Egyetemi közcélú alapítványok: lopás, spájzolás vagy valami más?

2021. május 10. 17:29

Gallai Sándor
A sikeresebb intézményekben jelenleg jellemzően a minőségnek nem kedvező tömegoktatás zajlik.

"(...)

Az átalakulással szemben három igazán súlyos kritika vetődött fel.

Az első a vagyonvesztés és a „vagyonlenyúlás” lehetősége. Ha valóban ez lenne a politikai szándék, akkor miért került a jogszabályba az állam elővásárlási joga? És mi értelme lenne kockázatot vállalni nem politikus kurátorokkal, az eddigi és a felálló kuratóriumok zömében többséget alkotó, jellemzően akadémiai, üzleti és művészeti személyekkel, akik emberi és szakmai megbecsültségüket játszanák el, ha vagyonátjátszáshoz asszisztálnának? Jól tudjuk, hogy akik állami/önkormányzati vagyont szeretnének magánkézre játszani, azok ennél sokkal könnyebben megtehetik-megtették, minek nehezítenék a saját helyzetüket elővásárlással és civil kurátorokkal?

(...)

A második kritika az egyetemi autonómia csorbítása, a harmadik pedig – az előzővel összefüggésben – a kuratóriumok összetétele, a politikai kinevezettek nagy száma.

Az egyetemi autonómia azt jelenti, hogy az oktatók külső befolyástól mentesen tanítanak és kutatnak, az intézmény pedig szabadon dönt a költségvetéséről és a gazdálkodásáról, az alkalmazottairól és az előmenetelükről, a bérezésről és a hallgatói juttatásokról, a szakok indításáról és a kivezetésükről, a szervezeti struktúrájáról és a vezetőiről. Az egyének és az egyes szervezeti egységek azonban sehol sem élvezhetnek teljes körű autonómiát, hiszen számos kérdésben (pl. költségvetés, szakok, tantárgyak) az egyetem vezetése és/vagy döntéshozó testületei mondják ki a végső szót. Kelet-Európában ráadásul külső kötöttséget jelentett-jelent az állam rendszerváltás után is fennmaradó, a nyugatival összevetésben jóval kiterjedtebb szabályozói és finanszírozói szerepe (például a felsőoktatási törvény, az akkreditációs eljárás, a fenntartói támogatás vagy éppen a közalkalmazotti törvény és bértábla révén). A közalapítványi fenntartással ezek a kötöttségek részben oldódnak, a politikai (közvetlen minisztériumi) kontroll lazul, a fenntartói szemlélet a testület nem politikusi (jellemzően akadémiai, üzleti és szakterületi) tagjai révén a korábbinál összetettebbé és többszempontúvá válik.

A kuratóriumi tagokra a parlament nem alkotott összeférhetetlenségi szabályokat, és majdnem mindegyik kuratóriumba kerül(t) egy-egy gyakorló politikus. Bár a többi tag nem politikai szereplő, a miniszterelnök nem rejtette véka alá, hogy az értékrendjük fontos szempont volt a kiválasztásukkor. Aktív politikusok jelenléte a kuratóriumokban – még ha tőlünk nyugatabbra is találunk rá példákat – több szempontból sem kívánatos, önmagában ettől azonban nem fog sérülni az átalakuló egyetemek autonómiája, hiszen a fenntartót korábban is aktív politikusok képviselték (jellemzően miniszter és államtitkár, illetve helyettes államtitkár), most viszont a politikusok kisebbségben lesznek a kuratóriumokban. Az egyetemi autonómia attól függően lesz korlátozottabb, hogy a fenntartói alapítványok mennyi önállóságot biztosítanak az egyetem vezetésének és döntéshozó testületeinek. A már átalakult egyetemeknél találunk példát olyanra, ahol a szenátus jogkörei nem csorbultak (pl. MOME), de látunk olyat is, ahol a kuratórium döntései érdemben szűkítik a szenátus és a menedzsment lehetőségeit (pl. SZFE).

(...)

A sikeresebb intézményekben jelenleg jellemzően a minőségnek nem kedvező tömegoktatás zajlik, a hallgatóhiányos egyetemek pedig – megfelelő minőségű oktatók hiányában – nem tudnak előnyt kovácsolni a kis létszámú oktatásból. A minőséget ösztönző minisztériumi eszközök eredménytelennek bizonyultak, az intézményösszevonásoktól remélt érdemi integráció, szervesülő racionalizálás nem nagyon ment végbe. Az alapítványi fenntartás ezért olyan alternatíva, amelyik nagyobb önállóságot adhat a jól működő egyetemeknek, és érdemi átalakulásra kényszerítheti a gyengébbeket.

(...)

A nemzetközileg versenyképesebb egyetemek (pl. SOTE, Állatorvostudományi Egyetem, KLTE, Szegedi Tudományegyetem) a közalkalmazotti béklyótól megszabadítva esélyt kapnak a kitörésre: a minőségi munka megkövetelésére és a kiváló oktatók megbecsülésére, továbbiak megszerzésére. A duális képzésben élen járók (pl. Széchenyi Egyetem, Neumann János Egyetem) könnyebben és még szorosabban együtt tudnak működni kiemelten fontos üzleti partnereikkel, míg a fennmaradásért küzdő egyetemek kaptak egy újabb esély életképességük javítására, amivel a politika is lezárhatna egy régóta fennálló, számára megoldhatatlannak tetsző problémát.

A kuratóriumok összetételéből és a kurátorok jogállásából további politikai szándékok is körvonalazódnak.

A közreműködők listájából egyértelmű, hogy a kormánytöbbség nem szeretné az átalakítást az akadémiai szféra meghatározó vezetőire bízni. A kurátorok és az átalakulási irány védettségét hosszabb távon is szeretnék biztosítani, amit a változtatás parlamenti kétharmadhoz kötése mutat. Ilyen keretek között feltételezhető (járulékos) politikai cél a felsőoktatás hosszú távú szemléletváltásának és elitcseréjének elindítása. A politikai célok legitimitását azonban csakis az egyetemek jobb teljesítménye biztosíthatja. A modellváltás lehet egy ilyen irányba tett első lépés, de ha nem követik a működést és a teljesítményt támogató-ösztönző észszerűsítések (pl. szakfelülvizsgálatok, teljesítményalapú oktatói bérdifferenciálás), ha nem lesz további – a minőségi oktatást lehetővé tevő és anyagilag is elismerő – tőkebevonás, ha nem válik az itthoni oktatói pálya vonzóvá a tehetséges végzősök, a külföldön doktorálók és kutatók, az üzleti életben és az egyéb szakmai (pl. mérnöki, orvosi, művészeti) területeken sikeresek számára, akkor nem fog javulni az intézmények teljesítménye, nem fogják jobban vonzani a hazai és a külföldi hallgatókat, és a felsőoktatás valamennyi kezeletlen bajának felelőssége a kuratóriumokra fog rászakadni."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 1 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés