A bővítéspolitika lehetőségeinek újragondolása

2021. július 16. 10:14

Miszlivetsz Áron
A Három Tenger Kezdeményezésbe való betagozódás új lehetőségeket teremtene a régiónak.

"A Nyugat-Balkán kulturálisan és vallást tekintve az egyik legsokszínűbb hely Európában. A régió a nemzetállamok létrejötte előtt született római-, bizánci- és oszmán birodalmak kulturális és történelmi jegyeit is magában hordozza. A vallási csoportokat tekintve a katolikus, muzulmán, zsidó, valamint ortodox hívek is jelentős számban képviseltetik magukat. Sajnos a történelem viharai során a békés együttélés időszaka ritkán adatott meg a térségnek, ezért is rendkívül fontos egy európai perspektíva felvázolása. Sajnálatos az is, hogy az Európai Unió és tagállamai a belső viszályok mellett kevésbé tudtak a térségre koncentrálni, s amelyik esetben ez meg is történt, ott a vélt vagy valós történelmi nézetkülönbségek kerültek felszínre. Mind az észak-macedón, mind az albán fejezetek tárgyalása politikai színezetet kapott. Előbbi esetben Bulgária akadályozza a közeledési folyamatot a történelmi sérelmek és a nemzeti identitáspolitika felszínre hozatalakor. Az utóbbi országnál Hollandia kifogásokkal élt a korrupció, szervezett bűnözés, illetve a menekültügyi eljárás hiányosságai tekintetében.

Ennek ellenére a régiós együttműködés számos területen rohamosan fejlődik. Fontos lépésnek tekinthető, hogy július 1-től a nyugat-balkáni hatok eltörölték a roaming díjakat, így könnyítve az emberek, a termékek, a tőke és a szolgáltatások folyamatos áramlását. Az EU 3.3 milliárd eurós támogatás nyújtott a Covid-válság miatt bajba került térségnek, emellett aktívan támogatja a gazdaságfejlesztést. A tavaly októberben elfogadott Gazdasági és Befektetési Csomag részeként a térség országai 9 milliárd euró pénzügyi támogatást kapnak, amely a közlekedési infrastruktúrát, a zöld átállást és az energiahatékonyságot is érinti.

Intézményes reformok a bővítésen túl

A helyi közösségek, illetve az állam és a privátszféra bevonása az Európai Unió pénzügyi támogatásával rendkívül fontos, viszont a fejlesztések mellett intézményi, politikai és kulturális megújulásra is szükség van. A demokratikus átmenet során Észak-Macedónia nagyot lépett előre a prespa-i megállapodással, kiegyezve a – görög fél által is szorgalmazott – névváltással. A közigazgatás és bírói reformok területén is komoly fejlődés történt, megszilárdítva az európai elkötelezettséget. Ennek ellenére a 2021 júliusi Általános Ügyek Tanácsán a tagállamok nem tudtak megegyezni a kormányközi konferencia következő időpontjáról Észak-Macedónia és Albánia tekintetében. A csomagmegközelítés (a két ország együttes kezelése) fontos mérföldkő, viszont a döntésképtelenség hitelvesztéshez vezet. Albánia esetében minden tagállam egyetértett, Észak-Macedónia esetében csak Bulgária volt „akadályozó tényező”.

A kiútkeresés jelenleg a szlovén soros elnökségen múlik, mivel az elnökségi programjukban hangsúlyos szerepet kap a Nyugat-Balkán kérdése. Idén októberben szerveznének egy EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozót, ahol áttörést szeretnének elérni az érzékeny politikai kérdésekben (bolgár vétó, Belgrád-Pristina párbeszéd). Amennyiben áttörés születik a két ország fejezet-tárgyalásainak megkezdése érdekében, úgy az EU és tagállamai megerősödve jöhetnek ki a helyzetből. Emellett Bosznia Hercegovina, Szerbia és Montenegró bizalmat szavazhatna az EU irányába. Viszont egy elutasító döntés nem csupán hitelességi, hanem komoly biztonsági és geopolitikai kockázatot is rejt magában. A követelmények teljesítése mellett a politikai okokból történő folyamatos elutasítás könnyen az EU érdekeivel ellentétes nagyhatalmak szorosabb vonzáskörzetébe sodorhatja a térség országait. Ez az unió számára komoly kihívást jelenthet a jövőre nézve. Ha csupán az illegális migráció által generált kockázatokat nézzük, a belorusz-litván politikai csörtéből is látszik, milyen könnyen használható politikai fegyverként az ügy. 

A szlovén elnökség prioritásai (a politikai és intézményes reformokon túl) kiterjednek a közös biztonság- és védelempolitikai, különösen a kibervédelmi együttműködés területeire is. Következtetésképp, az EU-s tagállamok a klímaváltozás, a gazdaság- és infrastruktúrafejlesztés mellett fontos biztonsági és védelmi ügyekben is együtt kell, hogy működjenek a nyugat-balkáni hatokkal. Az idén beinduló, új többéves pénzügyi keretből profitáló tagállamok projektjei húzóerővel bírhatnak majd az EU szomszédságpolitikájában résztvevő államokra, így a tagjelöltekre is. Természetesen a régiók közötti együttműködés kiemelt szereppel bír, hiszen a megbízható infrastruktúra, turizmus, közigazgatási, igazság- és bűnügyi együttműködés vagy akár a környezetvédelem és a digitalizáció hozzáadott értékkel bírnak az emberek számára. A határokon átívelő együttműködés Magyarország számára kiemelten fontos, mind az EU külső határaival rendelkező ország, mind biztonságpolitikai és gazdaságfejlesztési szempontból, ezért a magyar V4 elnökségnek kiemelt szerepe lesz a közös tervek kialakításában.

A Nyugat-Balkán jövője: V4+?

A nyugat-balkáni térségben elvesztett bizalom visszanyeréséhez szükség van a lehetséges határainak újragondolására, így egy többtényezős interregionális együttműködés kialakítására. A gazdasági méret és földrajzi elhelyezkedés miatt a visegrádi országok (köztük Magyarország) számára különösen fontosak a térségben zajló gazdasági és politikai folyamatok.

A július 28-i közös V4-es kommünikében a V4-ek hitet tettek a csatlakozási tárgyalások haladéktalan folytatása mellett. Mivel a visegrádiak közül csak Lengyelország tagja a berlini folyamatnak, nem csak a regionális együttműködésen belül érdemes becsatornázni a kelet-közép-európai régiós prioritásokat, hanem attól függetlenül is be kell vonni a Nyugat-Balkánt a lehető legtöbb regionális együttműködésbe. Ennek egyik alapja lehet a V4+ formáció, amely kellően rugalmas, nem intézményesített hálózata lehet a nyugat-balkáni hatokkal való együttműködésnek. A közvetlen szomszédság lehetőséget adhat a Via Carpathia észak-déli közlekedési folyosóhoz való csatlakozáshoz, amelyet Magyarország erősen támogat. A Három Tenger Kezdeményezésbe való betagozódás szintén új lehetőségeket teremtene a régiónak, hiszen földrajzilag a Kelet-Mediterráneum és a Fekete-tenger között elterülő országokról van szó.

Összességében az akadályok mellett óriási növekedési potenciál és számos együttműködési lehetőség közül választhatnak a régió tagjelölt országai, a kérdés az, hogy mennyire tudják a javukra fordítani a helyzetet, s mennyire találnak segítő szándékára az EU részéről közös céljaik megvalósításához."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés