Egyre több tagállam járja saját útját a migráció kérdésében

2021. július 26. 14:58
Egyre több uniós tagállam hagy fel korábban liberális szemléletű migrációs politikájával. Erre a migrációs nyomás fokozódása és EU kudarcosnak bizonyult bevándorlási politikája készteti őket.

A járvány következtében a 2019-es adatokhoz képes az EU külső határán átmenő migrációs forgalom több mint kétharmadnyival csökkent (ez a trend a tavalyelőtti évet megelőző időszakban folyamatosan növekedett). 2020 során nagyjából 120 ezer illegális határátlépésről számoltak be az Európai Unió külső határain; 2013 óta nem regisztráltak ilyen alacsony számot. Ezzel együtt az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) szerint – tekintetbe véve a 2019-ig tapasztalható növekedést –

ha nincs a koronavírus, akkor a migrációs nyomás növekedett volna tavaly is a külső határokon.

Ezt a tagállamok is érzékelik. Ausztriában tavaly közel 22 ezer illegális határátlépést regisztráltak, miközben idén már most több mint 15 ezer migránsról beérkezéséről számoltak be az osztrák hatóságok. 

Szó sem lehet arról, hogy Ausztria és Németország oldja meg az Európai Unió számára azt a problémát, amelyet Afganisztán jelent” – többek között ezekkel a szavakkal jelentette be Karl Nehammer osztrák belügyminiszter, hogy Ausztria 40 százalékkal növeli az osztrák-magyar határon állomásozó határőrség személyi állományát. Ezt a politikus azért is kívánta rögzíteni, mert Ausztriában él Európa egyik legnépesebb afgán kisebbsége.

A belügyminiszter ezen felül kitért arra is, hogy

az uniós migrációs szabályok hatástalanok, s Ausztria az Európai Bizottság segítségére sem számíthat, a testület ugyanis továbbra is a migránsokra vonatkozó újraelosztási kvótában hisz. 
Ausztria problémája az uniós migrációs politikával a következőképpen foglalható össze. Ami a migráció kérdését illeti, az Európai Unió és Törökország a 2016 óta kölcsönösen függ egymástól. Az ekkor létrejött megállapodás értelmében az illegális bevándorlókat az EU visszafordíthatja Törökország irányába. Cserébe az EU több milliárd eurós pénzügyi és humanitárius segítséget nyújt Törökország számára. A paktumot a valóságban egyesek patthelyzetként értékelik. Ennek oka, hogy az érintett égei-tengeri migrációs útvonallal kapcsolatban többen, köztük az Európai Parlament LIBE-bizottsága is humanitárius válság előidézését kéri számon a Frontexen és a görög hatóságokon. A helyzet bonyolultságán mit sem változtat, hogy az Európai Bizottság elnöke a migránsokat Törökországba visszautasító Görögországot "Európa pajzsaként" emlegeti, a korábban bevándorláspárti Angela Merkel német kancellár pedig "kiváló munkának" minősítette a török menekültpolitika végrehajtását.
 A borús jövőre való felkészülés Ausztria mellett több, korábban liberális migrációs politikát folytató (ex) uniós tagállamot is szemléletmódváltásra késztetett.

Ahogy arról beszámoltunk, Dániában a parlament 70 képviselő támogatásával, 24 ellenében letette a garast a migránsok Afrikába (Ruandába) történő áttelepítése mellett. Ennek értelmében a jövőben a Dániába bevándorolni kívánók az országon kívül kötelesek megvárni a menekültügyi eljárás végét. A törvénymódosítás lehetővé teszi azt is, hogy Dánia a már dán földre lépett bevándorlók egy Európán kívüli országba helyezze át ugyanebből a célból, ha pedig a dán hatóságok úgy döntenek, hogy a migráns nem nyerhet beengedést az északi országba, a „szállásadó” országból is távoznia kell.

Gérald Darmanin francia belügyminiszter és brit kollégája, Priti Patel a múlt héten állapodtak meg arról, hogy Franciaország az Egyesült Királyság 62.7 millió eurója fejében segít megfékezni a szigetországba a La Manche csatornán keresztül irányuló illegális migrációt. Darmanin emellett a Frontex észak-európai misszióinak megerősítését is szorgalmazza, felhívva a figyelmet arra, hogy a Franciába érkező migránsok 60 százaléka a belga-francia határon keresztül lép Franciaország területére, hogy aztán Calais, majd pedig a La Manche csatorna irányába folytassa útját.

Nehammer aggodalmait egy uniós diplomata is megerősítette: az Euractivnak nyilatkozva számolt be arról, hogy az EU az Afganisztánból kiinduló migráció fokozódásával reálisan számolhat. Ez azzal hozható összefüggésbe, hogy Washington nem rég döntötte el, hogy kivonja csapatait a folyamatosan dúló törzsi harcokról hírhedt közel-keleti országból.

Az »USA utáni Afganisztán« jelentős migrációs kihívást jelent, ugyanis a kivonulással kapcsolatban a tálibok elől menekülők létszámának növekedését várhatjuk

- jelenti a diplomata.

Azon nyomban, hogy a NATO és az Amerikai Egyesült Államok katonai műveleteit a régióban beszüntette, s csapatait Afganisztánból kivonta, a tálibok és az afgán kormány közötti összecsapások száma megnövekedett. A militáns csoportok ugyanis rögtön területi expanzióba kezdtek Afganisztánban. A fegyveres konfliktusok eredményeképpen az Iránon át Törökországba irányuló migrációs útvonalak ismét keresetté váltak. Az itt vonuló migránsok Európába tartanak a jobb élet reményében. 

Az ENSZ szakosított migrációs szervezetének (UNCHR) tavalyi jelentése szerint Törökországban 125.104 afganisztáni migráns tartózkodik (más becslések szerint pedig az afganisztáni eredetű bevándorlók száma 500 ezer főre tehető).

A Törökországban tartózkodó migránsok jelentős része 16 és 25 év közötti fiatal férfi.

Ennek konkrét oka nem ismert, ugyanakkor belátható, hogy az Iránt keresztező migrációs útvonal nehézségeivel csecsemők, nők és idősek aligha képesek dacolni. 

A Törökországban tartózkodó afgánok ügye nagyon is Európára tartozik: 10 afgán migráns közül általában 8 személy biztosan tovább halad a kelet-mediterrán migrációs útvonalon Európa irányába. Ez az útvonal Törökországból indul, rajta elindulva pedig a migránsok Görögországon, Cipruson és Bulgárián keresztül érhetik el az Európai Unió magterületeit.

Ez a migrációs útvonal az utóbbi időben a nemrégiben kistafírungozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) és egyes humanitárius segélyszervezetek közötti emberi jogias vitáról ismert. Ennek oka, hogy tavaly októberben a Der Spiegel, majd a német lap nyomában számos véleményformáló nyugati orgánum össztűz alá vette az Ügynökséget;

egészen pontosan a Frontex 2006 óta az Égei-tengeren működő Poszeidón műveletét érte kemény kritika.

A vádak szerint a Frontex és az uniós szervezettel együtt tevékenykedő görög hatóságok a vonatkozó emberi jogi egyezményeket megsértve toloncolják vissza az Égei-tengeren az EU felé közeledő migránsokat Törökország területre. Megjegyzendő, hogy a vádakkal kapcsolatban gyakran hangoztatott kritika, hogy azok a török hatóságok megrendelésére és jóváhagyásával készült videófelvételeken alapulnak (Törökország tagadja ezeket a vádakat).

Kép: Christof STACHE / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 28 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"...tudatában kell lennünk annak, hogy az EU és az ENSZ veszélyesek a demokráciára nézve. Nem szabad elfogadnunk semmi olyan megállapodást, ami megakadályozza, hogy megvédjük az embereket pl. úgy hogy határellenőrzést vezetünk be és felelősségteljes politikát folytatunk a bevándorlással kapcsolatban, vagy úgy kezeljük a menekült krízist, ahogyan azt mi szeretnénk."

Meg kell akadályozni, hogy a patrióta oldal áldozat legyen.
El kell érni a Nemzeti Gárda, vagy hasonló szervezet létrehozását.
A most beígért 400 fős önkéntes sorkatonai szolgálat jó kiindulási alap.
"Ha a fizikai szinten védelmezőnek érzed magad, akkor a dán Nemzeti Gárdát ajánlom. Dániában beléptem a Nemzeti Gárdába, ahol széleskörű elsősegély-nyújtási kiképzést kaptunk, és olyan képzést, amivel a rendőrség segítségére lehetünk azáltal, hogy megtanultunk különböző lőfegyvereket használni. Ha rajta vagy a Nemzeti Gárda listáján, akkor egy terrorakció esetén behívhatnak."

Nem értettem soha, miért követeli meg az unió, hogy személyi okmányok nélkül jöjjenek?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés