A város-vidék ellentét kiélezésére játszanak a progresszív erők egész térségünkben?

2021. június 29. 17:15
A nemzetállam rovására erősítené a nagyvárosokat Karácsony Gergely és több kelet-közép-európai elvbarátja. A Politico egyenesen már az egész térség jövőjének zálogát látja a megosztó és jogállamisági aggályokat is felvető kezdeményezésben.

Közép-Európa jövője a városokon múlik” – adja hírül a POLITICO egyik legfrissebb elemzése, amelyben a közelmúltban Kelet-Közép-Európa-szerte megválasztott progresszív városvezetők politikai víziójára reflektál.

A szerző körképet ad a régióról, s egyfajta mintát vél felfedezni abban, ahogyan a fővárosok polgármesterei mintegy ellenpólusát képezik a központi kormányzatoknak (amelyeket a szerző egyébként negatív színben, az „elmaradhatatlan” populista jelzővel minősít).

Szerinte Varsó polgármestere, Rafał Trzaskowski, a kalózpárti cseh Zdeněk Hřib, Tomislav Tomašević Zágráb főpolgármestere és Budapest Karácsony Gergelye alkalmasak arra, hogy a Szabad Városok Szövetségén keresztül progresszív – tehát a szerző olvasatában pozitív – jövőképet és identitást adjon a jelenleg hátrányosan megbélyegzett régiónak.

Progresszív politikusok: "fáklyák a sötétségben"

Hogy mi is ez, mivel is jár ez a progresszív vízió, amely elhozhatja Kelet-Közép-Európa „elnyomott” népei számára a virágzást, annak a szerző csak egyetlen bekezdést szentel. Ebben leírja, hogy a némileg demagóg hangzású, 2019-ben útjára indított Szabad Városok Szövetségét („Pact of Free Cities”) az a törekvés hívta életre, hogy „megkerülve populista nemzeti kormányaikat”, közvetlenül Brüsszelhez folyamodjanak uniós támogatásért. A demagóg jelző azért jár, mert az sejteti: az ország többi része nem szabad.

Megjegyzendő, hogy

ezzel az üzenettel a progresszív polgármesterek közép-európai választópolgárok millióit sértik meg.

Karácsonyék víziója ott kezdődik, ahol a jelenlegi rend, tehát különösen a magyar, a cseh, a lengyel és a szlovák választott állami vezetők megbuktatása beteljesedik. Ahogyan az a Szabad Városok Szövetségének alapító nyilatkozatában foglaltakból egyenesen következik, Karácsony Gergely és progresszív kollégái az Európai Unió fősodra szerint értelmezett sokszínűséget a nemzeti identitás rovására kívánják megvalósítani. 

A jogállamisági mechanizmusban az Európai Bizottság politikusai fegyvert, Karácsonyék pedig kiugrási pontot látnak

Ez egészen konkrétan a többek között a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott lobbiszervezet, a European Council of Foreign Relations online felületén publikált közlemény tartalmában is megjelenik.

Nem ragaszkodunk a szuverenitás és az önazonosság idejétmúlt fogalmaihoz; ellenben hiszünk a nyílt társadalomban, amely szabadság, az emberi méltóság, a demokrácia, a fenntarthatóság, az egyenlőség, a jogállamiság, a társadalmi igazságosság, a tolerancia és a kulturális sokszínűség által fémjelzett közös értékeken alapul.” Aláírás: Karácsony Gergely, Zdeněk Hřib, Rafał Trzaskowski és Matúš Vallo.

A progresszív főpolgármesterek nem csinálnak titkot abból, hogy ugyanazt az értékrendet vallják, amelyet az Európai Bizottság.

Ezzel az a probléma, hogy maga az Európai Bizottság pedig kevés energiát fektet abba, hogy a fenti értékeket kiegyensúlyozottan és a valós igényekhez igazodva érvényesítse EU-szerte.

Gondolhatunk itt például arra a kétes logikára, amellyel az Európai Bizottság még a télen magára hagyta a Minority SafePack – egymillió aláírás a sokszínű Európáért” nevű kezdeményezést, ezzel együtt Európa történelmi kisebbségeit is. Ebben a testület lényegében azt rögzítette, hogy az LMBTIQ-személyek esélyegyenlőségére és az antirasszizmusra például van stratégiája,

kimondottan a nemzeti kisebbségek védelme” ugyanakkor nem EU-s kompetencia.

De gondolhatunk itt arra a koncepciós eljárásra is, amely Magyarország és Lengyelország ellen a jogállamiság kapcsán jelenleg is zajlik. A Precedens tavaly ősszel többször is írt azokról az anomáliákról – de nevezhetjük kulturális sajátosságoknak is – amelyek mélyebb tanulmányozását követően belátható, hogy a jogállamiság állapotáról objektív mércével nem, legfeljebb politikai szempontok szerint lehet állást foglalni (ezekről például itt, itt és itt olvashat). Az azonban bizonyos, hogy ha valóban így van, „jogállamiatlan” megoldás ilyen politikai kategóriákhoz a szerződések szerint egyébként járó uniós kifizetéseket kötni.

A jogállamiság a progresszívok olvasatában: kevesebb Magyarországot, több Budapestet

A jogállamiság kérdésének idézése korántsem véletlen. Idén áprilisban egy progresszív nem kormányzati szervezet, a European Forum for Urban Security (Efus) konferenciáján a részt vevők megerősítették, hogy közvetlen uniós forrásokra kívánnak pályázni, ha az uniós jogállamisági mechanizmus eredményeképpen a nemzetállamok forrásait csökkentenék. 

Az eseményen magyar részről Jávor Benedek (Párbeszéd Magyarországért) és Rónai Sándor (Demokratikus Koalíció) is részt vett. Jávor itt elmondta, hogy „növelni kell az Európai Unióban a városok, illetve annak jelentőségét, hogy a városokat az uniós döntéshozatalba bevonják például a Régiók Bizottságának megerősítése útján.

Erre válaszul Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa felsorolta azokat a jogállamisági eszközöket, amelyekkel az országok politikailag és pénzügyileg is sakkban tarthatók (lásd például jogállamisági mechanizmus, az évente kiadásra kerülő jogállamisági jelentés és az a szabály, amely a jogállamiságot és az uniós költségvetést egymáshoz kapcsolja).

Az Európai Bizottság Magyarország megfenyítésekor számít Karácsonyékra

Ennek kapcsán Reynders leszögezte, hogy fenti eszközök alkalmazásával az Európai Bizottság valóban hatékonyabban képes jogállamisági alapon szankcionálni, ehhez azonban „minden szinten” szükséges kialakítani az együttműködést – így különösen a regionális és a helyhatósági szinttel.

Vagyis az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szövetségest lát Karácsony Gergelyék polgármesteri együttműködésében arra vonatkozóan, hogy elintézze: Magyarország jogállamisági alapon kevesebb pénzt kapjon az Európai Uniótól.

Megjegyzésképpen: a Momentumos Cseh Katalin a Twitteren állt ki a Szabad Városok Szövetsége mellett, „teljes mértékű támogatását” fejezve ki a szövetség azon törekvése mellett, hogy az uniós pénzeket közvetlenül a "szabad városokhoz" csatornázzák. Karácsonyék olvasatában Magyarországon több mint 3 ezer települése közül (amelyből 346 város) mindössze 27 "szabad". Ez azt jelenti, hogy jusson kevesebb pénz, a magyar vidéknek, miközben a többletforrásokon a 27 "szabad" város osztoziK? Márpedig

lényegében ezt a vidék-város ellentétet élezi ki a progresszív politikusok kezdeményezése,

 még akkor is, ha nem csak a főváros profitál mindebből.

A fentiekkel kapcsolatban a legfőbb probléma az, hogy Karácsony Gergelyék elképzelése a Szabad Városok Szövetségére vonatkozóan közelebb áll az utópiához, mint a realitásokhoz – még az elismert liberális gazdasági és politikai elemzéseket publikáló Bloomberg szerint is.

"Ha a polgármesterek uralnák a világot"

Karácsony Gergelyék 2019-es kezdeményezése ideológiailag ugyanis felvállaltan egy 2013-as köteten, az „If Mayors Ruled the World: Dysfunctional Nation, Rising Cities” című könyvön („Ha a polgármesterek uralnák a világot: rosszul működő nemzet, felemelkedő városok”) alapul, az amerikai szociológus Benjamin Barber tollából.

A könyvben ilyen és ehhez hasonló megállapítások állnak:

A városok egyre inkább a kultúra, a kereskedelem, és a kommunikáció szövevényes, világszintű hálózatába tagozódnak. Ezek a hálózatok összességükben lehetővé tehetik, hogy formálisan is képviseljék mindazt, amit már jelenleg informálisan is megtestesítenek: önkéntes alapon kormányozni, megosztott konszenzus alapján (…).

Továbbá:

Ha a polgármesterek uralnák a világot, több mint 3.5 milliárd ember (amely a világ népességének több mint a fele) (…) válna képessé arra, hogy részt vegyen ebben.

A szerző ezt „csodának” tekinti, amelyben a pragmatizmus felülírja a politikát, és amelyben

a „megoldások a szuverenitás helyébe lépnének.”

Jól látható, hogy Karácsony Gergelyék ideológiailag azonosulnak azzal az elképzeléssel, hogy a nemzetállamokban nincs jövő, pláne, ha ehhez az ideológiához a polgármesterek körülrajongása is társul.

Karácsonyék ideológiája fontos szakmai szempontokat nélkülöz

Csakhogy – ahogy ezt egy Barber könyvéről írt tudományos recenzió szerzője is alátámasztja – Karácsonyék vagy nincsenek tudatában annak, hogy Barber nem urbanista, hanem politológus, vagy nem akarnak tudomást venni erről. Barber mindent a demokrácia szemszögéből vizsgál, és kevés jelentőséget tulajdonít a városvezetés tényleges mikéntjeinek. 

Nem szól arról, hogy mit tud kezdeni (mit kezdhet egyáltalán) egy polgármester az általános gazdasági egyenlőtlenség kérdéseivel. De nem foglalkozik az önkormányzati demokrácia természetével sem. 

Utóbbi azért érdekes, mert – áll a recenzióban – egyes irányzatok képviselői szerint a demokrácia fogalma egy városháza esetében legfeljebb is csak korlátokkal értelmezhető; az önkormányzás ugyanis leginkább politikusok és a gazdasági szereplők együttműködéséről szól, amelyben a demokratikus döntéshozatal háttérbe szorul. 

Nehezen belátható, hogy mi haszna származna akár a budapestieknek, akár pedig a magyar népnek abból, ha valóban így lenne, s Karácsony Gergelyék minden politikai törekvésüket erre a módszertanilag kifogásolható írásra tették volna fel. 

Kép: Attila KISBENEDEK / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 53 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gergő ehhez buta. Amcsi tanácsadók irányítják, akik nem ismerik a magyar helyzetet.
Tőlem Budapest lehet önellátó. De akkor most kezdje a növénytermesztést és az állattenyésztést.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés