Európai Bíróság vs. német alkotmánybíróság

2021. június 21. 16:19

Jaap Hoeksma
EUobserver
A német alkotmánybíróság szerint a demokrácia és a jogállam csak a szuverén államokon belül létezhet.

Politikailag érzékeny döntést hozott az Európai Bizottság amikor úgy határozott, kötelezettségszegési eljárást indít az EU legnagyobb tagállama, Németország ellen.

A döntés a Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent egykori főnökével és mentorával, Angela Merkel kancellárral állítja szembe. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a vita két főszereplője nem Von der Leyen és Merkel, hanem a német alkotmánybíróság és az Európai Bírósága (EUB).

A vita tárgyát pedig az képezi, hogy Karlsruhe vagy Luxemburg testesíti-e meg az utolsó szó jogát az uniós joggal kapcsolatos kérdésekben? 

(…)

A német alkotmánybíróság gondolatmenete a következőképpen foglalható össze. A taláros testület 1993-ban az EU-t államokból álló entitásként („Staatenverbund”) jellemezte, és azzal érvelt, hogy az EU polgárai nem „valódi” állampolgárok. 

Ezt a döntést tovább fokozta a Lisszaboni Szerződésről szóló 2009-es ítélet, amelyben az alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Parlament csupán „kiegészítő intézmény”, tehát nem valódi parlament.

Az alkotmánybíróság gondolatmenetét azzal tette igazán kerekké, hogy az Európai Bíróság hatáskörét is megkérdőjelezte. Megállapította, hogy nem az Európai Bíróságot illeti az utolsó szó joga uniós kérdésekben, vagyis azt nyomatékosította, hogy Karlsruhe elsőbbséget élvez Luxemburggal szemben.

(…)

Mivel mindkét testületben szakmailag felkészült jogászok ülnek, felmerül a kérdés, hogy mégis mivel magyarázható az éles véleménykülönbség. Ugyanazon szerződéseket értelmezik, mégis ellentétes eredményre jutnak. 

A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a jogászok alapvetően más szemszögből közelítik meg a kérdést. A német alkotmánybíróság döntéseiből kiderül, hogy a német bírák érvelésének kiindulópontját a nemzetközi kapcsolatok hagyományos paradigmája, a vesztfáliai rendszer jelenti. 

(….)

E megközelítés következménye az, hogy a demokrácia és a jogállam csak a szuverén államok határain belül létezhet. 

Ebből következik az is, hogy az államok által létrehozott szervezetek nem működhetnek demokratikus alapon. Vagyis a világ más részein működő nemzetközi szervezeteknek, így például a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének vagy az Afrikai Uniónak nincsenek állampolgáraik, illetve demokratikus törekevéseiket sem. 

(…)

Az Európai Bizottság döntése így nem egy rutinszerű lépés a rend fenntartása érdekében, hanem az EU túlélésének záloga.”  
 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Itt lenne az ideje, hogy a Magyar Állam a lehető legmagasabb ADHATÓ KITÜNTETÉST meghozza a Német Alkotmánybíróság javára.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés