Biden erőtlensége lejáratja a demokratikus Nyugat erkölcsi hitelességét

2021. július 8. 13:20

Con Coughlin
The Telegraph
Washington nagyratörő afganisztáni célkitűzéseinek komoly következményei lehetnek a transzatlanti szövetségre nézve.

„Joe Biden áprilisban felvázolt terve szerint az amerikai erők Afganisztánból történő kivonása egybeesett volna a szeptember 11-i terrortámadás huszadik évfordulójával, amely két évszázada Amerika újbóli bevonulását idézete elő. Ehelyett viszont az USA két hónappal korábban távozik, megkezdődik ugyanis a kivonulás a Kagramtól északra fekvő Bagram légibázisról, amely egykoron az amerikai harci műveletek központja volt. 

Biden ezzel megvalósítja az USA kivonulására tett ígéretét, az ország 20 éven keresztül volt az afgán konfliktus szereplője Amerika törtélemének leghosszabb háborújában. Az elnököt az amerikai lakosság is támogatja, az embereknek elegük van abból, hogy az USA olyan távoli helyeken folytat harcokat, melyek nincsenek hatással a hétköznapi amerikai életre. Becslések szerint az amerikai részvétel költségei ezer és kétezer milliárd dollár közé tehetők, 2442 halálesetet történt és több mint 20 ezer katona sérült meg. A Biden-adminisztráció azzal érvel, hogy az Egyesült Államok a méltányos szerepvállaláson túl jóval többet tett az ország stabilitásának megteremtéséért.

Ennek ellenére a döntés, amely a leghamarabb próbálja csökkenti a veszteségeket, magában hordozza a veszélyt, hogy Washington – csakúgy, mint 1989-ben – a következő generációk nyakába varja a problémákat.

A tálibok viszonylag könnyedén átvették az irányítást az ország egyes régióiban, mivel Afganisztán biztonsági erői már nem élvezik amerikai mentoraik támogatását, ez Biden politikájának igazai kockázati tényezője. Egy nemrégiben megjelent ENSZ-jelentés szerint a tálibok sok körzetet elfoglaltak, köztük a nagyvárosok külterületeit is, ami arra utal, hogy a mozgalom készen áll az ország legfőbb központjainak irányítására. 

(….)

Washingtonnak sokkal nagyobb katonai kontingensei vannak a világ más részein – például 50 ezer fős amerikai haderő állomásozik Japánban –, és viszonylag kis ráfordítással az USA és szövetségesei, így például Nagy-Britannia elősegíthették volna, hogy az Afganisztánban már beindított demokratikus folyamatokat a tálib iszlamista szélsőségesek ne akasszák meg. 

De Biden nem működött együtt szövetségeseivel. Washington nagyratörő célkitűzésének komoly következményei lehetnek a transzatlanti szövetségre nézve, az amerikai kivonulással kapcsolatban Nagy-Britannia – Sir Nick Carter tábornok és Ben Wallace védelmi miniszter – is aggodalmát fejezte ki. Az európai politikusok a jövőben sokkal vonakodóbbnak bizonyulhatnak az Egyesült Államok katonai támogatását illetően.

Azzal, hogy azok a nyugati erők, melyek az elmúlt 20 évben támogatták az Egyesült Államok által vezetett beavatkozást most magára hagyják Afganisztánt, gyengének és megbízhatatlannak állítják be a nyugati szövetségi rendszert, különösen az olyan rivális hatalmak szemében, mint Oroszország és Kína, melyek – joggal – azzal vádolhatják a Nyugatot, hogy a legrosszabb pillanatban árulja el az afgán népet. 

(…)

Biden nagy hazárdjátékot vállalt, amikor úgy döntött, az eredményeket feláldozza a rövid távú politikai célok oltárán. Azonban Afganisztán valószínűleg ismét az iszlamista terrorcsoportok fellegvárává válik, vagyis hamarosan Biden és az amerikaiak is meg fogják bánni a hibás döntésüket.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés