Hogy is áll az uniós szerzői jogi reform tagállami átültetése?

2021. július 21. 16:09

Lábody Péter
A magyar jogalkotónak ennek kapcsán már nincs félnivalója.

"Ahogyan arról hírt adtunk a szerzői jogi szabályozás hazai reformja kapcsán, az Országgyűlés április 8-án folytatta le a szerzői jogi törvény módosításával kapcsolatos, T/15703. számú törvényjavaslat általános vitáját. Ezt követően a törvényjavaslat „a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény és a szerzői jogok és a szerzői joghoz kapcsolódó jogok közös kezeléséről szóló 2016. évi XCIII. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi XXXVII. törvény”-ként május 6-án kihirdetésre került és június 1-jétől hatályos része a magyar jognak.

Anélkül, hogy az igen sokszínű és átfogó módosítások részleteit hosszasan taglalnánk, csak kiemeljük, hogy a jogszabály a szerzői jogi szabályozás modernizációja, s a digitális világhoz való hozzáigazítása érdekében jött létre. Ennek keretében rendezi a nagy online platformok működését a sajtókiadványok, illetve egyéb kulturális tartalmak (zene, audiovizuális tartalom vagy éppen a mémek) felhasználásai kapcsán. Továbbá olyan speciális területeken is változásokat vezetne be, mint a tartalmak kutatási célú szabad felhasználása vagy a könyvtári gyűjtemények digitalizációja és online elérhetővé tétele.

Mint az a törvény címéből is látszik, megalkotása nem kizárólag „önkéntes” alapon történt, hiszen a jogszabály elfogadásának fő célja az uniós szerzői jog modernizációját biztosító két irányelv (az úgynevezett NetCab és CDSM irányelvek) hazai átültetése – vagyis uniós implementációs kötelezettség teljesítése – volt. (Ez még akkor is így van, ha végül a jogalkotó – a helyzetet helyesen kihasználva – olyan területekhez is „hozzányúlt”, amelyek az uniós szerzői jognak továbbra sem részei. Ilyen terület a felhasználási szerződések írásbeliségi követelményének elhagyása bizonyos esetekben [Szjt. 45. § (2) bek.] vagy a magáncélú másolással kapcsolatos rendelkezések korszerűsítése [Szjt. 35. § (2)-(3) bekezdések hatályon kívül helyezése], illetve a műintegritással kapcsolatos szabály egyértelműsítése [Szjt. 13. §.] stb.)

Tekintettel arra, hogy az uniós szerzői jogi reform egyes rendelkezései – főként a platformokat érintő szabályok – összeurópai (sőt, globális) szolgáltatásokat is érintenek, természetesen nagy jelentősége van annak, hogy e harmonizált szabályok mikor válnak a tagállami jogok részévé. Ez a lépcsőfok jelenti ugyanis az uniós törekvések gyakorlati megvalósulásának alapfeltételét: ekkor válnak e szabályok közvetlenül alkalmazhatóvá a szereplőkkel szemben az Unió egész területén. Érdemes tehát megvizsgálni, hogy az idén június 7-én lejáró átültetési határidőnek hány tagállam felelt meg eddig.

A rendelkezésre álló információk szerint összesen négy ilyen tagállam van. Időrendi sorrendben: Hollandia, Magyarország, Németország és Málta. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok mindössze 15 százaléka tartotta csak be az uniós jogból fakadó kötelezettségét az átültetés kapcsán. Egyelőre tehát még várni kell arra, hogy a reform eredményei egész Európára nézve kézzelfoghatóvá váljanak.

Bár az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárások révén ösztökélheti a tagállamokat a gyorsításra – ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy e késedelem mögött részben éppen a testület késlekedése állhat. A CDSM irányelv közösségi platformok szerzői jogi felelősségét rendező 17. cikke kapcsán ugyanis a Bizottság feladata volt egy iránymutatás kidolgozása, amely a cikk gyakorlati alkalmazásának részletei kapcsán volt hivatott segítséget nyújtani a szolgáltatóknak, szerzői jogi jogosultaknak, és persze a – rendelkezéseket átültetni hivatott – tagállamoknak. Az iránymutatás ugyanakkor idén június 4-én (pénteken), vagyis az átültetési határidő június 7-e (hétfő) előtti utolsó munkanapon került kiadásra. A késlekedő tagállamok persze csak reménykedhetnek abban, hogy e szempontot valamelyest figyelembe veszi a Bizottság a késedelem miatti lépések fontolgatásakor.

A magyar jogalkotónak ennek kapcsán már nincs félnivalója, ugyanakkor a közeljövő feladata lehet számára, hogy (az iránymutatás késedelme miatt) a 17. cikket általánosabb módon átültető magyar rendelkezéseket a későbbiekben – akár a most késlekedő többi tagállam átültető rendelkezései és ezek hatásainak ismeretében – felülvizsgálja. De ez még a jövő zenéje."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés