Biden kudarca Afganisztánban Erdogan győzelme lehet

2021. szeptember 17. 13:54

Asli Aydintasbas
The Washington Post
Az afganisztáni válságba való belépéssel Törökország arra számít, hogy javítani tudja kapcsolatát a Biden-adminisztrációval.

„Azzal, hogy Afganisztánban a tálibok átvették a vezetést, a Biden-adminisztráció  nem volt képes helyreállítani az USA hitelességét a Trump utáni érában. Ugyanakkor az Egyesült Államok néhány szövetségesének mindez áldásnak bizonyul, ők ugyanis mostantól a tálibok szemében közvetítői szerepet töltenek be. Ilyen Pakisztán, Katar és Törökország is. 

(…)

A tálibok listáján talán a legérdekesebb jelölt a szekuláris berendezkedéssel és NATO-tagsággal bíró Törökország. Afganisztán stratégiai értéke Törökország számára elenyésző, hiszen a törökök már most is Európa és a Közel-Kelet peremén vannak, és a szíriai és líbiai konfliktusokból is kivették a részüket. A török kormány májusban mégis felajánlotta, hogy az Egyesült Államok kivonulása után török csapatokat küld a kabuli repülőtér védelmére. Ez az ajánlat a tálibok gyors hatalomátvétele miatt hamar tárgytalanná vált, ugyanakkor a törökök közreműködtek az evakuálásban, valamint – Katar mellett – ők is technikai segítséget nyújtanak a kabari repülőtér üzemeltetéséhez. 

Más NATO-országokkal ellentétben Törökország nem zárta be nagykövetségét Afganisztánban, ami így közvetlenül fel tudta venni a kapcsolatot a tálib rezsimmel. Recep Tayyip Erdogan török elnök békülékeny hangvételű üzenetet küldött a tálib vezetésnek, és azt is felajánlotta, hogy találkozik velük. Nem meglepő, hogy Törökország egyike volt azon hat országnak Oroszország és Kína mellett, akiket meghívtak az új tálib kormány beiktatására. 

De mindez miért jó Törökország számára?

Törökország Afganisztán felé való közeledésének nincs köze valójában a közel-keleti országhoz: sokkal inkább Erdogan azon célkitűzését tükrözi, hogy helyreállítsa Törökország kapcsolatát a Nyugattal. Az önkényuralmi fordulat, az Oroszországhoz való közeledés és a Földközi-tenger keleti részén, Szíriában és a Kaukázusban tett határozott lépések miatt Törökország és a NATO-tagállamok, így a török-amerikai kapcsolatok megromlottak.

A regionálisan elszigetelt és a gazdasági csőd szélén álló Törökország vezetője most javítani próbál a helyzeten. Népszerűsége csökkenését jelzik a közvélemény-kutatások, a török elnök pedig tudja jól, hogy ha nem tudja helyreállítani a gazdaságot – ami magában foglalja Törökország rossz nemzetközi megítélésnek megfordítását is –, akkor 2023-ban nem választják újra. Az elmúlt hónapokban több regionális rivális, így 
Izrael, Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia felé is nyitott, most pedig arra törekszik, hogy Törökország amerikai és európai kapcsolatait is rendbe hozza. 

Úgy tűnik, hogy az afganisztáni válságba való belépéssel Ankara arra számít, hogy javítani tudja kapcsolatát a Biden-adminisztrációval, és arra is emlékeztetheti NATO-szövegségeseit, hogy Törökország a nagyhatalmi rivalizálás korában kiemelt geopolitikai jelentőséggel bír.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés