Alkotmányjogi szorítóban a baloldali spanyol kormány

2021. július 14. 11:54
A spanyol alkotmánybíróság járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos döntése jogi és politikai értékítéletet is jelent a Sánchez-kormány számára.

Történelmi döntésre készül a spanyol alkotmánybíróság, mivel várhatóan a mai nap folyamán eldől, hogy a szocialista-kommunista vezetés által tavaly bevezetett szükségállapot kiállja-e az alkotmányjogi próbát. A spanyol alkotmány több rendkívüli állapotot ismer, ezek között azonban jelentős különbség van, elsősorban az állampolgári szabadságjogok korlátozását, illetve felfüggesztését illetően. 

A Pedro Sánchez által vezetett kormány tavaly márciusban döntött úgy, hogy szükségállapotot hirdet. Ezt követően a spanyol vezetés egy sor olyan járványügyi intézkedést hozott, melyek a járvány terjedésének visszaszorítását célozták. Kijárási korlátozást, majd ezt követően szigorú kijárási tilalmat vezettek be.

A baloldali spanyol kormányt mindeközben a jobboldali erők – a konzervatív Néppárt és a tőle jobbra álló VOX – élesen kritizálták,

szerintük ugyanis a bevezetett intézkedések parlamenti felügyelete ellehetetlenült, mivel Pedro Sánchez és kormánya elmulasztotta az információk rendszeres átadását a törvényhozás számára. 

Az alkotmányjogi vita középpontjában a bevezetett intézkedések jogi alapja áll: az alkotmány és a rendkívüli állapotokat szabályozó hatályos jogszabály alapján szükségállapot idején az állampolgári szabadságjogokat csak korlátozni lehet.

Ezen jogok felfüggesztéséhez a másik alkotmányban lefektetett rendkívüli állapotot, a kivételes állapotot kell kihirdeti,

amit viszont a kormány nem, csakis a törvényhozás tehet meg. A Sánchez-kormány ugyanakkor úgy döntött, önerőből inkább a szükségállapotot hirdeti ki, majd 15 naponként a törvényhozás felhatalmazásával meghosszabbítja azt. 

Az alkotmányjogi aggályokat előbb a VOX szerette volna az alkotmánybíróság elé vinni, ezt azonban elutasították. Végül a kérdést Pedro González Trevijano alkotmánybíró vitte a taláros testület elé. A bírák között nincs egyetértés a kérdésben, az El País beszámolója szerint három progresszív és két konzervatív érzelmű alkotmánybíró véli úgy, hogy egészségügyi vészhelyzetek során elegendő a szükségállapot kihirdetése. További öt, jobboldali többségű parlamenti ciklus során választott bíró ugyanakkor alkotmányellenesnek nyilvánítaná a szükségállapot bevezetését. A mérleg nyelvét Encarnación Roca, az alkotmánybíróság alelnöke jelenti, aki hajlik az alkotmányjogi elmarasztás felé, de az ő kinevezését a jelenlegi nagyobbik kormánypárt, a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) indítványozta. 

Amennyiben az alkotmánybíróság megsemmisíti a szükségállapotot kihirdető rendeletet, több millió büntetés válik egyszerre semmissé, melyeket az intézkedések megszegéséért szabtak ki,

és a döntés precedenst teremtene a koronavírus-járványhoz hasonló vészhelyzetek során alkalmazandó rendkívüli állapotot illetően. Ugyanakkor politikai szempontból is fontos a döntés, a jobboldali, ellenzéki erők igazi diadala lenne a baloldali kormány intézkedésének alkotmányellenesnek nyilvánítása. A baloldali erőknek viszont kiváltképp szüksége lenne a kormányzati intézkedések megerősítésére, a közvélemény-kutatások ugyanis rendre azt mutatják, hogy mélyrepülésnek indult a szocialista-kommunista kormány támogatottsága. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: PIERRE-PHILIPPE MARCOU / AFP

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az is jogállamnak számít, ahol nincs alkotmánybíróság......

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés