Még júniusban megérkezhet az Európai Parlament radikális abortuszpárti határozata

2021. június 2. 16:38
Lesöpörte az asztalról az életpárti NGO-k állásfoglalását az EP szakbizottsága, progresszív ideológiáktól vezérelt "radikális" és "szélsőséges" abortusz-határozatáról szavazhat az Európai Parlament.

„Szélsőségesnek” és „radikálisnak” nevezte a washingtoni székhelyű kutatóintézet, a The Parliamentary Network for Critical Issues (PNCI) azt az elfogadás előtt álló európai parlamenti határozatot, amelyet a testület az abortusz széles körű, egész Európai Unióra kiterjedő liberalizálására vonatkozóan készül elfogadni.

A május 25-én benyújtott, s június első harmadában szavazásra bocsátandó határozat-tervezetet a horvát Predrag Fred Matić jegyzi. A dokumentum célja hogy az „abortuszhoz való jogot” Európa-szerte elismertesse, ezen felül, hogy az orvosok lelkiismereti okra való hivatkozással történő elzárkózását „egészségügyi ellátás visszautasításának” lehessen minősíteni. Ez azt vonná magával, hogy

egy orvosnak még eltérő lelkiismereti meggyőződése ellenére is el kellene végeznie az abortuszt a páciensen,

ennek visszautasítása pedig – a jogszabályok általános logikájából kiindulva –  vélhetően szankciót vonna maga után.

A határozat-tervezet szövegével szembesülve életpárti csoportok fejezték ki tiltakozásukat, többek között arra hivatkozva, hogy az abortusz kérdéséhez csak a tagállamok „nyúlhatnak hozzá”, s hogy az Európai Unió intézményeinek ebben a tárgykörben semmi keresnivalójuk nincs.

A The European Centre for Law and Justice nevű, strasbourgi székhelyű civil szervezet álláspontja szerint nincs másról szó, mint hogy

az Európai Parlament egyes politikusai a puha jogi eszközökben rejlő lehetőségeket akarják kiaknázni azzal, hogy új normát vezetnek be úgy, hogy a jogalkotási szempontból mégsem beszélhetünk klasszikus jogi normáról”. 

A konzervatív NGO szerint

nem szabad lebecsülni ennek a stratégiának az erejét.

Rámutatnak, hogy habár az Európai Parlament határozatai nem rendelkeznek tényleges kötőerővel, egy karakteres véleményformálás útján a szervezet mégis képes felfedni szándékát a jogalkotási folyamatok ideális irányát illetően. 

A szervezet kiemeli, hogy a határozat – amennyiben elfogadják – politikai szempontból könnyedén legitimálhat egy ilyen diskurzust, amelyet tényleges jogalkotás is követhet az egyes tagállamokban – éppen ezért az Európai Parlament képviselőinek nyilvánvalóan az a célja, hogy határozatuk közvetetten tényleges joghatással rendelkezzen majd.

Az Európai Parlament küszöbön álló határozata nagy mértékben támaszkodik a Soros Györgyhöz köthető civil szervezet, az Open Society Foundations által szponzorált Center for Reproductive Rights (Reprodukciós Jogok Központja) állásfoglalására is. Érvelésük szerint 

a reproduktív korú nők 59%-a olyan országban él, amely széles körben engedélyezi az abortuszt, a nők 41%-a pedig korlátozó jogszabályok hatálya alatt él. Az EU-ban csak egy tagállam nem engedélyezi az abortuszt semmilyen körülmények között (Málta), egy pedig csak nagyon szűk feltételekkel, rendkívül korlátozó tendenciák mellett (Lengyelország). Ami aggodalomra ad okot, és határozott választ sürget az EU részéről, az a nők jogai, közöttük a biztonságos és legális abortuszhoz való, a támadások egyik fő célpontját képező jog terén történő nyilvánvaló visszaesés.”

Az Európai Parlament nőjogi szakbizottsága különösen Lengyelországra van kihegyezve. Az egyébként is szigorú abortusz-szabályozást hatályban tartó, a közvélemény szemében jellemzően katolikusként feltűnő kelet-közép-európai országban ugyanis az alkotmánybíróság úgy határozott, hogy a lengyel parlamentnek az eleve szigorú abortusz-szabályokon további szigorítást kell eszközölnie. Ez egy időre mélyen megosztotta a lengyel társadalmat, átmeneti patthelyzetet okozva ezzel a lengyel belpolitikában. Az erről szóló elemzésünk itt olvasható.

De nemcsak a Reprodukciós Jogok Központját hallgatta meg Soros György érdekköréből az Európai Parlament nőjogi szakbizottsága. Szakmai állásfoglalásáért az International Planned Parenthood Federationt is megkereste (amelynek a Gates Foundationhöz is köze van). 

Erre vonatkozóan a már említett konzervatív NGO vezetője, Grégor Puppinck, a Sorbonne Egyetem jogászprofesszora is közölt publicisztikát. Ebben Puppinck leírja, hogy

a határozat-tervezet „megszületésének” körülményeit az egyoldalú propaganda jellemezte.

Az említett szervezetek képviselői és az EP politikusai a „demokrácia és az európai értékek veszélyeztetettsége” miatt ítélték el az olyan konzervatív civil szervezetek állásfoglalását, mint amilyen az ECLJ is (de a sorban említhető a Fondation Lejeune, az Alliance Vita, az ADF, és a CitizenGo is).

Puppinck beszámol arról is, hogy a határozat megszövegezésénél egyedül egyetlen spanyol parlamenti képviselő, Margarita de la Pisa emelt szót az egyoldalú propaganda ellen, amelyet a politikus „egyedülállónak és totalitáriusnak” minősített.

Kép: Jaap Arriens / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 74 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Radikális gyilkosok, jogvégőnek álcázva. Kemény ítélet vár rájuk, de nem e világi ítéletkor...

Kíváncsi vagyok, az EP tagjai közül hányan vannak Soros listáján? Az előző EP-ben kb 270-en voltak.....

Felháborító! Mi az, hogy kötelező elvégeznie egy orvosnak, aki az életre a gyógyításra tette fel az életét, gyermek gyilkosságra kényszerítik, büntetik.

Nem kell ettől megijedni, évek telhetnek el amíg ebből valami ( de nem ez ) lesz belőle. A szövegben is említik, de a Parlament ( ez nem a mienk) nem hozhat önállóan kötelező érvényű jogszabályt csak valamilyen "Ajánlást vagy Határozatot", azt meg vagy megfogadják vagy nem, nincsen jogi következménye.

Az uniós Parlament nem hozhat egyedül kötelező érvényű jogszabályt. Általában a szövegtervezetet a Bizottság készíti elő, többszörösen konzultálva a tagállamok képviselőivel az un. komitológiai bizottságokban. Utána benyújtja a Parlamentnek. A gyakori együttdöntési eljárásoknál a szövegben meg kell egyezzen egy bizonyos időn belül a két félnek, ha nem vissza a Bizottsághoz. Ha igen, akkor jön a Tanács, Ő üti rá a végső pecsétet. A végén a Parlament és a Tanács kiad pl. egy Irányelvet ( Directive ), amit a tagállamoknak föbb pontjaiban be kell emelniük a jogrendjükbe általában 18 hónapon belül.

Szánalmas. Szomorú, nem neki, mert ő így elégedett saját magával, hanem egyáltalában, h. a tájékozottság, intelligencia mennyire csak lokális tud lenni.

Nyilván megvan az oka. Kívül állónak mindegy. Szólás és gondolat szabadság van.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés