elmondta, hogy habár a Johnson-adminisztráció a Nemzetközi Büntetőbíróság elkötelezett híve, azzal, ahogyan a testület az izraeli-palesztin kérdéshez viszonyul, az Egyesült Királyságnak igenis problémái vannak.

Ezzel Wigan arra utalhatott, hogy Boris Johnson korábban kifejezésre juttatta, hogy nem fogadja el a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét a szóban forgó területre vonatkozóan. Johnson álláspontja, hogy Izrael szuverén állam, Palesztina pedig nem, Izrael pedig nem írta alá a Nemzetközi Büntetőbíróságot létrehozó Római Statútumot. Ebből következően Johnson számára egyértelmű, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság automatikusan nem foglalhat állást azzal kapcsolatban, hogy a vitatott terület felett mennyiben, s mennyiben nem rendelkezik hatáskörrel.

Idén februárban a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság kérelmet elbíráló tanácsa (Pre-Trial Chamber, Tárgyalás-előkészítő Kamara) a palesztin fél kérelmére megállapította hatáskörét a Ciszjordánia, Kelet-Jeruzsálem és a Gázai övezet által lefedett területen történt emberiesség elleni bűncselekmények kivizsgálására. E területek hovatartozását a nemzetközi közösség máig vitatja (ezen alapul az a különvélemény is, amelyet az ügyben eljáró Kovács Péter a februári döntéssel párhuzamosan megfogalmazott). Izrael az 1917-es Balfour-nyilatkozatra és az 1920-as san remói konferencia nemzetközi relevanciájú tanulságaira alapozva állítja, hogy a fenti területek a zsidó államot illetik. Ebből kiindulva utasítja el a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét, mivel Izrael nem vetette alá magát annak. Palesztina igényét az ENSZ Közgyűlésének 67/19. számú határozatára alapozza, amely a vitatott területet ahelyett, hogy Izrael államterületének részének tekintené, megszállt területnek tekinti. A probléma ezzel az, hogy az ENSZ Közgyűlésének határozatai a palesztin-izraeli konfliktus tekintetében csupán "puha jogi", vagyis a nemzetközi jog fejlesztésére irányuló dokumentumoknak tekinthetők, tényleges jogi kötőerővel nem rendelkeznek.

A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróságnak nincs önálló karhatalma, így a Római Statútumban részes tagállamok igazságügyi hatóságaira hagyatkozhat annak érdekében, hogy a gyanúsítottakat elfogják és bíróság elé állítsák. 

Megjegyzendő, hogy Izrael viszonya a Nemzetközi Büntetőbírósághoz meglehetősen ambivalens: egyrészről elutasítja a fórum joghatóságát, ugyanakkor a bíróság által generált vitákban, jogértelmezésekben részt vesz. Egyes elemzők szerint

éppen ezért sokak szerint a mostani jogvita sem zárulhat azzal, hogy Izrael aláveti magát a Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörének,

tulajdonképpen elismerve azt, amit mindeddig eltagadott (nevezetesen, hogy Palesztina állam). Lehetséges megoldás az lehet, hogy Izrael az átmeneti igazságszolgáltatás eszközével él. Ennek lényege, hogy a felvetések a szuverén Izrael határain belül kerülnek elbírálásra, a nemzetközi felelősségre vonás helyett.
 
Az Egyesült Királyság tehát jól látható hintapolitikát folytat azzal kapcsolatban, hogy egyszerre biztosítsa a nemzetközi közösséget arról, hogy továbbra is a Nemzetközi Büntetőbíróság támogatója, miközben igyekszik tisztázni szövetségese, Izrael előtt is azt, hogy konkrét ügyben nem azonosul a bíróság érvelésével. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság új főügyészét épp a britek adják: Karim Asad Ahmad Khan idén februártól váltja gambiai származású elődjét, Fatou Bensoudát. A Nemzetközi Büntetőbíróság döntését Bensouda érvelésére alapozva hozta, Khannal kapcsolatban pedig az elemzői értékelések azt feltételezik, hogy a szakember pragmatikusabban viszonyul majd az izraeli-palesztin konfliktushoz hasonló kérdésekhez, így vélhetően inkább a kevésbé fajsúlyos ügyeket veheti előre. 

Nemcsak Izrael azonban az egyedüli állam, amely elutasítja a 2002-es alapítású Nemzetközi Büntetőbíróság hatáskörét.

Ugyanígy tesz az Amerikai Egyesült Államok, de Kína, India, Indonézia és Oroszország is. Ehhez képest a Nemzetközi Büntetőbíróság jellemzően afrikai vonatkozású ügyekben ítél, s az afganisztáni, a kolumbiai, a grúziai, iraki, mianmari, ukrajnai és palesztin konfliktusokat csak érintőlegesen vizsgálhatja – épp a fentiek miatt.

Léteznek olyan országok, amelyek habár korábban alávetették magukat a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságának, utóbb úgy döntöttek, hogy kiszállnak ebből a kötelékből. Így tett 2017-ben Burundi, amely a Nemzetközi Büntetőbíróságban a „nyugati imperializmus” képviselőjét látta, amikor az ország területén kezdett volna nyomozási cselekmények elvégzésébe. Egy évvel később Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek államfője vonta ki országát a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alól az országban zajló drogháborúk kapcsán indítandó nyomozás miatt.

Forrás: AWAD AWAD / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés