Nem zörög a haraszt: tovább gyűrűzik a Red Bull főnök szexbotránya
A házi vizsgálaton felmentett Hornert vádló nő a cégnél és a Nemzetközi Automobil Szövetségnél is fellebbezett sajtóhírek szerint.
Húsz éves mélyponton a közbiztonság Németországban, már ami politikai indíttatású bűnözést illeti. Jelentősen nőtt a szélsőséges erőszak, mindemellett alkotmányellenes tendenciák is megfigyelhetők.
Az elmúlt húsz év tükrében számít példátlannak manapság a politikai indíttatású bűnözés mértéke Németországban – derült ki a szövetségi belügyminiszter tájékoztatójából a mai napon. A járvány évében ugyanis a statisztikák több mint 44 ezer olyan bűnesetről számolnak be, amelyek valamely politikai ideológiával azonosuló elkövetőkhöz köthetők.
Ez szám tetemes növekedés az egyébként szintén rossz statisztikákat felvonultató 2019-es évhez képest, ugyanakkor a Tagesspiegel tudósítása szerint mindenképpen csúcspontnak számít a 2001 óta vizsgált időszakban. Megjegyzendő, hogy azért 2001 a kiindulópont, mert a rendőrség ekkor vezette be a „politikai indíttatású bűnözés” (Politisch motivierte Kriminalität, PMK) fogalmát.
A 2020-as évre vonatkozó bűnözési számok több mint kétszeresei a 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben mértekhez képest, az erőszakos bűnelkövetések száma pedig 18 százalékkal nőtt 2020-ban.
A legtöbb PMK-t (23.604 eset) neonácik követték el, de idén először a baloldalhoz kötődő bűnözés is átlépte a 10 ezres lélektani határt.
A rendőrség összesen közel 11 ezer baloldalhoz kötődő elkövetést azonosított, amely 2019-hez képest 11 százalékos növekedést jelent (az erőszakos bűnelkövetések száma pedig 45 százalékos növekedést).
Arról április közepén a Precedens is írt, hogy a német alkotmányvédelmi hivatal (Bundesamt für Verfassungschutz, BfV) is vizsgálja a járványvédelmi intézkedések ellenében tüntetéseket szervező jobboldali szervezetek tevékenységét, azt gyanítva, hogy az a szélsőségesség egy új formáját valósítja meg. Azóta ezzel kapcsolatban további fejlemény, hogy a korlátozások ellen fellépő Querdenken mozgalmat a titkosszolgálat tevékenyen megfigyeli.
Németország-szerte 2.351 ilyen esetről számoltak be, amely 15 százalékos növekedést jelent 2019-hez képest, s az elmúlt húsz távlatában szintén szomorú csúcspontként magaslik ki. Ezzel együtt a zsinagógák elleni támadások száma csökkent: tavaly 34, idén viszont „mindössze” 24 ilyen esetről számoltak be.
Jelentős mértékben, 72 százalékkal nőtt viszont az idegengyűlöletből fakadó bűnelkövetések száma (több mint 5 ezer ilyen esetről beszélünk). Ezzel párhuzamosan viszont a németellenes gyűlölet-bűncselekmények száma is megnövekedett, ez a szám 68 százalékkal.
A jelentés külön szól a koronavírus-járvány okán foganatosított korlátozások ellen szerveződő zavargásokról. E körben több mint 3.500 ilyen eset történt, amelyből 478 eset járt erőszakkal is.
Az államellenes és az állami vezetők ellen irányuló bűncselekmények száma is nőtt. Tavaly 9.443 ilyen esetről számoltak be, amely a 2019-es adatok több mint kétszeresét jelenti. Ennek kapcsán Horst Seehofer belügyminiszter elmondta, hogy
„semmilyen körülmények között sem engedjük meg azt, hogy a közérdekből tevékenykedő tisztviselőinket az alkotmány ellenében fellépők megfélemlítsék vagy megtámadják.”
Ezt a politikus azért is hangsúlyozza, mert a rendőrök elleni támadások száma is jelentősen, 73 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban.
Seehofer az iszlamista indíttatású erőszakról is szólt, amely 12 százalékos növekedést mutat. Halállal végződött az a tavaly októberi bűnelkövetés Drezdában, amelynek során egy iszlamista egy meleg turistát halálra szurkált, partnerét pedig súlyosan megsebesítette. Idén májusban pedig Cottbus városában végezte ki egy afgán férfi feleségét azért, mert a nő a „nyugati típusú életvitelre” tért át.
Fotó: John MACDOUGALL / AFP
Dobozi Gergely