Uniós politikusok marakodása odázhatja el a közösségi médiumok megregulázását

2021. október 11. 16:22
Egyre sürgetőbb lenne konszenzusra jutni a tech cégek uniós szintű szabályozásával kapcsolatban, az Európai Parlament képviselői azonban még a szabályozás helyes irányát illetően sem állapodtak meg.

Miközben Brüsszelben kemény politikai harcok dúlnak a közösségimédia-platformok szabályozási irányairól, az érintett felületek mögötti cégek olyannyira megerősödhetnek, hogy súlytalanná válik bármiféle szabályozás e körben – írja a Financial Times.

Tavaly az Európai Unió bemutatta ambiciózus szabályozási javaslatát arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a tengerentúli tech óriásokat is uniós normák mentén felelősségre vonni. Igen ám, csakhogy az időközben gerjedt viták miatt a szabályozás ügye

parkolópályára került, nemcsak a hatályba lépés késleltetését, hanem akár a teljes lefújást is kilátásba helyezve.

A két szóban forgó javaslat a digitális egységes piacról és a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelettervezet (Digital Markets Act, Digital Services Act). Előbbi arra bírná rá a jelentős piaci erővel rendelkező cégeket – ilyen a Google is –, hogy biztosítsák az egyenlő esélyeket a kisebb versenytársak számára is. A Digital Services Act pedig az online platformok felelősségi szabályait rendezné azokban az esetekben, amikor jogellenes tartalmak kerülnek közzétételre a felületeiken.

Úgy tűnt, mintha megállapodtunk volna, de valójában nem erről van szó...egyáltalán. Nagyon hosszú út vezet odáig, hogy azonos álláspontra jussunk ebben a szabályozási körben

– ezt Evelyne Gebhardt német európai parlamenti képviselő mondta a múlt hónapban lezajlott vitát követően.

A késlekedés a nagy tech cégek számára megteremtheti a megfelelő időablakot arra vonatkozóan, hogy a gazdaság kulcsfontosságú szektoraira is rátegye a kezét. 

Ha elég sokáig várunk, a piacokat többé már nem lehet megjavítani. Az egész a fogyasztók és a kisvállalatok védelmét szolgálná Európában. Mihamarabbi megoldás szükséges

– ezt már egy olyan személy mondta a Financial Timesnak, aki közvetlenül is érintett az európai parlamenti vitában.

A képviselők között nézeteltérést annak eldöntése okoz például, hogy mely cégek essenek a tervezetek szabályozási körébe. Az Európai Néppárt például csak a legnagyobb cégeket küldené be a rendeletek hatálya alá, a közösség riválisai pedig szélesebb szabályozási kört tartanának szükségesnek.

Az egyik nagy tábor (például az európai néppárti képviselők) azt tartaná megfelelőnek, ha a 80 milliárd eurót meghaladó piaci értékű cégek esnének a szabályozási körbe, és csak bizonyos szolgáltatások tekintetében (a Google esetében például csak a keresési és marketing szolgáltatás). Létezik azonban olyan álláspont is – ilyen az európai szocialistáké is – amely szerint a szabályozási körbe többféle szolgáltatást be kellene vonni, például a videó és zenei streaming szolgáltatást, a mobilfizetést és a felhőszolgáltatást is.

Nemcsak a parlamenti frakciók megosztottak a kérdésben, hanem a tagállamok is.

Franciaország több felhatalmazást adna a tagállamoknak arra, hogy szabályozzák a közösségi médiumok, marketingóriások működését. Azok az országok pedig, ahová az illető tech óriások európai telephelyeiket telepítették (ilyen Írország és Luxemburg), a jelenlegi status quo pártján állnak. Megjegyzendő, hogy a jelenlegi szabályok szerint csak azokban az országokban lehet hátrányos jogkövetkezményt kilátásba helyezni ezen a tengerentúli tech óriások működésével szemben, amelyekben e cégek telephellyel rendelkeznek.

Ez a dilemma a Financial Times értesülései szerint csaknem feloldhatatlan konfliktust okoz, senki sem akar ugyanis elmozdulni, gesztusokat tenni a másik irányába. Egyesek azonban reménykednek abban, hogy még azelőtt megoldás születik, hogy jövő év elején a tagállamok képviselői, az Európai Bizottság és a parlament közös ülés keretében tárgyalnák az ügyet. Szintén szempont az is, hogy még azelőtt döntés szülessen, hogy a 2022-ben az EU soros elnökségét ellátó Franciaország kampányüzemmódba kapcsolna a szintén jövő tavasszal esedékes elnökválasztásra.

Kép: JULIEN WARNAND / POOL / AFP

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés