Történelmi hibának minősítette, de jóváhagyta a Brexitet az Európai Parlament

2021. április 28. 11:22
Ugyan a mai napon formálisan is jóváhagyta, az Európai Parlament mégis elítélte a britek kilépését az EU-ból. Az elválás azonban nem zökkenőmentes: a Bizottság ma is eljárás alatt tartja Londont.

Formálisan is megadta az Európai Parlament a Brexit-megállapodáshoz való hozzájárulást. A testület 660 igen, 5 nem és 32 tartózkodás mellett hagyta jóvá azt a megállapodást, amelyet az Európai Unióból kivált Egyesült Királyság és az Európai Unió kötött még 2020. december 24-én. A megállapodást ugyan ma hagyták a kontinensen jóvá, a kiszámíthatóság miatt azonban már 2021. január 1-jétől ideigelenesen alkalmazni kezdték. Ezzel a lépéssel formálisan is elhárult az akadály attól, hogy a britek kilépése április 30-ával teljesedésbe menjen.

Az Európai Parlament ezzel együtt egy határozatot is elfogadott, amelyben leírják ugyan, hogy a megállapodás alkalmas arra, hogy csökkentse a kilépés negatív következményeit, maga a Brexit ugyanakkor „történelmi hibának” tekinthető, illetve nyomatékosítják: egy EU-n kívüli ország sem élvezheti azokat az előnyöket, amelyeket egy uniós tagállam élvezhet. 

Ez a fajta olvasat Ursula von der Leyen bizottsági elnök beszédében is visszaköszön. Az Európai Bizottság vezetője ebben rögzítette:

„a megállapodás elsősorban az uniós polgárok érdekeit és jogait védi. (…) Másodsorban az uniós érdekek mentén, a közös piac védelmének szem előtt tartásával került rögzítésre. (…) Harmadsorban pedig valós elrettentő erővel bír annak köszönhetően, hogy a megállapodás vitarendezési és egyoldalú jogorvoslati mechanizmusokat is lehetővé tesz.”

Az Európai Parlament képviselői ebben a határozatban üdvözlik, hogy az Egyesült Királyság továbbra is részt vesz a halászati, kereskedelmi, légi közlekedési és energetikai együttműködésben, ugyanakkor sajnálják, hogy az Egyesült Királyság elzárkózott attól, hogy a szigetország a külügyi, biztonságpolitikai és fejlesztéspolitikai együttműködésben is szerepet vállaljon, mint ahogy nemet mondott az Erasmus+ cserediák-program folytatására is.

Az Európai Parlament az ír-északír kérdéssel is foglalkozott. A határozatban a testület kifejtette, hogy „elítéli”, hogy az Egyesült Királyság időközben újabb egyoldalú lépésekkel lépte túl a megállapodás kereteit. Az EP itt arra utal, hogy a Johnson-adminisztráció úgy döntött, hogy mentességet biztosít az összes állatitermék-szállítmány esetében a Nagy Britanniából Észak-Írországba irányuló exportra vonatkozó kiviteli egészségügyi bizonyítvány kiállítása alól. 

A tejtermékekre vonatkozó szerződésszegésre egyébként az Independent szerint azért volt szükség, mert a tejtermékeknek az Unió irányába történő kereskedelme nagyjából 96 százalékkal csökkent. Ez a lap szerint lényegében azt jelenti, hogy a brit tejtermék-export számára a Brexit január óta több mint 1.1 milliárd fontba (átszámítva több mint 450 milliárd forintba) került. A tejföl és a tej exportja 96.4 százalékkal, a sajté pedig 64.6 százalékkal csökkent.

Hasonló intézkedésnek tekinthető, hogy London a csomagok esetében mentességet biztosít a vámáru-nyilatkozatok benyújtása alól, lényegében próbára téve azt a kényes egyensúlyt, amelyet az ír-északír helyzet kapcsán sikerült a Nagypénteki Egyezménnyel kialakítani. 

Ezt az Európai Unió különösen azért tartja problémának, mert az Egyesült Királyság anélkül tette meg ezeket a lépéseket, hogy a kilépésről rendelkező megállapodás által létrehozott fórumokon megvitatta volna ezeket, vagy bármiféle konzultációt folytatott volna az EU-val.

Ennek kapcsán az Európai Parlament felszólította az Európai Bizottságot, hogy folytassa csak azt a London ellen 2021. március 15-én indított kötelezettségszegési eljárást, amelyet Brüsszel az Egyesült Királyság renitens magatartása miatt kezdeményezett. Az erről szóló értesítőben a Bizottság rögzítette, hogy a Brexit kapcsán

az Európai Unió Bírósága a Szerződésekben meghatározott teljes jogkörrel rendelkezik, így többek között átalányösszeget vagy kényszerítő bírságot szabhat ki.

Emlékeztetett arra is, hogy amennyiben az Egyesült Királyság továbbra is megsérti a kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerinti kötelezettségeit, „például vámokat vethet ki az Egyesült Királyságból származó áruk behozatalára.”

Mint ismeretes, Írország még mindig az Európai Unió része, Észak-Írország pedig a Brexiten átesett Egyesült Királyságé, Írország és Észak-Írország között pedig jelen körülmények között politikailag lehetetlen tényleges határellenőrzést bevezetni, mint ahogy London az Egyesült Királyságon, mint szuverén országon belüli vámhatárok ellen is tiltakozik. A Precedens erről szóló, részletesebb elemzéséről itt olvashat.

Az Európai Parlament mai jóváhagyása kapcsán Christoph Hansen, az Európai Néppárt képviselője jelezte, hogy „a megállapodás ratifikációja kapcsán korántsem arról van szó, hogy az EP vakon szavazna bizalmat az Egyesült Királyság kormányának, és annak jóhiszeműségének.”

Andreas Schieder (Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége), az EP Külügyi Bizottságának jelentéstevője igyekezett nyomatékosítani, hogy az EU és az Egyesült Királyság között létrejött megállapodás a felek egyenlőségén alapuló paktuma. Üdvözölte, hogy a közös piachoz való hozzáférés és a kereskedelmi együttműködés kereteit sikeresen sikerült kialakítani. Hiányt érez azonban a külügyi és oktatási együttműködés területein, amelyekre egyelőre várakozásokkal tekint.

Fotó: Niklas HALLE'N / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 48 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem bírták a fidesz-szagot a britek?

Ilyen ez a rock and roll.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés