Dánia hazaküldi a szíreket

2021. május 3. 10:24

Kovács Emese
jogi szemszögből jártuk körül a kérdést.

"A dán kormányt rengeteg kritika érte az ügy kapcsán; az emberi jogi szervezetek embertelennek és jogsértőnek nevezték a szóban forgó eljárást, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága a genfi konvencióba ütközőnek minősítette a menekültek várható hazatoloncolását, miközben a dán baloldal intenzív politikai nyomást gyakorolt Mette Frederiksen kabinetjére a deportálások megfékezése érdekében.

A vádak között szerepelt az is, hogy a szociáldemokraták a dán szavazókért folytatott versenyben nem akarnak alulmaradni, ezért folytatnak szigorú bevándorláspolitikát. Érdemes azt itt megjegyeznünk, hogy a szír állampolgárok egyelőre csak önkéntes alapon tudnak hazatérni, ugyanis a kiutasításukat jelenleg Dánia szír diplomácia kapcsolatok hiányában nem tudja foganatosítani.

Az érzelmektől sem mentes vitában a kormány azzal védekezett, hogy nem politikai döntésről van szó, hanem a menekültügyi hatóságok hatályos dán jogszabályokon alapuló eljárásáról.

Ezt az álláspontot erősítette meg Henrik Bloch Andersen, a menekültügyekben másodfokon eljáró Menekültügyi Tanács elnöke, aki kijelentette, hogy nem minden szír állampolgár jogosult menekültstátuszra, és az érintett szírek esetében a menedékjog megadásának sem jogi, sem egyezményes alapja nem volt. Eme írás célja, hogy a kérdéses ügyek jogi hátterét feltárja, és megállapítsa, hogy a dán kormány álláspontja mennyire védhető az ország saját törvényei és nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei fényében.

Dániában a jelenleg hatályos idegenrendészeti törvény (Udlændningenloven) 7§-a értelmében három esetben jogosult a kérelmező menedékjogra:

1. ha faji okból, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldözik, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelme megalapozott, így a menedékkérő teljesíti az ENSZ Menekültügyi Egyezményének feltételeit (egyezményi státusz);

2. ha hazatérése esetén halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve (védelmi státusz). Az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikke képezi ennek a védelmi státusznak az alapját;

3. ha hazáját a kérelmezés időpontjában önkényes erőszak és civilek elleni támadás jellemzi, ami olyan súlyos, hogy a menedékkérőnél saját országban való tartózkodása esetén fennáll a halálbüntetés, kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód kockázata (ideiglenes védelmi státusz).

A leggyengébb védelmet a 7§ (3) bekezdése adja, amely csak akkor alkalmazható, amennyiben a 7§ (1) és (2) bekezdések szerinti személyes üldöztetés nem áll fenn. Ezt a kiegészítő rendelkezést egy 2014-es törvényjavaslat vezette be kifejezetten a szír háborús helyzetre és az onnan érkező menekültekre tekintettel. A jelenleg kiutasításra váró damaszkuszi szírek esetében a tartózkodási engedélyt pontosan erre a paragrafusra, vagyis Szíria egyes területein a kérelmezés időpontjában fennálló általános viszonyokra hivatkozva adták meg. Dániában a menedékjoggal rendelkező 35 000 szír közül körülbelül 5 000 fő kapott ilyen ideiglenes védelmi státuszt, akik közül mintegy 900 fő származik Damaszkuszból és környező Ríf Dimask tartományból.

Az idegenrendészeti törvény kimondja, hogy a 7§ (3) bekezdése alapján kiadott tartózkodási engedélyt vissza kell vonni, vagy el kell utasítani a meghosszabbítását, ha az engedély feltételei már nem állnak fenn, például azért, mert a menedékkérő hazájában a körülmények javultak. Ez akkor is igaz, ha az ottani körülményei továbbra is súlyosak, törékenyek és kiszámíthatatlanok.

Amennyiben az ideiglenes védelemre jogosult tartózkodási engedélyét elsőfokon visszavonják, az ügy automatikusan a másodfokon eljáró hatóság elé kerül felülvizsgálatra.

A Menekültügyi Tanács ekkor arról is dönt, hogy van-e lehetőség a tartózkodási engedély más okból történő megadására – vagy azért, mert a menedékkérőt hazájában üldözik, illetve ennek kockázata fennáll, vagy azért, mert az Emberi Jogi Európai Egyezményének 8. cikke szerinti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot sértene annak megtagadása.

A damaszkuszi régióból származó szír állampolgárok ügyében a Menekültügyi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az érintett területek általános feltételei már nem annyira szélsőségesek, hogy önmagukban igazolni tudnák a dániai tartózkodás meghosszabbítását. Eme döntést a testület többek között az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) Szíriáról készített 2020-as jelentésére alapozta, amely arról számolt be, hogy Damaszkuszban és Ríf Dimaszk tartományban alacsony az esélye annak, hogy az ott élők erőszakos cselekmények áldozataivá váljanak.

Ennek megfelelően az elsőfokú elutasító határozatok egy részét a Menekültügyi Tanács jóváhagyta, ugyanakkor több esetben a fentebb említett egyéb okból megadta a tartózkodási engedélyt. Jelenleg összesen 39 szír állampolgár esetében van jogerős döntés a hazatoloncolásról. Amennyiben a szóban forgó szírek nem hagyják el önként Dániát, kiutasításuk foganatosításáig egy ún. kiutazási központba kell tartózkodniuk. Ezek olyan nyitott létesítmények, amelyeket napközben az ottlakók elhagyhatnak, azonban az éjszakát ott kell tölteniük.

Az idegenrendészeti törvény 7§ (3) bekezdésének alkalmazása során az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy a jogszabály nem nevez meg konkrét kritériumokat, amelyek alapján egy menedékkérő származási országa biztonságosnak minősíthető. Ugyanakkor egy olyan kiegészítő rendelkezésről van szó, amely nem érinti Dánia nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettséget, így a dán menekültügyi hatóságok saját jogkörben eljárva mérlegelhetik a kérdést.

Összességében tehát elmondhatjuk azt, hogy a damaszkuszi szírek tartózkodási engedélyének visszavonására jogszerű kétszintes menekültügyi eljárás keretében került sor, ahol a dán törvények alapján már nem volt alapja a menekültstátusz fenntartásának.

Az elutasító határozatokkal kapcsolatos nagy nemzetközi közfelháborodást valójában nem az eljárások jogszerűsége váltotta ki, hanem az a politikai üzenet, amelyet ez a döntés hordoz.

Dánia a szírek hazatoloncolásának kilátásba helyezésével most már nemcsak elméleti síkon, de a gyakorlatban is szakít azzal az uralkodó paradigmával, amely a menekülteket bevándorlókként kezeli, és társadalmi integrációjukra helyezi a hangsúlyt. Ehelyett a dánok igyekeznek megmutatni, hogy a menekültek tartózkodását alapvetően ideiglenesnek tekintik, és egyes háborús övezetek stabilizálódása ténylegesen magával vonhatja az ideiglenes védelmi státusszal rendelkezők tartózkodási engedélyek visszavonását."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 8 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Annyit ér, amennyit meg lehet az alapján valósítani. Nem hiszem, h. menni fog. Viszont akiknek tetszene, mert Dániát szeretnék továbbra is dánnak tudni, azok egy ideig örülhetnek.

Egy megoldás van, NEM beengedni. Hajmeresztő, h. Európa a célpont az arab világ helyett.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés