Egyre kevesebb lengyel bízik az EU-ban

2021. május 7. 14:12
Tavaly óta nagyot zuhant az Unióba vetett bizalom Lengyelországban, úgy tűnik, a politikai természetű viták nem kedveznek Brüsszelnek.

Lengyelországban nagyot zuhant az Európai Unió népszerűsége, egyre kevesebb lengyel bízik Brüsszelben. A visegrádi országok közül Lengyelország mindig is élen járt az uniós intézményekbe vetett bizalom terén annak ellenére, hogy a lengyel kormány és az Unió között egyre több vitás terület alakult ki. Azonban úgy tűnik, hogy ez a pozitív tendencia 180 fokos fordulatot vett. Az Eurobarometer legfrissebb adatai szerint

ma már csak a lengyelek fele vélekedik pozitívan az EU-ról, egy év alatt 6 százalékot esett az Unióba vetett közbizalom mértéke.

Összehasonlításképp hazánkban az EU-ról a lakosság 59 százaléka vélekedik pozitívan, Szlovákiában ez az arány 50 százalék, míg a csehek a térség leginkább kritikus álláspontot képviselő nemzete a maguk 48 százalékos eredményével. Ugyanakkor ezen közép-európai országok a tavalyi felméréshez képest valamelyest jobb eredményt értek el 2021-ben, míg Lengyelországban szemmel láthatóan egyre dinamikusabban csökken az uniós intézményekbe vetett bizalom. 

A visszaesés hátterében elsősorban az egyre inkább élesedő politikai és jogi viták állnak.

Az Európai Bizottság 2017-ben indított kötelezettségszegési eljárást Lengyelországgal szemben a lengyel igazságszolgáltatási reform egyes elemei miatt. A közép-európiai tagállam és az uniós intézmény közötti ellentétek pedig addig fajultak, hogy idén márciusban a Bizottság úgy döntött, az Európai Unió Bírósága elé idézi Lengyelországot az igazságszolgáltatásról szóló törvény miatt, amely akadályozza, hogy a lengyel bíróságok közvetlenül alkalmazzák az uniós jog egyes, a bírói függetlenséget védő rendelkezéseit.

A vita pedig tovább bonyolódott, hiszen ahogy arról nemrég beszámoltunk, Evgeni Tanchev, az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka azt kérte a Bíróságtól, állapítsa meg, hogy a Lengyelországban a bírákra vonatkozó fegyelmi felelősségi rendszerrel kapcsolatos lengyel szabályozás ellentétes az uniós joggal. A lengyel álláspont ugyanakkor az üggyel kapcsolatban egyértelműen az, hogy az Európai Bizottság és az azzal összhangban álló főtanácsnoki indítvány sérti Lengyelország szuverenitását. A Bizottság oldalán több uniós tagállam is beszállt az eljárásba, amit viszont könnyen lehet úgy értelmezni, hogy külföldi szereplők próbálnak beavatkozni a lengyel igazságügyi rendszerbe. 

Jól látható tehát, hogy

az Unió és a lengyel kormány álláspontja olyan mértékben ellentétes, hogy a különbségek áthidalása közel sem egyszerű feladat.

Arról nem is beszélve, hogy a lengyel belpolitikai reformok kritikájának igen rossz visszhangja van egy olyan időszakban, amikor az európai kontinens a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági kihívásaival küzd. Mindez kihat az Európai Unió megítélésére Lengyelországban, a tendencia pedig egyértelműen azt mutatja, hogy a konfliktus nagyobb vesztese a polgárok szemében az Európai Unió lesz. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Összesen 7 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ahhoz, h. Közép-Európa az Uniót magáénak érezze, komoly szervezeti átalakításokra lenne szükség, amelyek rövid és hosszú távon is reménytelennek látszanak.

Az EP úgy, ahogy van felesleges, működése káros. Ezzel a holtsúllyal nem lesz lehetséges, gazdaságilag sem, versenyben maradni.

Vszg. mára annyira különböző fejlettségű, érdekű, kulturális hagyományokkal rendelkező országot tömörít az Unió, hogy az érdekek egyensúlyán nyugvó vezetés kilátástalan.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés