Rendben találta az Alaptörvény kilencedik módosítását a Velencei Bizottság

2021. július 6. 12:49
Az apa férfi, az anya nő. Többek között ezt mondja ki az alaptörvény kilencedik módosítása, s ebbe a mindig kritikus Velencei Bizottság sem tudott belekötni.

Az interneten is elérhető és szabadon olvasható az a jelentés, amelyet az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság készített július elején az Alaptörvény kilencedik módosítására vonatkozóan.

Az Alaptörvény kilencedik módosításának legvitatottabb pontja annak alkotmányos szintű rögzítése, hogy az anya nő, az apa férfi. Ezen felül változtak a különleges jogrend, így a hadiállapot, a szükségállapot és veszélyhelyzet szabályai, ekkor változott a közpénz definíciója, s „ugyanebben a körben” jöttek létre a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok is.

Annak ellenére, hogy itthon parázs viták robbantak ki az alaptörvény kilencedik módosításával kapcsolatban,

a Velencei Bizottság kifejezetten mérsékelt véleményt fogalmazott meg a tavaly téli közjogi fejleményekkel kapcsolatban.

Megjegyzendő, hogy itthon több baloldali kötődésű orgánum, így a HVG is azt igyekszik sugallni, hogy a Velencei Bizottság véleménye Magyarország Alaptörvényének kilencedik módosításával kapcsolatban „lesújtó”, az abban megfogalmazott állítások viszont alapvetően nem találnak fogást a magyar szabályozáson.

A kifejezetten mértéktartó és szakmai jelentést - a testület korábbi gyakorlatától eltérően - ezúttal nem tarkítják a szöveget a különböző progresszív nem kormányzati szervezetek (NGO-k) részéről beszerzett információkon alapuló lábjegyzetek; mindössze egy helyen hagyatkozik a szöveg a Helsinki Bizottság kommentárjára a „Meseország mindenkié” című LMBTQI-mesekönyv kapcsán.

A Velencei Bizottság általános véleménye a kilencedik módosítással kapcsolatban az, hogy ezek

a szabályok összességükben rendben vannak, s a részletszabályokon múlik, hogy a szabályozás összképe is kiállja-e a jogállamiság próbáját.

A Velencei Bizottság ezen felül készségét jelezte ki arra vonatkozóan, hogy segítse a magyar hatóságokat a részletszabályok kidolgozásában. 

A Velencei Bizottság álláspontja az egyes országokkal kapcsolatban kiemelt jelentőséggel bír - pláne az olyan dokumentumok elkészítésekor, mint amilyen az Európai Bizottság jogállamisági jelentése. A Velencei Bizottságot ugyanis az Európai Unió időről időre felkéri arra, hogy nyilvánítson véleményt a tagállamokban hozott intézkedésekről és azoknak a demokráciára, a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt hatásáról. A Velencei Bizottság véleménye tehát a jogállamisági jelentés tartalmát befolyásolja, a jogállamisági jelentés tartalma pedig a jogállamisági mechanizmus tagállamokkal szembeni megindíthatósága szempontjából bír jelentőséggel. Az Európai Bizottság idei jogállamisági jelentésének közzététele a hírek szerint idén július 20-án esedékes.

„Lesújtó vélemény” helyett konstruktív kritika a családjogi rendelkezések kapcsán

A módosítás legvitatottabb szabályával („az anya nő, az apa férfi”), és azzal a másik alaptörvényi rendelkezéssel kapcsolatban, miszerint házasságot csak egy férfi és egy nő köthet egymással, a Velencei Bizottság leírja például, hogy „a magyar állam, a magyar jogalkotó kizárólagosan jogosult meghatározni, hogy mit tekint házasságnak”. Felhívja arra is a figyelmet, az a szabály, miszerint a házasság egy férfi és egy nő szövetsége,

a magyar Alaptörvény mellett az Európa Tanács más tagállamainak alkotmányaiban is megtalálható.

A Velencei Bizottság az anya és az apa, valamint a házasság alaptörvényi definícióit egybeolvasva felismerte, hogy ezek a szabályok a gyermekek örökbefogadása szempontjából fontosak.

A Velencei Bizottság ezzel kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkozott, amelyben az áll, hogy „mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását (…) tiszteletben tartsák”, továbbá, hogy „e jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be, (…) amikor az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges”.

Mindezzel – a Velencei Bizottság megítélése szerint is – összhangban van az, ha a magyar állam a módosítástól fogva a gyermek örökbefogadását az egy nő, egy férfi szövetségén alapuló házassághoz köti, miközben az egyedülálló személyek örökbefogadási lehetőségét is meghagyja.

Ahogy a magyar Kormány, úgy a Velencei Bizottság sem vitatja azt, hogy a fenti rendelkezések emberi jogi szempontból kifejezetten érzékeny életviszonyokat szabályoznak, éppen ezért

a Bizottság „extrém körültekintést” javasol a magyar hatóságok számára a fenti szabályok végrehajtása során.
A Velencei Bizottság részéről szakértőként Paolo Carozza (Amerikai Egyesült Államok), Regina Kiener (Svájc) és Ben Vermeulen (Hollandia) tárgyalt. Magyarország Kormányát az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Igazságügyi Minisztérium és a családokért felelős tárca nélküli miniszter képviselte. A Velencei Bizottság és Magyarország közötti tanácskozásban részt vett továbbá a Kúria, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság delegációja, a parlamenti frakciók közül pedig kormánypártok, az ellenzék részéről pedig a Jobbik és az MSZP küldöttei.

A keresztény kultúra jelentősége és hazánk alkotmányos önazonossága is megjelenhet a tantervben

(…) Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést.” Ez a rendelkezés is a kilencedik módosítással került be az Alaptörvény szövegébe, s a Velencei Bizottság ezt a rendelkezést is vizsgálta.

Ezzel kapcsolatban a készítők megismétlik a Velencei Bizottság egy korábbi, 2011-es megállapítását, miszerint az ország alkotmányos identitásával, s a keresztény kultúrával kapcsolatos alkotmányos rendelkezések összességében rendben vannak.

„Nehéz lenne a fenti tényezők jelentőségét, s ezek nemzetmegtartó, államépítő szerepét Magyarország viszonyában alábecsülni”

– ez pedig már a mostani jelentésben áll.

Összességében a Velencei Bizottság tehát az európai sztenderdeknek megfelelőnek találja azt, hogy a gyermekek számára biztosítani kell a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést. Hogy ez így is maradjon, biztosítani kell, hogy az iskolai tanterv objektív és ezekre a kérdésekre széles rálátást biztosító tananyagot tartalmazzon.

Az egyetemeket az autonómia megtartásával, a közpénzt pedig átláthatóan kell menedzselni

A Velencei Bizottság foglalkozott az egyetemi autonómia és a közpénz definíciójának kérdéseivel is. Az egyetemek kapcsán formai kritikája a jogalkotással kapcsolatban, hogy a magyar parlament sarkalatos törvényi szintre emelte az egyetemi modellváltásban jelentőséggel bíró közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kérdését.

A Velencei Bizottság értetlenkedését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a parlament ezt a megoldást választotta, ugyanakkor beidézte a kormányzat indokolását, mely szerint a sarkalatos törvényi forma képes biztosítani a modellváltás hosszú távú sikerét, egyúttal a jogbiztonság követelményének is megfelel.

A közpénz definíciójának változása kapcsán a Velencei Bizottság megjegyezte, hogy pusztán

ez a szabály nem mentesíti a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat a fokozott felelősség és az átláthatóság követelményének megtartása alól,

amelyet szintén a magyar Alaptörvény rögzít.

Noha a Bizottság szerint a jogrend számára az bír jótékony hatással, ha minél kevesebb szabály kerül alkotmányos vagy sarkalatos szintre, összességében – nagyon hasonlóan az „apa férfi, anya nő”-érveléshez – arra hívja fel a magyar hatóságok figyelmét, hogy ahogy abban az esetben, úgy az egyetemi modellváltás esetében is kellő óvatossággal, s maximális átláthatóság mellett kell eljárni a továbbiakban.

A nemi önazonosság nem tetszett a Bizottságnak

Noha a fentiekből kiderül, hogy a Velencei Bizottság mostani jelentésében alapvetően konstruktív, s a magyar jogalkotási fejlemények érdemeit el nem vitató hozzáállásáról tett tanúbizonyságot, néhány fontos kérdésben érdemi kritikát fogalmazott meg a magyar jogalkotóval szemben.

A Bizottság kivetni valót talált abban az alaptörvényi rendelkezésben, miszerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.”

A Bizottság szerint ezt a rendelkezést vissza kell vonni (de legalábbis módosítani kell), a Velencei Bizottság ugyanis problémásnak tartja a születési nem hatóságok általi rögzítését, továbbá azt, hogy ezt az adatot később nem lehet megváltoztatni. Ezzel ugyanis a Bizottság szerint a transzneműek önazonossághoz való joga sérül, amelyet a Bizottság diszkriminatívnak tart.

Szintén problémásnak tartja a Velencei Bizottság, hogy a magyar jogalkotó miért gyorsított eljárásban fogadta el az alkotmánymódosítást a vírushelyzet miatt elrendelt rendkívüli jogrend idején. Erre tekintettel jegyezte meg a Bizottság, hogy az alkotmánymódosítás főként emiatt nem felel meg azoknak a szempontoknak, amelyek a testület jogállamiság-ellenőrző listáján szerepelnek.

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Dobozi Gergely 

Összesen 60 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Pontosan! Ellenzéki fuggetlenobjektiv propagandisták szerint semmi nincs rendben.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés