Elsöprő többséggel mehet át a népszavazáson a svájci terrorellenes törvény

2021. június 4. 14:45
Jogállami szempontból aggályos fordulatokat tartalmaz, rövidesen mégis a svájciak kétharmada erősítheti meg a terrorellenes törvényt. A törvény vitatható többletjogosítványokat ruházna a rendőrségre.

Június közepi népszavazás erősítheti meg a terrorellenes törvényt Svájcban. A szabályozás bel- és külföldön egyaránt megosztó: bírálói szerint szigorú rendelkezéseinek az ártatlan állampolgárok is megihatják a levét, azok pedig, akik üdvözlik a törvényt, azzal érvelnek, hogy a jogszabály minden korábbinál jobban védi majd a svájciakat a terrorizmus ellen.

A népszavazást ugyan a koncepció ellenzői szorgalmazták, miközben a Reuters elemzőkre hivatkozva állítja, hogy

úgy tűnik, hogy a svájciak mintegy kétharmada az új szabályozás pártján áll.

A szövetségi nemzetbiztonsági szolgálat tavaly novemberi jelentése szerint a hatóság fókuszában jelenleg 49 nemzetbiztonsági szempontból „kockázatosnak” minősített személy áll, ezen felül pedig 690 olyan felhasználót figyelnek, akik rendszeresen látogatnak dzsihadista kötődésű weboldalakat.

A jogalkotó hozzáteszi, hogy az olyan esetek megfékezése is cél, mint amilyen a 2010-es évek első felében történt: egy 15 és 16 éves testvérpár 2014-ben Szíriába utazott, később pedig mindkettejüket az Iszlám Állammal való szövetkezéssel vádolták meg.

Az új törvény többletjogosítványokat ruházna arra a rendőrségre, amely jelenleg csak akkor járhat el egy polgárral szemben, ha az illető már elkövette a bűncselekményt. Az új javaslat ehhez képest gyökeres nézőpontváltást ígér azzal, hogy

az erőszakszervezetek a jövőben akár preventíven, megelőző jelleggel is felléphetnek a potenciális terroristákkal szemben.

Egészen konkrétan a jogszabály szövege feljogosítja a szövetségi rendőrséget (Fedpol) arra, hogy már akkor is intézkedhessen a 12 éven felüli egyénnel szemben, ha egy büntetőeljárás megindításához még nem áll rendelkezésre elég bizonyíték.

Ezek a büntetőeljárást megelőző intézkedések például kihallgatást, a rendőrségnek való jelentési kötelezettséget takarnák. Emellett a hatóságok megtilthatnák az országból való kiutazást az eljárás alá vont személyek számára, mint ahogy azt is, hogy meghatározott területekre ezek a személyek beléphessenek. Végső esetben pedig – bírói jóváhagyáshoz kötötten – házi őrizetbe is rendelhetik a gyanúsítottat.

A koncepció pártolói a jelenlegi rendszert azért kritizálják, mert az szerintük nem helyénvaló: joghézagokat teremt az ország 2015-ben elfogadott terrorellenes stratégiájában. Ezeket a joghézagokat azonban a küszöbön álló szabályozás befoltozná azzal, hogy azon nyomban lehetővé teszi a rendőrség számára a beavatkozást, mihelyst a radarra kerül valaki.

A pártolók üdvözlik azt a fokozatossági elvet is, amelyet az új szabály érvénybe léptetne: eszerint elsősorban pszichológiai nyomás alá lehetne helyezni az érintettet, majd foglalkoztatási megoldásokat kellene keresni az illető számára. Ha ezek nem segítenek, jöhetnének a sorban a szigorúbb intézkedések.

Az ellenzők szerint a reform túl messzire megy: a törvény értelmében a terrorizmus fogalma túl tág értelmezésre ad lehetőséget, amely visszaélésszerű cselekményekre buzdíthatja a rendőrséget. Az ellenzők tartanak attól is, hogy

ártatlan, jogellenességet el nem követő állampolgárok is eljárás alá vonhatók lennének.

Az ellenzőknek egyéb jogállamisági aggályaik vannak: szerintük a törvény a hatalmi ágak szétválasztása szempontjából is hiányosságoktól szenved. A már említett házi őrizet esetét kivéve a Fedpol lenne felhatalmazva mind a döntésre, mind pedig a végrehajtásra. A bírálók ezen felül hiányolják a koncepcióból a jogi felülvizsgálat lehetőségét is.

Ha a jogalkotó egy olyan rendszert léptet érvénybe, amelyben a szövetségi rendőrség indíthat eljárásokat és dönthet ezekben a kérdésekben bírói felülvizsgálat nélkül is, valójában Frankenstein szörnyét kelti életre

– állítja Philip Jaffe pszhichológus professzor, az ENSZ gyermekjogi biztosi hivatalának tagja. A szakértő annak kapcsán szólalt fel, hogy a koncepció értelmében a rendőrség már a 12. életévüket betöltött fiatalokkal szemben is intézkedhetne (a házi őrizet esetében 15. életév a korhatár).

A jogszabályt még 2020 szeptemberében fogadta el a svájci parlament jobboldali és centrista többsége. Az ezt követő tiltakozás zömmel baloldali pártok irányából indult, amelyek januárra 140 ezer állampolgári aláírást könyvelhetnek el, elégségessé téve népszavazási indítványukat a tényleges voksoláshoz. Megjegyzendő, hogy eredetileg 50 ezer aláírást kellett volna gyűjteniük 100 nap alatt ahhoz, hogy a népszavazást meg lehessen tartani.

A tiltakozók között az ENSZ és az Európa Tanács emberi jogi biztosai is megtalálhatók.

Kép: STEFAN WERMUTH / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Már legelején arról volt szó, hogy a pápa a kongresszus végén egy szentmisére jön csak ide. Miért kéne egy nagy egyházi esemény alkalmából államfői találkozót rendezni?

Egyébként mit nem felejz a pápa?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés