A francia alkotmányba iktatná a kultúrkereszténységet Macron jobboldali kihívója

2021. augusztus 30. 11:52
Évszázados politikai hagyománnyal szakítva, tabudöntögető módon az alkotmányban rögzítené a zsidó-keresztény múlt jelentőségét a legnagyobb jobboldali párt elnökjelöltje, Eric Ciotti.

„Piaci űr” a jobboldalon

Augusztus 26-án hivatalosan is ringbe szállt a francia elnöki pozícióért Emmanuel Macron centrista elnök jobboldali kihívója, Eric Ciotti. A magát Franciaország „egyedüli konzervatívjaként” aposztrofáló politikus úgy véli, hogy „piaci űr” tátong a francia jobboldalon – szerinte a többi jobboldali jelölt inkább a centrista tendenciáknak enged. Eric Ciotti a francia republikánus párt  (Les Républicains; LR) képviselője a Nemzetgyűlésben. Az LR Macron En Marche! nevű pártja mögött a második legnagyobb francia párt, kereszténydemokrata üzenettel.

A tavaly októberi nizzai merényletet követően Ciotti úgy nyilatkozott, hogy „fel kell hagyni az »álegyéni« szabadságjogok védelmével.” Itt Ciotti vélhetően a társadalmi jelenségek alapjogiasodása, vagyis a sarkalatos politikai kérdések jogi kérdéssé való átalakítása ellen szólalt fel.

Ciotti kampányában – a mai francia politikai palettán formabontó módon – a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás is kiemelt jelentőséggel bír. A politikus ugyanis

a francia alkotmány szövegének részévé tenné a nemzet zsidó-keresztény gyökereire való hivatkozást.

E törekvésének Twitteren is hangot adott, amelyet a Valeurs Actuelles kommentált. Ciotti úgy véli, hogy Franciaországnak kötelessége védeni saját civilizációját. 

Szeretnék jobboldali üzenet közvetítő jobboldali jelöltként indulni. Irányultságom jobboldali, célom pedig egyértelmű: Franciaországot Franciaországként megtartani

– nyilatkozott Eric Ciotti politikai hitvallásáról Jean-Jacques Bourdin riporter kérdésire válaszul a BFM-TV műsorán.

A magyar Alaptörvény több helyen is hangsúlyozza a keresztény kultúrkör jelentőségét, miközben a szekularizációt is rögzíti azzal, hogy utóbbi nem jelent automatikusan társadalmi közömbösséget: meghatározott közösségi célok érdekében az állam együttműködik az egyházakkal.
Nemzeti hitvallás: "Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette." "Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait."
R) cikk (4) bekezdés: "Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége."
XVI. cikk (1) bekezdés: "Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést."
VII. cikk: "Az állam és a vallási közösségek különváltan működnek. A vallási közösségek önállóak."

Ciotti LR-je és Marine Le Pen Nemzeti Gyűlése egyetért azon sarkalatos kérdésekben, mint például a biztonság, a nemzeti önazonosság, az iszlamizmus és a bevándorlás. A politikai iszlámmal szerintük „nincs megalkuvás”, szerintük ugyanis az iszlamista alapú kommunitarizmus „továbbra is lelkeket és területeket hódít.” 

Ugyancsak hasonlóság Le Pen és Ciotti politikájában, hogy választási győzelmük esetén népszavazást hirdetnének a bevándorlással kapcsolatban. Ciotti a maga részéről beszüntetné a családegyesítés lehetőségét, és többéves bevándorlási moratóriumot hirdetnek. 

Ciotti olyan évszázados tabut döntene meg, amelyet Macron maga is kikezdett

Ciotti javaslata a kereszténység alkotmányban való rögzítésére vonatkozóan tabudöntögetőnek tekinthető: Franciaországban a szekularizációt, vagyis a világi és az egyházi igazgatás elválasztását egy 1905-ös törvény emelte közjogi erőre. Ennek megfelelően a francia állami szerveknek semlegesen kell viszonyulniuk a vallás kérdéséhez: sem támogatni, sem pedig akadályozni nem szabad egyetlen vallás, illetőleg egyház működését Franciaországban. Ennek alapja a lelkiismereti- és vallásszabadság, amely a francia felvilágosodás óta emberi jog. A francia szekularizmus mögötti megfontolás lényege pedig az, hogy az álamvallás hiánya, valamint az állam és az egyház elválasztása a gondolati szabadság alapja.

Napjainkban azonban egyesek úgy vélik, hogy

Franciaország identitásválságon megy keresztül, amelynek jele, hogy a szekuralizációt politikai fegyverként használják.

A feszültséget ma az generálja, hogy az egykor katolikus többségű, ma 67 millió lakosú országban él Nyugat-Európa legnagyobb lélekszámú, vagyis több mint 5 millió fős muszlim közössége.

A szekularizáció politikai fegyverként való „hasznosulása” Macron iszlamizmus-politikáján keresztül jól érzékelhető. A francia jobboldal megerősödésétől tartó centrista elnök tavaly októberben harcot hirdetett a francia republikánus értékek védelme mellett. A kritikusok szerint ugyanakkor Emmanuel Macron kifejezetten az iszlám szeparatizmus ellen hirdetett harcot; ha pedig így van, akkor az valóban a szekularizmus áttörését jelentheti. Macron ezekre a felvetésekre azzal védekezik, hogy szeparatizmus elleni programja a politikai iszlám, nem pedig az iszlám vallás térnyerését kívánja meggátolni Franciaországban.

Kép: Arthur Nicholas Orchard / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 46 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A "kultúrkereszténységről": "Mester, láttuk, hogy valaki ördögöt űzött ki, de megtiltottuk neki, mert nem tart velünk. Ne tíltsátok meg neki, mert aki nincs ellenünk, az velünk van!"

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés