Technológiai fejlesztésekkel készülnek a görög hatóságok a következő migrációs hullámra

2021. május 31. 16:15
A fülsüketítő zajt keltő hangfegyver csak a jéghegy csúcsa; a tesztelés alatt álló arzenált Görögország az Európai Unió támogatásával szerezte be.

Kihasználva a koronavírus-járvány okozta migrációs csillapodást, high-tech eszközökkel, köztük hangfegyerekkel, mesterséges intelligencia által vezérelt kamerarendszerrel és „virtuális határőrséggel” készül a görög határrendészet a következő migrációs hullámra. 

A repertoár a fülsüketítő zajt keltő „hangágyúval” és a migránsok mozgását mesterséges intelligenciával követő kamerarendszerrel közel sem teljes.

A görög hatóságok északon az USA-Mexikó határon bevezetett technológiát alkalmazva, a Görögországot Törökországtól elválasztó Évrosz-folyó mentén például acélfalat is húztak, meggátolandó a migránsok Európai Unióban történő belépést. Hasonló újítás a szintén mesterséges intelligencia által vezérelt hazugságvizsgálók és a fejlett dróntechnológia rendszerbe állítása (földön, vízen, tengerszint alatt és fent a levegőben egyaránt). A hatóságok emellett tenyérszkennereket is „hadrendbe” állítanak, amelyek útján a migránsok biometrikus azonosítása is hatékonyabbá válhat.

A fejlesztéseket Görögország az Európai Unió támogatásával hajtja végre.

Az EU 2015 óta 3 milliárd euró összeget adott a görögöknek

arra, hogy fejlesztéseket hajtson végre a migrációs védekezés optimalizálása céljából (ekkor több mint 1 millió bevándorló helyezte migrációs nyomás alá a dél-európai országot).

Dimonsthenis Kamargios görög rendőri vezető a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy „a hatóságok feladata, hogy megfékezze az országba irányuló illegális migrációt. Ehhez pedig a hatóságoknak modern felszerelésre és eszközökre van szüksége.”

A fentiek illeszkednek abba a korábbinál lényegesen agresszívabb migrációs stratégiába, amelyet az Európai Unió a menekültügy kapcsán a 2015-ös migrációs helyzet óta rendszerben tart. Ennek nyomán került a közelmúltban megerősítésre az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) is, amelyre

immár mint az EU első formaruhás erőszakszervezetére tekinthetünk.

Ami az Ügynökséget illeti, a szervezet gyümölcsöző partnerségként tekint a görög hatóságokkal való együttműködésre. Jelenleg a Frontex legnépesebb személyi állományát mozgató missziója 660 fővel Görögországban zajlik, miközben az Ügynökség „zászlaja alatt” 16 jármű hajózik az Égei-tenger keleti részén. 

A Görögországgal létrehozott partnerségünk az európai együttműködés előnyeit hozza felszínre, egyszersmind megmutatja a világ számára, hogy milyen előnyökkel jár egy egységes Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség létrehozása. Idén számos Görögországban tartózkodó turista szembesülhet a blokk történetében első ízben azzal, hogy a görög határokat uniós egyenruhába öltözött szakemberek vigyázzák a határokat.” - nyilatkozta Fabrice Leggeri, a Frontex igazgatója.

A görög határvédelem és a Frontex együttműködését számos emberi jogi aktivista nézi rossz szemmel. Ahogy arról a Precedens is beszámolt, emberi jogi NGO-k hónapokra összetűz alá vették az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséget az Égei-tengeren működő Poszeidón művelet miatt. 

A legsúlyosabb vádak szerint az Európai Unió legelső saját egyenruhás testületeként újraértelmezett Frontex a görög hatóságokkal együttműködve migránsok szisztematikus és tömeges visszautasításába kezdett. Ezzel a vádak szerint folytatólagosan sértette meg az uniós jogot, a Frontex belső etikai szabályzatát és a nemzetközi jogot. 

A Der Spiegel egy Görögországban működő humanitárius nem kormányzati szervezet (NGO), a Legal Center Lesvos és a Front-Lex nevű amszterdami székhelyű jogi segítségnyújtó szolgálat aktivistáinak észrevételeire hagyatkozott, amikor a Frontex-botrányt kirobbantó cikkét megírta. Ezeket a vádakat ráadásul a média összekötötte olyan, a Frontex szóvivője által rovatunknak cáfolt állításokkal is, amelyek a Frontex állítólagos, kétes fegyverbizniszeire vonatkoztak.

A teljes képhez mindenképpen hozzátartozik az, hogy a folytatólagos jogsértésekre vonatkozó állításokat zömmel a török parti őrség által a rendelkezésükre bocsátott, vágott és erősen átszerkesztett videófelvételek alapján tették, s ezekre hivatkoznak bizonyítékként is – mutatott rá a rovatunknak nyilatkozó Chris Borowski, a Frontex szóvivője.

A Frontex hivatalos közlemények sorában rögzítette, hogy a vádakat megfogalmazó civil szervezetek nem voltak képesek bizonyítani, hogy a török hatóságok nem vállaltak felelősséget a Törökország irányába visszafordított bevándorlókért, vagy azt, hogy a görög földre lépő migránsoknak bármi baja esett volna.

Az Ügynökség kiemeli, hogy továbbra sincs információja olyan sérülésekről, eltűnésekről vagy halálesetekről sem, amelyek a vádakkal összefüggésbe hozhatók lennének. Ez virágnyelvről lefordítva nagyjából annyit tesz, hogy ha történt is kiutasítás, az nem a bevándorlók életének veszélyeztetésével történt.

Kép: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés