Nem zörög a haraszt: tovább gyűrűzik a Red Bull főnök szexbotránya
A házi vizsgálaton felmentett Hornert vádló nő a cégnél és a Nemzetközi Automobil Szövetségnél is fellebbezett sajtóhírek szerint.
Főtanácsnoki indítványában Evgeni Tanchev Lengyelország ellen kért ítéletet az Európai Unió Bíróságától a bírákra vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszer miatt. A hivatalos lengyel álláspont szerint ez szuverenitási kérdés.
Mai főtanácsnoki indítványában Evgeni Tanchev, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt kérte a Bíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a Lengyelországban a bírákra vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszerrel kapcsolatos lengyel szabályozás ellentétes az uniós joggal.
Az indítvány
Ekkor ugyanis a lengyel parlament (Szejm) törvényt fogadott el a legfelsőbb bíróság és a bírói szervezetre vonatkozó újfajta fegyelmi felelősségi rendszerről. Ennek részeként egy új tanácsot (Fegyelmi Tanács) is létrehoztak, amely az egyedi ügyekben eljárhatott.
Az Európai Bizottság álláspontja ezzel kapcsolatban az, hogy a felelősségi rendszerből a Fegyelmi Tanács függetlensége és pártatlansága nem következik, jóllehet elnökségét és tagjait a nemzeti igazságszolgáltatási tanács választja, utóbbit pedig a lengyel parlament alsóháza.
A Bizottság szerint a fegyelmi felelősségi rendszer egyrészt lehetővé teszi, hogy Fegyelmi Tanács a bírósági határozatok tartalma nyomán fegyelmi vétséget állapítson meg, másrészt nem biztosítja, hogy a fegyelmi ügyeket észszerű időn belül vizsgálják meg, harmadrészt pedig azt, hogy a fegyelmi ügyeket törvény által létrehozott bíróság bírálja el.
A hivatalos lengyel álláspont ezzel kapcsolatban az, hogy
Egy 2019. decemberi rádióinterjúban Paweł Lisicki újságíró a következőképpen fogalmazott:
„A szuverenitás alapelvének radikális megsértésével van dolgunk: egy olyan helyzetben találtuk magunkat, hogy egy teljes mértékben külföldi szereplő be kíván avatkozni a lengyel igazságügyi rendszerbe, gyakorlatilag szétrombolva azt.”
Lisicki itt gondolhat épp arra is, hogy több uniós tagállam is beszállt az eljárásba az Európai Bizottság oldalán:
Jarosław Kaczyński miniszterelnök-helyettes, egyúttal a PiS kormánypárt elnöke idén januárban hasonlóképpen fogalmazott: „Lengyelország szuverén állam, és elidegeníthetetlen jogunk van ahhoz, hogy reformot hajtsunk végre a bírói rendszerben – ami jelenleg tragikus állapotban van. Ez rossz hatással van Lengyelországra, így a lengyel társadalomra, s a nemzet egészére is.”
A jogállamisági aggályokra Kaczyński a következőképp felelt: „Teljes mértékben tiszteletben tartjuk a bírói függetlenségre vonatkozó, a jogállamiságból következő abszolút követelményeket. A bírói függetlenség azonban azt is jelenti, hogy egy bírónak be kell tartani a törvényeket.”
A fentieken túl Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter azt is felvetette, hogy Lengyelország a bírák kinevezése kapcsán akár át is térhetne a „német modellre”, amely egy sokkal inkább átpolitizáltabb rendszert feltételez, mint a jelenlegi lengyel. „Németországban ugyanis a bírákat politikusok nevezik ki” – nyilatkozta Ziobro még tavaly januárban.
A sor itt azonban nem ér véget. a belga szabályozás szerint az igazságügyi miniszternek jogában áll utasítást adni az ügyészségnek arra vonatkozóan, hogy a bűnüldöző szerv mely ügyeket vizsgáljon ki (megjegyzendő, hogy arra ugyanakkor nincs hatásköre, hogy utasítást adjon arra vonatkozóan, hogy mely ügyeket viszont ne).
A Bizottság a jogállamisági jelentésben úgy értékelte a fenti szabályozást, hogy az jogállamisági aggályt nem vet fel, ugyanis – noha a jog valóban tartalmaz ilyen lehetőséget – a gyakorlatban nem alkalmazzák. A dán és a holland szabályozás is Belgiuméhoz hasonló a tekintetben, hogy az ügyészség e tagállamokban is a végrehajtó hatalom részét képezi.
A világ egyik legstabilabb demokráciájának tartott Svédországban az igazságügy unikális mivoltához hozzátesz, hogy a svéd alkotmány értelmében az országban nem működik alkotmánybíróság – vagyis a legfőbb alkotmányos szerv maga a svéd parlament. Megjegyzésképpen: a bírói kontrollt a jogrendszer akként biztosítja, hogy a Legfelsőbb Bíróság feladata megsemmisíteni a „kirívóan” alkotmányellenes jogszabályt; ilyen egyébként 1990 nem is igazán fordult elő.
Finnországról – Svédországhoz hasonlóan – a közvélemény általában szintén virágzó demokráciaként számol be. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy a jogrendszer Achilles-sarkát képezi, hogy például a finn törvényhozó testület egyszerű többséggel juttathat politikailag megbízható személyeket például a Legfelsőbb Bíróság, vagy a parlament alkotmányügyi bizottságába.
Tavaly januárban az Európai Bizottság mégis azt kérte Bíróságtól, hogy ideiglenes eljárás keretében kötelezze a tagállamot arra, hogy legalábbis részben függessze fel a bírói reform alkalmazását. Ennek a kérésnek a Bíróság tavaly áprilisban eleget is tett.
Az ügyben született iratok itt tekinthetők meg (magyar nyelven is).
Fotó: Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely