Szeptember végén dőlhet el, hogy a lengyel, vagy az uniós jog erősebb-e

2021. augusztus 31. 13:51
Többszöri halasztás után sem derült ma ki, hogy az uniós jog, vagy a lengyel jogrend az erősebb. Az ügy a lengyel miniszterelnök indítványára indult, és érdemben befolyásolhatja az integráció jövőjét.

A Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök indítványában az Európai Unióról szóló szerződés egyes rendelkezéseinek a lengyel alkotmányos berendezkedéshez fűződő viszonyát kérte vizsgálni, egészen pontosan azt, hogy a lengyel alkotmány az uniós jog felett áll-e. 

A meghallgatást megelőzően, de a meghallgatás alatt is indítványokat terjesztettek elő arra vonatkozóan, hogy bizonyos bírákat zárjanak ki az eljárásból. Az ülést megelőzően beterjesztett indítványokat az ülést vezető Julia Przyłębska alkotmánybíró elutasította. Ezen felül az ülés folyamán a pártokon átívelő támogatottsággal bíró Marcin Wiącek alapjogi biztos képviseletében Mirosław Wróblewski indítványt terjesztett elő egy további alkotmánybíró kizárására. Wróblewski indítványt tett arra is, hogy az eredetileg ötfős alkotmánybírói tanács helyett az alkotmánybíróság teljes ülése járjon el az ügyben.

Az előterjesztések miatt az ülés során 20 perc szünetet is el kellett rendelni. A szünetről visszatérő testület elnöke nyomban rögzítette, hogy az ombudsman szabályszerűen terjesztette elő indítványait, erre tekintettel pedig

ma végleges döntést nem lehet hozni az ügyben.

Przyłębska ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az indítványok hátráltatják az alkotmánybíróság munkáját. Az eredetileg július 13-ára várt döntést korábban július 15-ére, majd augusztus 3-ára halasztották, végleges döntést ugyanakkor ma sem kaptunk.

Az üléssel párhuzamosan az alkotmánybíróság épülete előtt tüntetők csekély létszámú csoportja gyűlt össze, jelentős rendőri biztosítás mellett.

A tüntetők szemmel láthatóan a lengyelek EU-ból való kilépésétől tartottak, több „POLEXIT” ellenes és EU-párti transzparenst is fel lehetett fedezni. 

Megjegyzendő, hogy

az Európai Bizottság még júniusban arra szólította fel a lengyel miniszterelnököt, hogy vonja vissza indítványát.

Az indítványt a miniszterelnök az Európai Unió Bíróságának egy kora márciusi döntése miatt terjesztette elő, amelyet a testület a lengyel bírósági reform miatt hozott. Az Európai Bíróság ekkor a lengyel bírák függetlenségét, illetőleg pártatlanságát féltette, továbbá úgy vélte, hogy a reform egyes részei „sérthetik azt a bizalmat, amelyet egy demokratikus társadalomban és egy jogállamban az igazságszolgáltatásnak (…) keltenie kell.” 

Magyarán az Európai Unió Bírósága a lengyel igazságszolgáltatás tekintetében az uniós jog elsőbbségére hivatkozva írt elő kötelezettséget Lengyelország számára. A kormányszóvivő azzal indokolta az alkotmánybírósági eljárás megindítását, hogy az az uniós jog és a lengyel alkotmányos jogrend közötti konfliktus feloldását célozza. A miniszterelnök különösen az alábbi kérdésköröket tette próbára a lengyel alkotmánybíróság előtt.

Az Európai Unióról szóló szerződésben a tagállamok azt rögzítik, hogy bizonyos állami önrendelkezéssel kapcsolatos hatásköröket az (egyébként egyre szorosabb egység felé tendáló) Európai Unióra ruháznak, s hogy az Európai Unióról szóló szerződés – például – jogi kötőerővel bír az államokra nézve. Ehhez hozzá kell érteni azokat a rendelkezéseket is, amelyek értelmében

a tagállamok és az EU ideális esetben – tehát a szerződések értelmében – tiszteletben tartják és segítik egymást ezen együttműködés során. 

Ezzel összhangban az Európai Unióról szóló szerződés alapozza meg az Európai Bíróság eljárási lehetőségét, továbbá rögzíti azt is, hogy a Bíróság az EU-ban egyedüliként „biztosítja a jog tiszteletben tartását a szerződések értelmezése és alkalmazása során”.

Mivel az alkotmánybírósági beadvány az Európai Unióról szóló szerződés sarkalatos pontjait támadja,

az alkotmánybírósági határozat precedensértékű lehet az uniós jogrend és a tagállami alkotmányos jogrendszerek viszonyának jövője szempontjából.

Ma tehát a lengyel alkotmánybíróság ülést tartott, s bár mindenki végleges döntést várt a testülettől, tekintettel arra, hogy az ülésen jelen lévő ombudsman alkotmánybíró kizárására szabályszerűen tett javaslatot, az alkotmánybíróságnak kellő időt kell biztosítania arra, hogy az indítványt elbírálja. Az alkotmánybíróság elnöke szeptember 22-ére halasztotta a végső döntés meghozatalát.

Kép: Valeria Mongelli / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés