Magas légszennyezettség miatt sértett uniós jogot Németország

2021. június 3. 15:08
Az Európai Bíróság döntött, nem árt azonban mérlegelni, milyen terhet ró a társadalomra a dízel autók kivezetése.

Az Európai Bíróság elmarasztalta Németországot a levegő minőségéről szóló uniós irányelv megsértése miatt. Az irányelvben foglaltak szerint a nitrogén-oxid átlagos, éves szintje a levegőben nem haladhatja meg a köbméterenkénti 40 milligrammot és az óránkénti érték nem emelkedhet 200 milligramm fölé. Ezzel szemben 2010 és 2016 között Németország több nagyvárosában, köztük Berlinben, Dortmundban és Hamburgban is ennek a határértéknek a többszörösét regisztrálták. 

Az Európai Bizottság még 2018-ban döntött úgy, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország ügyében. Az uniós intézmény álláspontja szerint a hatóságok nem tettek megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a határérték túllépésével érintett időszak a lehető legrövidebb legyen.

Az állami fellépés elmaradása vezetett ahhoz, hogy Németország a vizsgált időszakban „szisztematikus és folytatólagos módon” megsértette az uniós jogot. 

A német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség májusi beszámolója szerint a magas nitrogén-dioxid koncentráció hátterében elsősorban a gépjárművek – ezen belül is a gázolajjal működő személy- és tehergépkocsik – környezetszennyezése áll. Ennek eredményeként 2016-ban 90 városban mértek a határértéknél magasabb koncentrációt, az ügynökség ugyanakkor kiemelte, hogy a koronavírus-járvány hatására az uniós joggal ellentétes esetek száma hatra csökkent. 

Sven Giegold zöldpárti EP-képviselő úgy véli, hogy az Európai Bíróság döntésével a szövetségi kormány végre az uniós irányelvnek megfelelően fog eljárni.

A politikus Andreas Scheuer közlekedési minisztert okolja a magas légszennyezettségi mutatók miatt, aki „engedett az autóipar lobbijának”,

nem tett eleget a dízel autók kivezetéséért és nem tudta rábírni az autógyárakat, hogy visszahívások révén, a jobb emissziós értékek elérése érdekében utólag módosítsák a gázolaj meghajtású járműveket. 

A zöldpolitikus ugyanakkor nem említette meg, hogy a német autóipar továbbra is húzóágazatnak számít az országban és Európában is, az európai környezetvédelemi normák és a német gazdasági szereplők érdeke közötti ellentétek pedig egyre inkább kézzel foghatóvá vállnak. Arról nem is beszélve, hogy az újonnan vásárolt dízel autók száma csökkenő tendenciát mutat Európában, egyre többen vásárolnak alternatív, hibrid vagy benzines meghajtású autót. 

A dízel autók kivezetése vagy azok használatának tiltása megoldhatja a légszennyezettség problémáját, de számolni kell azzal, hogy az intézkedés több új frontvonalat is létrehoz.

Egyrészt visszavetheti a gazdasági növekedés mértékét Németországban, másrészt pedig a régebbi dízel autók állami nyomásra történő cseréje rendkívül nagy terhet ró a társadalom egyes szegmenseire. Németországnak és a többi európai államnak ezért az autóipart érintő szabályozáskor több szempontot is mérlegelni kell, és bár sok zöldpárti politikus gyors és radikális fellépést szeretne, a szigorodó emissziós előírások terhét nem lehet egy az egyben az állampolgárokra és gazdasági szereplőkre átruházni. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Tobias Schwarz / AFP

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés