Globalizáció helyett önellátásra törekednek a világ nagyhatalmai

2021. május 07. 16:00

Erős belső piac, technológiai protekcionizmus és merkantilizmusra épülő globális hálózat – ez Kína, az USA és India receptje.

2021. május 07. 16:00
null

Scott Malcomson, a Strategic Insight Group stratégiai tanácsadó cég igazgatója szerint érdekes tendencia figyelhető meg a globális gazdasági versenyben.

A globalizáció legnagyobb nyertesei – így elsősorban Kína, India és az Egyesült Államok – gazdasági szempontból egyre inkább az önellátásra törekednek.

A külkereskedelem GDP-hez viszonyított arányának csökkentése, valamint az egy főre jutó GDP növelése mindhárom ország esetében megfigyelhető tendencia, azonban az önellátásra való törekvés receptjének megértéséhez a világgazdaság vezető államainak történelmi tapasztalatairól is le kell rántani a leplet. 

Az Egyesült Államokban mindig is inkább a belső piac vezérelte a gazdasági növekedést, és noha az elmúlt évtizedekben jelentősen nőtt a külkereskedelem GDP-hez viszonyított aránya, ez a tendencia néhány éve visszafordult és az említett arány csökkenésnek indult. Ez Donald Trump elnöksége alatt explicit célkitűzés volt, de vélhetően Joe Biden folytatni fogja az elődje által megszabadott irányt.

Kínában szintén hosszú ideje cél az önellátásra való képesség kialakítása, ahogy azt már a kommunista állam alapítója, Mao Ce-tung is megfogalmazta.

Úgy tűnik, hogy a a távol-keleti ország jelenlegi vezetője, Hszi Csin-ping a gazdasági nyitás politikáját követően ismét a Kínát inkább jellemző gazdaságpolitikához és államfilozófiához kíván visszatérni, amivel választ tud adni a kihívásokra az unilateralizmus és protekcionizmus jellemezte nemzetközi környezetben. 

Emellett India is hatalmas belső piaccal és gazdasággal rendelkezik, és noha ezt a gyarmati időszakban nem tudta kihasználni, a függetlenség kivívása után a politikai és katonai semlegességet a gazdasági függetlenség kiépítésének célkitűzésével ötvözte. Ahogy más nagyhatalmak esetében is megfigyelhető, az ország gazdasága az 1990-es évektől globalizáltabbá vált. Azonban Narendra Modi 2014-es megválasztása óta itt is a nagyobb fokú önellátás a cél. Ahogy Kínában, Indiában is körvonalazódik, hogy

nem a globalizáció további ösztönzése, hanem egy merkantilizmusra épülő globális hálózat kiépítése a végső cél.

Jól látszik tehát, hogy a történelmi tapasztalatok az USA-ban, Kínában és Indiában is hozzájárultak az elmúlt években tapasztalható fordulathoz, viszont azt elsősorban a nagyhatalmi versengéshez való alkalmazkodás idézte elő.

Kína számára az önellátás továbbá egy kiemelt biztonságpolitikai cél is, amely a nagyhatalmi státuszhoz való visszatérés feltétele. Az ország globális terjeszkedése és befolyásszerzése az Egyesült Államokat is arra ösztönözte, hogy biztonsági fenyegetésként tekintsen Kínára, amely például a leginkább globalizált területek közé tartozó technológia kapcsán tisztán visszaköszön. Noha a politikai, biztonságpolitikai trendek jelenleg a gazdasági nacionalizmus megerősödését vetítik elő, a gazdasági növekedés szempontja befolyásolhatja ezt a jövőben. A hosszú távú gazdasági növekedés tekintetében kulcsfontosságú innovációt ugyanis hátráltatja a befelé fordulás, és ezzel összefüggésben, a befektetésekhez szükséges külső piacok hiánya.

Ugyanakkor a nagyhatalmak vélhetően csökkenteni fogják az egymástól való technológiai függést, és alternatív piacokat keresnek majd.

Ennek hatására fokozódhat a verseny az amerikai és kínai technológiai vállalatok között a külső piacokon, amely – az állam bizonyos fokú ellenőrzésével a technológia felett – a hidegháborúhoz hasonló befolyási övezeteket hozhat létre. Kína, India és az Egyesült Államok rivalizálása nemcsak fokozódni fog, hanem teljes átalakuláson megy át, hiszen a történelmi tapasztalok alapján zajló gazdasági átrendeződés új nemzetközi köntösbe bújtatja az önellátásra épülő gazdaságpolitikát. 

Szemlézte: Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Yu fangping / Imaginechina / Imaginechina via AFP

Kapcsolódó cikkek

Összesen 4 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Wezuv
2021. június 19. 16:47
Milyen meglepő, hogy vizet prédikálnak a libsik(komcsik). Mert az egész EU-s globaliáció mögött az amcsik vannak, ide akarnak áttelepülni és minket is kiszipojozni, ahogyan azt már a saját "népükkel" megtették. Nagyon észnél kell lennünk, hogy minket ne temessen maga alá ez a henger!
Akitlosz
2021. június 19. 16:46
Akkora országok törekedhet(né)nek is az önellátásra. De vajon mire menne az amerikai Egyesült Államok az ázsiai termékek, nyersanyagok nélkül? Már nem is gyárt cipőket az az ország. Ha mégis gyártana az túl drága lenne, nem tudnák megvenni azt az amerikai dolgozók.
civis72
2021. május 13. 19:31
persze...hogyne...ázsiával nem tudnak versenyezni az USA-nak már semmi előnye azokkal szemben akiket porig bombáztak a második VH-ban
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik