Az özönvíz csak növelte a német klímapolitikára nehezedő nyomást

2021. július 23. 13:44
Merkel kancellár atomenergiát elutasító energiapolitikai fordulata több kétséget szült, mint amennyi problémát megoldott. Az özönvíz utóhatásai pedig növelik a lehetséges utódjára nehezedő nyomást.

A Németország nyugati részén pusztító, legalább 160 emberéletet követelő árvizek visszakormányozták a német pártokat a klímaválság tematikájához – írja a POLITICO. A lap azt követően jutott erre a következtetésre, hogy áttekintette az esélyes pártok, így a kereszténydemokraták, a zöldek, a szabad demokraták és a szociáldemokraták politikai kiáltványait a témában.

Noha a cél közös (a klímaválság leküzdése és Németország karbonsemlegességének mielőbbi elérése), a megvalósítás tekintetében eltérések mutatkoznak.

A 18 százalékon álló zöldek 2030-ra 70 százalékkal csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátást, 2035-ig pedig elérné, hogy Németország energiaigényét kizárólag megújuló energiaforrásokból fedezze. A párt a szénnek 2030-ig történő teljes kivezetését szorgalmazza, szemben a 2038-as célokkal.

Az így kieső kapacitásokat a párt jellemzően szél- és napenergiával pótolná. 

A zöldektől két százalékkal elmaradó szociáldemokraták azonosulnak a kormányzat jelenlegi céljaival, vagyis leteszik a voksukat a 2030-ig történő 65 százalék mértékű szén-dioxid-csökkentés mellett (illetve 2040-ig 88 százalékkal csökkentenék a kibocsátást). A klímasemlegesség elérését a szociáldemokraták 2040-re tartják megvalósíthatónak. Csakúgy mint a zöldek, az olyan megújuló energiaforrásokat preferálják, mint a napenergia.

A szabad demokraták (12 százalék) a párizsi klímaegyezményhez ragaszkodnak, a zéró kibocsátást pedig 2050-ig érnék el. E keretek között a párt nagy jelentőséget tulajdonít a mérnöki találékonyságnak, szerintük ugyanis ez idő alatt születhetnek olyan találmányok és műszaki megoldások, amelyek szükségtelenné teszik a közbenső részcélok megfogalmazását.

A jelenleg esélyes pártkonstelláció, a 29 százalékkal vezető kereszténydemokrata párt (CDU), s testvérpártja, a keresztényszocialista unió (CDU) a korábbinál még ambiciózusabb célokat tűzött ki maga elé. Mint ismeretes, a Merkel-adminisztrációt többször is kritika érte egyrészről amiatt, hogy az általa vezetett Németország „nem halad eléggé gyorsan” a klímasemlegesség irányába vezető úton.

Nem halad elég gyorsan, habár így is radikális lépéseket („Energiewende”) tesz ebbe az irányba, ez pedig több szakértő, így a Harvard Egyetem professzora, Steven Pinker szerint is irracionális megoldásokhoz vezetett.

Pinker a Spiegelnek tavaly adott interjújában ugyanis kifejtette, hogy

ha az emberiség a gazdasági növekedés fenntartásával együtt kívánja felvenni a harcot a klímaválsággal szemben, több, s nem pedig kevesebb nukleáris energiára van szüksége.

Ebből a szemszögből nézve a német klímapolitika jelenlegi irányai valóban irracionálisnak tűnnek.

Németország ugyanis az atomenergia radikális leépítésébe kezdett, látszólag nem foglalkozva a ténnyel, hogy például az olyan forradalmi megoldások, mint az elektromobilitás népszerűsítése, nyilvánvalóan az elektromos energia szükségletét növeli. E törekvéseknek és megoldásoknak köszönhetően következhetett be az, hogy 2020-ra Németország elektromosáram-szükséglete 10 százalékkal nőtt 1990 óta. 

Pinker kritikája abban áll, hogy ha minden így megy tovább,

Németország energiaszükséglete nem fogja fedezni termelési kapacitásait, ez pedig – a klímapolitikai szándékoktól eltérően – az ország szénfüggőségét növeli. 

Ez a Bloomberg mai elemzése szerint már be is következett. Németország a merkeli klímaforradalomba az ezredforduló óta 500 milliárd eurót fektetett (lásd Düsseldorf Institute for Competition Economics), miközben a valóságban Kína és az Egyesült Államok után a németek függenek továbbra is a leginkább az olajtól, a széntől. A Bloomberg elemzéséből kiderül, hogyha nincs a koronavírus-világjárvány, és az azzal együtt járó gazdasági leállás, Németország nem érte volna el 2020-as klímacéljait.

Annak ellenére, hogy a Merkel-adminisztráció idején a megújuló energiába történő befektetések az egekbe szöktek, a kancellár nukleáris energia kivezetésével kapcsolatos ellentmondásos döntésének következtében (…) Németország ma is a hagyományos energiaforrásoktól és az elektromosáram-importtól függ, ha a nap épp nem süt, vagy a szél épp nem fúj.

- áll az elemzésben.

Ennek következményeivel pedig az idén leköszönő kancellár asszony utódjának kell számolnia. 

Kép: CHRISTOF STACHE / AFP POOL / dpa Picture-Alliance via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 19 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem értem a németeket, akik állítólag nagyon precízek, és tudatosak, mit összeszarakodnak ezzel az energiatermelés témával. Nincs náluk elég mérnök, hogy állandóan politikusok döntik el, hogyan kell áramot termelni? Akik láthatóan segghülyék hozzá? Húzzanak már fel pár modern atomerőművet, meg támogassák meg az elektromobilitást, oszt jónapot.

Majd ha a zöldek kifejlesztik azt a napelemet, ami sötétben is termel, akkor majd lecserélik arra az egészet.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés