Az Oversight Board szerint a közösségi alapelvekkel összhangban állt Donald Trump Facebookról való kitiltása

2021. május 19. 11:10

Szikora Tamás
Az események óta öt hónap telt el, és Donald Trump azóta nem posztol(hat), sőt a Facebook döntése szerint erre soha többé nem is lesz lehetősége.

"A sokak számára bizonyára ismert eset hátterében az állt, hogy az amerikai elnökválasztás finisében a washingtoni Capitoliumban éppen zajló elektori szavazások idejére a választás tisztaságát megkérdőjelező politikai erők, élükön Donald Trumppal, tüntetést szerveztek az épület környékére. A tüntetés sajnálatos módon tragédiába torkolló eseménnyé eszkalálódott, amelynek végül öt halálos áldozata lett. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke az említett tragikus események idején két bejegyzést tett közzé a Facebookon és az Instagramon. A bejegyzéseket igen rövid időn belül eltávolították a platformokról a veszélyes magánszemélyekre és szervezetekre vonatkozó alapelvek sérelmére hivatkozva.

A két bejegyzés szövege az alábbi volt… A közösségi alapelvek sérelme miatt a Facebook a második bejegyzés törlésével egyidejűleg 24 órára letiltotta Donald Trump számára a bejegyzések közzétételét a platformokon. Másnap Donald Trump bejegyzései, Facebookon kívüli megnyilatkozásai, valamint a Capitoliumban történt erőszak súlyosságára vonatkozó egyéb információk vizsgálata után, a Facebook „határozatlan időre, de legalább a következő két hétre, a békés hatalomátvétel megtörténtéig” meghosszabbította a letiltást. Joe Biden elnök január 20-i beiktatását követő napon a Facebook bejelentette, hogy benyújtotta az esetet a bizottsághoz, „felülvizsgálatra”.

A nagy érdeklődést (ezt igazolhatja az a körülmény is, hogy közel tízezer nyilvános észrevétel érkezett a bizottsághoz az üggyel kapcsolatosan) kiváltó eljárás három igen fontos kérdésre irányult: 

  • helyes döntés született-e a közösségi alapelvek megsértése kapcsán; 
  • helyénvaló volt-e határozatlan időre megtiltani Donald Trump számára bejegyzések közzétételét a platformon; 
  • milyen sajátos elbírálás alá kell esnie azoknak az eseteknek, amikor az érintett felhasználó politikai vezető?

Az alábbiakban kizárólag az elsőként említett kérdést fogjuk érinteni.

A bizottság mindkét bejegyzés kapcsán egyetértett a Facebookkal abban, hogy azok súlyosan megsértették a Facebook közösségi alapelveinek (és az Instagram közösségi irányelveinek) azon szabályait, amelyek tiltják az erőszakos cselekményben résztvevő emberek dicsőítését vagy támogatását. A bizottság az első bejegyzés kapcsán a „Szeretünk benneteket. Nagyon különlegesek vagytok”, míg a második vonatkozásában a „nagy hazafiak” és a „soha ne felejtsétek ezt a napot” kitételek kapcsán találta igazoltnak a fenti „tényállás” megvalósulását.

Abban talán kevés vita alakul ki, hogy akkor, amikor a demokratikus világban párját ritkító erőszakos, végül több ember halálához vezető események zajlanak, a többtízmilliós követővel rendelkező (akik közül vélhetően az aktuális tüntetés résztvevőinek jelentős része is kikerült) és nagy befolyással bíró politikai vezető némi mértéktartást tanúsítson megszólalásai során. Ebből következően elfogadható, ha az egyébiránt már megkezdődött erőszakos cselekmények támogatásához a leghalványabb mértékben is hozzájáruló véleményeket valamilyen szintű korlátozásnak vetjük alá, a kritikus helyzet mielőbbi felszámolása végett.

Mindazonáltal, azt is szem előtt kell tartani, hogy az alapelvek sérelmét megalapozó kijelentések – amik közül például a „szeretünk benneteket” még akár megmosolyogtató is lenne, ha nem ismernék a háttérben meghúzódó tragikus körülményeket – nem önmagukban értelmezendők. Való igaz, hogy Donald Trump ezeket az erőszakos cselekmények tudatában, azokkal összefüggésben, sőt, azokra reagálva tette közzé. Talán alappal feltételezhetjük azt is, hogy az üzeneteket olvasók sem szövegkörnyezetükből kiragadva a kifogásolt szavakat, kifejezéseket érzékelték, és ez vezérelte őket későbbi tetteikben.

Elolvasva a bejegyzéseket, teljes összefüggésükben, nehéz azokat úgy értelmezni, hogy dicsőítik vagy támogatják az erőszakban résztvevő személyeket (avagy elítélendő tevékenységüket). Hogy mást ne is említsünk, az első bejegyzésben kifogásolt szövegrész előtt a „békére van szükség.

Ezért menjetek haza” mondatok figyelmen kívül hagyásával ugyanis teljesen más értelmet nyer a megszólalás – nem is említve a korábban többször hangsúlyozott, a rend és a béke megteremtését szorgalmazó kijelentéseket. Hasonlóképpen, a második bejegyzést értelmezve is komoly megerőltetésre lehet szükség, hogy abból az erőszakos tettek dicsőítése legyen kiolvasható: „nagy hazafiak” jelzővel nem a randalírozókat illeti, és a „soha ne felejtsétek ezt a napot” fordulat sem agresszív tetteik támogatásáról kívánja biztosítani őket.

A szövegkörnyezetükből kiragadott kifejezésekre alapozva helybenhagyott döntés azért is sántít, mert maga a bizottság mutatott rá korábbi döntéseiben, hogy az egyes tartalmakat (bejegyzéseket) kontextusban kell értékelni. Ha minden körülményt kizárunk, és kizárólag az erőszakos megnyilvánulásokat nézzük, majd azok mellé állítjuk a „Szeretünk benneteket. Nagyon különlegesek vagytok”, a „nagy hazafiak” és a „soha ne felejtsétek ezt a napot” megszólalásokat, esetleg akkor tűnhetnének erőszakot támogató megnyilvánulásnak. Ellenben, ha minden körülményre kiterjedő értékelését végezzük el Donald Trump eltávolított bejegyzéseinek, akkor egyértelműen más kimenetelű eredményre juthatunk.

Ha nem magát a két bejegyzést, hanem az események kiteljesedését helyezzük tágabb kontextusba, akár érthető is lehet a bizottság döntése – de ettől még a döntés indokolása kritika tárgya marad. Már csak azért is, mert a bizottság feladata kizárólag a Facebook döntéseinek a közösségi alapelvekkel való összhangjának vizsgálata. Az egyfelől igaz, hogy Donald Trumpnak a választás elcsalására irányuló álláspontja a januári eseményeket megelőző hetekben, hónapokban uralta a (legalábbis tengerentúli) közvéleményt.

Ebben vitathatatlanul nagy segítségére volt a közösségi média is. Ha az akkori elnök kommunikációját, majd a Capitolium ostromát, mint az események akkori kicsúcsosodását nézzük, alappal merült fel a félelem a történések jövőbeli – akár még komolyabb – eszkalálódására. Ez pedig nehezen vitathatóan megelőzendőnek tekinthető. Az is igaz, hogy a közrend, közbiztonság fenntartása jogos indokát adhatja a véleménynyilvánítás korlátozásának. A bizottság jelen írás keretei között röviden ismertetett érvelése alapján tehát úgy tűnik, hogy egy legitim cél elérése (nevezetesen a további erőszak kockázatának minimálisra csökkentése) érdekében született meg egy, érvelését tekintve mindenképpen vitára okot adó döntés.

Ugyanakkor az események óta öt hónap telt el, és Donald Trump azóta nem posztol(hat), sőt a Facebook döntése szerint erre soha többé nem is lesz lehetősége. Hogy mit mondott ez utóbbi kérdésben a bizottság, egy következő blogbejegyzés témája lesz."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés