Ne borítsuk föl az asztalt előre, rizikós dolog a jogállami forradalom

2021. május 20. 12:12

Jakab András
Jelen
Nem szeretnék a polgárháború rémével riogatni, de végtelenül veszélyes mutatvány, hogy ha az ember a jogfolytonosság megszakadását használja eszközként, és erre alapozva próbál meg alkotmányozni. Interjú.

„Van-e relevanciája utólag boncolgatni, hogy megvolt-e az Alaptörvény készítésénél az alkotmányozáshoz szükséges társadalmi konszenzus? Vannak, akik szerint ahhoz, hogy új alkotmányt írjon a Fidesz, 4/5-ös többségre lett volna szüksége. Legitim az Alaptörvény?

Több kérdés csúszik össze a közbeszédben. Az egyik az, hogy az Alaptörvény jogszerű-e, vagyis legálisan jött-e létre. Szinte egyhangú az alkotmányjogászok véleménye, igen, jogszerű és legális volt, s azok is így vélik, akik egyébként tartalmilag ellenzik. Bár ismert olyan vélemény is, amely szerint hatályban volt még egy 4/5-ös szabály 2011-ben az alkotmányozással kapcsolatban, azonban e szabályról a jogtudomány túlnyomó része úgy gondolja, hogy már 1998-ban hatályon kívül került.

A 4/5-ös szabály még most is sokszor előkerül.

Még az Alaptörvény tartalmával kapcsolatban kritikus jogtudósok körében is erős többségben van az az álláspont, hogy az elfogadás formálisan jogszerű volt. Egyébként a 4/5-ös szabály nem is arra vonatkozott, hogy az új Alkotmány elfogadásához kell 4/5-ös többség, hanem az új alkotmány elfogadása részletes szabályainak jóváhagyásához. És ez már nem volt hatályos 2011-ben. Az alkotmányozás tehát legális volt; a nehezebb kérdés az, hogy legitim-e. Ennek a szokásos definíciója az, hogy „méltó a követésre”. Ezt azonban különféle mércékkel lehet mérni. Az egyik empirikus mérce: mekkora az Alaptörvény tényleges támogatottsága? Ebben az esetben lehet lakossági támogatottságról beszélni, amihez akár formális eljárást, mondjuk népszavazást is kapcsolhatunk. De amiről általában szó van, az inkább az, hogy vajon a jelentősebb politikai erők elfogadják-e az új Alkotmányt. E mostani ellenzék nem fogadja el, megkérdőjelezi, hogy az Alaptörvény méltó-e a követése. Nem hívnak ugyan fel közvetlen jogsértésre, csak nem tudják elfogadni ezt a politikai közösség alapjaként.

(…)

De az Alkotmányt népszavazással is meg lehet erősíttetni, ennek lehet kötőereje.

Ahhoz először legalább 2/3-os többség kell, de ebben az esetben tetszőlegesen lehetne módosítani a jelenlegi Alaptörvényt, akár az 1/3 ellenében is. Egy új Alkotmány megalkotása elsősorban szimbolikus aktus, és ennek megerősítéséhez a népszavazás aligha lenne jó megoldás. Már csak azért sem, mert a törvényhozásban egy esetleges 2/3 – a választási rendszer sajátosságaiból is következően – nem jelent hasonló arányokat egy népszavazás esetében. Ha van egy népszavazás, ahol az új Alkotmányt 55 százalék támogatja, 45 meg elutasítja, ugyanott vagyunk. Gondolatkísérletként tegyük fel: ha mondjuk 2011-ben rendeztek volna egy sikeres népszavazást az Alaptörvény mellett, szerintem az az ellenzék folyamatos ellenkezését és így a mostani legitimációs aggályokat sem orvosolta volna. Az alkotmányozási népszavazás hasznos lehet szimbolikus okokból, de akkor van értelme, ha a szokásos politikai küzdelmi téren kívül van, vagyis nem egy küzdelmi népszavazás, hanem egy jóváhagyó össznemzeti rituálé.

Mint amilyen az EU-tagságunkról szóló volt?

Igen. De ha az ellenzék és a mögötte álló jelentős lakossági erő ezt kifejezetten ellenzi, akkor a népszavazás ezt a problémát nem fogja orvosolni. Talán ad egy plusz érvet, de az alapproblémát nem oldja meg. Az Alkotmány egyik funkciója, hogy egybefogja a politikai közösséget. Ez a közös alap, ezek a közös játékszabályok. De ha ezt úgy alkotjuk meg, hogy közben azt az ellenzék tényleges vezető ereje és mögötte a társadalom jelentős része elutasítja, akkor ezt a szerepét nem tölti be. Nem lenne elég az „européer konzervatívok” támogatása egy esetleges baloldali többségű alkotmányozás esetében, ahogy nem teremtett legitimációt egy-két „nemzeti baloldali” politikus támogatása 2011-ben sem. Az ország működtetése érdekében alkotmánymódosításokra szükség lehet, de legitim új Alkotmányra, mint szimbolikus aktusra, nincs kilátás.

Csak egy elsöprő győzelem adhat erre alapot?

Mostani tudásunk szerint erre rövid távon nincs esély. Hosszú távon azonban nem szabad feladni az új Alkotmányra vonatkozó reményt, szerintem ez hasznos lenne. Ha mégis áterőltetik, akkor örökké az „adok-kapok ciklusban” maradunk, ami ráadásul könnyen eszkalálódhat, és ez a relatív politikai stabilitást is veszélybe sodorhatja. Ha valódi és hosszú távú változást szeretnénk, akkor ellent kell állni egy nem-konszenzusos új Alkotmány kísértésének, aminek sajnos 2011-ben nem tudott ellenállni az akkori alkotmányozó. Bátorság nem bizonyos módszerek alkalmazásához, hanem az alkalmazásuktól való tartózkodáshoz szükséges.

Pedig mostanában sokan támogatják a jogállami forradalom szükségességét.

Ezek rizikós dolgok. Különösen, ha felmerül a jogfolytonosság megszakadása. Ennek komoly kockázatai vannak. Most a társadalmi béke alacsony szintű, erősek a konfliktusok, a polarizáltság. Sokan hiszik, hogy innen már nincs lejjebb. De van! Nem szeretnék a polgárháború rémével riogatni, de végtelenül veszélyes mutatvány, hogy ha az ember a jogfolytonosság megszakadását használja eszközként, és erre alapozva próbál meg alkotmányozni. Nem precedens nélküli a jogtörténetben, de veszélyes.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 42 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Szó sem lehet arról, hogy egy moslékkormány feles többséggel alkotmányozzon. Ha ők megtehetik, azzal a felkiáltással, hogy ez itten diktatúra, akkor az utánajövők is megtehetik, ugyanerre hivatkozva.

Jé, egy józanabb hang ballib oldalon.
Szinte már csodaszámba megy.

Tegnap is az a barom MZP egyre csak tetézte az "50%+1 mandátummal mindent átírunk" baromságait, hiába érvelt ellene teljesen józanul és higgadtan Hont András (!).

Válaszok:
Csomorkany | 2021. május 20. 17:41

Ja, és az is vicces volt, amikor MZP azt kezdte el, hogy Hadházy Ákos lesz majd a legfőbb ügyész Polt helyett.
Hont teljesen kézenfekvő felvetéseire csak makogott.

(Tisztázzuk: Polt esetében ugye az egyik fő-fő vádpont, hogy egyszer valamikor, kb. 25 éve fideszes jelölt volt valahol. Erre MZP azt a Hadházy-t akarja legfőbb ügyésznek, aki
- hivatásos ellenzéki pártpolitikus, több cikluson át országgyűlési képviselő, ex-pártelnök, 2022-től is képviselő akar lenni,
- nem jogász, hanem állatorvos (bagatell),
- és mellesleg még rokona is MZP-nek.
És nem értette, Hontnak ugyan mi baja van Hadházy legfőbb ügyészségével...)

Jogállam ballob módra.

A 2022-es választás után a képviselők csak a mostani alaptörvényre felesküdve foglalhatják el a helyüket, az országgyűlésben. Ha ellenzéki többség lenne, de kétharmad nélkül, akkor a kétharmadot igénylő döntések egyharmados meghozatalával esküjüket megszegve mennének szembe az Alaptörvénnyel. Ilyen legitimitást nem lehet megteremteni. Ez olyan helyzetet eredményezni, amit még EU-s haverjaik sem vehetnének pártfogásukba. Arról nem beszélve, hogy egy ilyen, az alkotmányos rend elleni puccsot már erővel is le lehetne verni.....

Most hergelni kell az ellenzéki szavazókat hitegetni kell őket.

És ugye nem is mondjuk 1994-ben volt fideszes jelölt, hanem 2010-ben. :))

Bizony rizikós. Ha az alkotmányozás feltétele a kétharmados parlamenti többség, akkor kétharmadot kell szerezni. Aki nem szerez kétharmadot, csak egyszerű többséget, nem törölgethet alkotmányt és nem alkotmányozhat. Ha mégis megteszi, nem legitim többé és el lehet távolítani a hatalomból. Előáll tehát a polgárháborús helyzet.

Ennél már csak az a rizikósabb, ha az ellenzék már a kampányban meghirdeti, hogy egyszerű többség esetén is eltörlik a jelenlegi alaptörvényt és alkotmányoznak - ahogy azt néhány idióta javasolja. Ebben az esetben már a kampány során előáll a polgárháborús helyzet, beláthatatlan következményekkel. Erre a bejelentésre a hatalomban lévő pártoknak válaszolniuk kell, amely nem lehet más, mint, hogy ha ezt megteszik, nem ismerik el az új kormányt legitimnek. Ettől kezdve már nem választásra készül az ország és zárójelbe kerül a demokrácia.

El tudom képzelni, hogy néhány eszement ellenzékinek ilyen helyzet előállítása a célja, mert azt hiszik, hogy akkor majd bevonul a NATO, gyámság alá vonja az országot és ideiglenesen hatalomba ültet valamilyen uniós helytartóságot, amely 'helyreállítja a jogállamot' és kiírja az új választást, és persze eltiltja az indulástól a Fideszt.

Az ellenzék program híján blöffölni tud: marad nekik a napi "korrupciózás", meg a győzelmüket sugalló ilyen "jogállamisági" marhaság. 2022-ben súlyos vereséget szenvednek, s ez már a politikailag súlytalan miniszterelnök jelöltjeiken is látszik.

Egy fokkal józanabb, de ez a mondat nagyon barom: "Ha valódi és hosszú távú változást szeretnénk, akkor ellent kell állni egy nem-konszenzusos új Alkotmány kísértésének, aminek sajnos 2011-ben nem tudott ellenállni az akkori alkotmányozó."

Bazmeg, posztoló, ezek nem egyenlő helyzetek. Ahogy elismerted, az Alaptörvény jogszerű. A moslék gondja az, hogy kétharmados többség nélkül nem tudná jogszerűen eltörölni az Alaptörvényt, ha pedig jogszerűtlenül törli el, akkor megszünteti a törvényességet Magyarországon, és onnantól minden megtörténhet. De Orbán a diktátor.

"balibek nem szeretik a jogaszkodast"
A ballibek alapszabálya, az ő hatalmuk alatt:
Minden csak elhatározás kérdése.
Ilyen egyszerű, mint a faék.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés