Kié az utolsó szó?

2021. május 25. 11:13

Sándor Lénárd
A Facebook Ellenőrző Bizottság döntésének margójára.

"Május elején hozta meg a döntését a Facebook Ellenőrző Bizottsága (Oversight Board) Donald Trump ügyében. Mint ismeretes, a Facebook a 2021. január 6-i washingtoni eseményekkel összefüggésben a volt amerikai elnökkel szemben „szankciókat” alkalmazott, és közösségi média fiókját határozatlan időre felfüggesztette. A Facebook január második felében ezt a döntését az Ellenőrző Bizottság elé utalta. Többek között arról szeretett volna meggyőződni, hogy helyesen járt-e el, amikor Donald Trump számára határozatlan időre megtiltotta tartalmak közzétételét a Facebook és az Instagram közösségi platformokon. Az Ellenőrző Bizottság meglehetősen sziszifuszinak tűnő döntését – amely szerint határozatlan időre nem lehet kizárni a felhasználót anélkül, hogy ne közölnék vele, mikor, milyen feltételek esetén nyílik lehetőség fiókjának helyreállítására, ha a visszatérésre egyáltalán lehetőség van – neves amerikai alkotmányjogászok az „online szólásszabadság Marbury kontra Madison” döntéséhez hasonlítva méltatták."

(...)

"A Facebook 2021 márciusában hozta nyilvánosságra az emberi jogokat érintő vállalati politikáját, amely a konkrét ügy megítélése szempontjából jelentőséggel bírt.[5] Ebben kifejezetten elköteleződött az üzleti világ és az emberi jogok kapcsolatrendszerét szabályozó, ENSZ által elfogadott soft law természetű elvek (UNGPs) megtartása iránt."

(...)

"Ugyanakkor hangozzék bármilyen tetszetősen, a nemzetközi emberi jogi egyezmények ilyen módon történő alkalmazása számos problémát vet fel. Egyfelől –, amint egyre gyakrabban elhangzik – a Facebook nem állam, ami azt jelenti, hogy alanya, kötelezettje sem lehet ezeknek a nemzetközi szerződéseknek. Emellett pedig egy vállalat által életre hívott Ellenőrző Bizottság hitelesen nyilvánvalóan nem értelmezheti az államok között létrejött emberi jogi egyezményeket."

(...)

"Lévén, hogy a Facebook magánvállalat által üzemeltetett platform, való igaz, hogy főszabály szerint nagy szabadságot élvez a saját közösségi alapelveinek kialakításában. Mikor azonban működésére a nemzetközi emberi jogi szabályokat (is) irányadónak tartja, akkor valójában azt az alapjogi hagyományt fogadja el, ahogyan az emberi jogok az adott politikai közösség keretei között, vagyis a jelen esetben az Egyesült Államokban érvényesülnek, figyelemmel arra, hogy a területi szuverenitás hagyományos elve alapján amerikai joghatóság alá tartozik az eset megítélése."

(...)

"Persze nem kizárt, hogy a nemzetközi emberi jogok alkalmazása mögött valójában az a megfontolás áll, hogy a Facebook államként vagy legalábbis állami funkciót ellátó vállalatként kíván saját magára tekinteni.[18] Ez a szemléletmód nemcsak rá, hanem azokra a platformon alapuló üzleti modellt követő technológiai vállalatokra is igaz, amelyek már nem résztvevői egy-egy piacon folyó versenynek, hanem sokkal inkább alkotói, szervezői és irányítói az adott piacnak."

(...)

"Mindez arra világít rá, hogy állami beavatkozásra nemcsak a piac hatékony működése, hanem a hagyományos területi szuverenitás, valamint az alapjogi hagyomány és végső soron az emberi jogok nemzetközi védelme, ezek között pedig a demokratikus nyilvánosság megőrzése érdekében is szükség mutatkozik. Erre akár a platform alapú üzleti vállalkozások szigorúbb versenyjogi szabályozása és monopolisztikus karakterük megtörése, akár közszolgáltatásként – például a víz- és elektromos áramszolgáltatás mintájára – történő szabályozásuk is utat kínálhat. A bölcs állami fellépés a platform alapú üzleti modell előnyeit megőrzi, de hátrányait képes hatékonyan kiküszöbölni. A Facebook vagy a Twitter vonatkozásában egy ilyen szabályozási elvet kitapintó bírói döntés pedig majd valóban joggal tarthat igényt arra, hogy az „online szólásszabadság Marbury kontra Madison” döntéseként méltassák."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 5 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

" állami beavatkozásra ...a demokratikus nyilvánosság megőrzése érdekében is szükség mutatkozik. "
Igen, de a cenzorbizottságban Soros emberei vannak többségben.
Ám a kérdés nem ez, a kérdés, a valódi kérdés:
Egyáltalán hogyan kerültek oda?
Kb. úgy, mint a 80-as évek demokratizálódási programjában említett eset:
"És hogyan, mikor került a Magyar Televízióhoz?"
"A 60-as évek elején mentem a járdán a Népköztársaság úton, amikor az utca túloldalán szembejött X. Átkiáltott: Nem akarsz a Televízóban dolgozni?"
Hát így, nagyjából, mekkora spontán vakszerencse...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés