Törökországban tartózkodik a legtöbb migráns a világon

2021. június 18. 10:08
Az ENSZ menekültügyi szervezetének éves jelentése szerint csak Törökországban 3.7 millió migráns tartózkodik. Erdogan június elején arra figyelmeztetett: az ország befogadóképességének határához ért.

Közzétette éves migrációs jelentését az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR). A ma publikált, 72 oldalas jelentésben, amelyben a készítők többek között a koronavírus-járvány migrációra kifejtett hatásait is elemzik, több meghökkentő tényre is fény derül.

Így például az UNHCR számításai szerint 2020 végén világszerte 82.4 millió olyan embert tartanak nyilván, akik fenyegetettség, fegyveres konfliktus, erőszak, emberi jogi mulasztások, illetve az aggasztó közrendi viszonyok miatt kényszerültek útra kelni. Ez a hatalmas szám magába foglalja a nemzetközi jog szerint menekültnek tekinthető embereket, az egyes országokra vonatkozó, azokon belüli „belső migrációt” és a menedékkeresőket is. 

Az ENSZ menekültügyi szervezete feltárta, hogy a legtöbb menekült Törökországban tartózkodik, összesen 3.7 millió fő. Ezzel a hatalmas számadattal az Ázsia és Európa határán fekvő ország a világ legtöbb migránst elszállásoló országává vált. Ennek kapcsán Recep Tayyip Erdogan június elején arra figyelmeztette Európát, hogy

Törökország teljesítőképességének és befogadóképességének határán van, egy újabb migránshullámmal már nem bír dacolni.

Éppen ezért – szólt az elnök – az európai országoknak számolniuk kell a migrációs nyomás növekedésével, ha a Szíria északnyugati részén dúló konfliktus a továbbiakban sem csillapodik.

A kelet-mediterrán régió migrációs útvonalai az utóbbi időben botrányoktól teljesek. Ahogy arról a Precedens is írt, az Európai Unió első egyenruhás rendészeti testülete, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hónapokon keresztül állt egyes emberi jogi NGO-k kereszttüzében vélt, de nem megfelelően bizonyított humanitárius kihágások miatt. Az érintett Poszeidón művelet kapcsán napirenden tartott botrány újabb fordulata, hogy 40 emberi jogi NGO, továbbá aktivisták és migránsmentő-hajók kapitányainak egy csoportja nyílt levelet fogalmazott meg az Európai Bizottságnak és a többi csúcsintézménynek címezve, a Frontex emberiesség-ellenes tevékenysége miatt. Mint írják, "az EU kezéhez vér tapad."

A második a sorban Kolumbia (1.7 millió fő), a harmadik Pakisztán (1.4 millió fő), a negyedik Uganda (1.4 millió fő), az ötödik pedig Németország a maga 1.2 millió főjével.

Az Európában tartózkodó migránsok száma a tavalyi év során 3 százalékkal nőtt.

Ami a származási államokat illeti, a legtöbb migráns (6.7 millió fő) Szíriából indul. A top 5 származási állam sorrendje a következőképpen alakul: második Venezuela (4 millió fő), a harmadik Afganisztán (2.6 millió fő), Dél-Szudán a negyedik (2.2 millió fő), a destabilizálódó Mianmar pedig immár az ötödik, 1.1 millió fővel.

A legtöbb menedékkérelmet tavaly az Amerikai Egyesült Államokban adták be, több mint 250 ezren. Amerikát követi három európai állam, Németország, Spanyolország és Franciaország 100 ezer körüli adatokkal, Peru pedig az ötödik, valamennyivel több mint 50 ezer beadott kérelemmel.

A hatalmas számokhoz tragikus sorsok társulnak:

2018 és 2020 között összesen nagyjából 1 millió gyermek született migránsnak.

A pontos számot még megbecsülni is nehéz, ugyanis a vándorlás közben lezajlott szülések nyilvántartása közel lehetetlen. Nyilvánvalóan ezeknek a gyermekeknek az oktatását is meg kell oldani. 

Amellett, hogy az iskoláztatás kérdése valós problémát jelent, az UNHCR rögzíti például azt is, hogy a legtöbb migránsnak jelenleg menedéket nyújtó Törökországban a kormány jelentős kapacitásokat fektet a migráns gyermekek oktatásába. Mint írják a migráns gyermekek törökül tanulnak, iskolaeszközökhöz juthatnak, bizonyos oktatókat pedig kifejezetten a migráns gyermekek oktatására képeznek ki. 

Borús képet fest az ENSZ a jövőre nézve: a készítők becslései szerint a 2021-es jelentés tartalma hasonlóan aggasztó lesz, tekintettel arra, hogy 2020 során azokhoz a sérülékeny területeken meglévő problémákhoz (pl. élelmiszer-ellátás, klímaválság, gazdasági problémák) immár a koronavírus-világjárvány is társul. 

Ennek eredményeképpen például Dél-Szudánban, Szíriában és a Közép-afrikai Köztársaságban egyenesen éhínség köszönthet be. Ezen felül a Világbank becslései szerint a koronavírus-járvány következtében rövidesen bőven meghaladja a 100 millió főt azok száma, akik szélsőséges nélkülözések közepette kényszerülnek élni.

A lehetséges megoldások közül az UNHCR egyértelműen a migránsok hazajuttatását részesíti előnyben,

amennyiben az ezt megalapozó döntés a menedékkérő szabad és méltóságteljes elhatározásán alapul. A szervezet rámutat, hogy 2020 során nagyjából 251 ezer menekültet juttattak így haza, amely 21 százalékkal kevesebb, mint az azt megelőző évben (az ok egyértelműen a koronavírus-járvány, és a határok lezárása).

További megoldást a migránsok áttelepítése jelenthet, amelyre vonatkozóan az ENSZ menekültügyi szervezete rögzíti, hogy bár még mindig jó néhány ország partner ebben, összességében egyre kevesebb állam nyitott erre a megoldásra.

Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy Dánia nemrégiben egészen egyedülálló utat választott a migránsok áttelepítésére. Nemrégiben a dán parlament ugyanis úgy döntött, hogy Afrikába telepíti át a dán hatóságokhoz folyamodó migránsokat, ha pedig az eljárás végén a dán hatóságok úgy döntenek, hogy a migráns nem nyerhet beengedést az észak-európai országba, a „szállásadó” afrikai országból is távoznia kell.

Kép: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 15 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés