Az elrettentés politikája jegyében erősíti kerítését Görögország a török határon

2021. augusztus 23. 13:17
Az afganisztáni konfliktus miatti migrációs tendenciák ismételt emelkedésétől tartva a görög hatóságok nagy erőkkel dolgoznak azon, hogy felkészítsék a görög-török határt a nyomásra.

Tovább erősíti a görög kormány szárazföldi határkerítését az Évrosz folyó mentén húzódó görög-török határon. Az Európa délkeleti részén, Bulgáriából eredő folyó (bolgár nevén Marica, török elnevezéssel Meriç) térségében – a 40 kilométer hosszú határkerítés erősítésén felül – a görög hatóságok a legmodernebb technikát felvonultatva készülnek a migrációs nyomás erősödésére.

A régióban fekvő Feres környékén a kerítés 27 kilométeres szakaszán a határzárat a legkorszerűbb acélból készítik. Az öt méter magas határzárat északi irányba is bővítik, 11 helyen pedig megfigyelőállásokat is felhúznak annak érdekében, hogy a görög hatóságok követhessék a török oldalon történő mozgásokat.

A készültség fokozására az afganisztáni konfliktus eszkalálódása miatt van szükség, amellyel kapcsolatosan a görög kormányzat álláspontja az, hogy az Európai Uniónak lépéseket kell tennie az afganisztáni humanitárius válság leküzdésére.

Görögország jelentette Európa frontvonalát a 2015-ös migrációs válság csúcspontján, amikor több mint egymillió migráns indult útnak Európa irányába a Közel-Keletről, Törökországon keresztül. Közülük sokan Európa központja felé vették az irányt, ugyanakkor nagyjából 60 ezer migráns Görögország területén maradt. A görög külügy nem akarja megismételni a 2015-ös eseményeket, ezért Mitsotakis külügyminiszter bejelentette, hogy Görögország „a maximumra emeli az elrettentés fokát a határain”.

Nem fogjuk feléleszteni a káoszt” – szögezte le Görögország külügyminisztere, Notis Mitarakis, aki így folytatta: „Bővítjük a határvédelem személyzetét az elkövetkező hónapokban. Emellett kikötőőröket toborzunk, a határainkat pedig meg fogjuk védeni. Nem akarunk a bevándorlók útvonalává válni.” Mitarakis elmondta, hogy Görögország a migráció tekintetében teljes mértékben ugyanazon az oldalon áll, mint az Európai Unió és Törökország. 

Idén szeptembertől 400 fővel bővül a határvédelem személyi állománya az Évrosz folyó térségében,

miközben a rendőrség és a görög hadsereg is gondoskodik az utánpótlásról ebben a régióban. A szakembereket 21. századi technológia segíti: vénaszkennerek a migránsok személyazonosságának megállapítását könnyítik, míg a dróntechnológia a migrációs útvonalak valós idejű követését teszik lehetővé. 

Mitarakis nemcsak az Évrosz folyó mentén történő fejlesztésekről számolt be. A korszerűsítés nyomán a legmodernebb technológia áll majd rendelkezésre az olyan stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű görög szigeteken, mint Kos, Samos vagy Leros.

Ahogy arról a Precedens is beszámolt, az Európai Unió első "saját lobogó alatti" rendvédelmi szerve, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) is rendszereinek fokozott ütemű tesztelésébe kezdett attól tartva, hogy Afganisztán destabilizációjával migránsok tömegei indulhatnak Európába. Az akár ballonokról is üzemeltethetők kamerák, transzponderek, hőszenzoros és műholdas megfigyelőrendszerek lehetővé teszik a Frontex munkatársai számára, hogy 40 ezer négyzetkilométeres körzetben, valós időben kövessék a tengeren zajló eseményeket.

Kép: Sakis MITROLIDIS / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 22 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés