Uniós digitális piacok: mostantól a tagállamoknál pattog a labda

2021. október 27. 17:35
Tisztulni látszik az Európai Parlament álláspontja a digitális piacokról szóló jogszabálytervezet ügyében. A késlekedést mostantól a tagállamok hezitálása okozhatja.

Mintha életjeleket adna magáról az Európai Unió digitális piacokról szóló rendelettervezetének (Digital Markets Act, DMA) ügye. Az Európai Parlament gazdaságért és pénzügyekért felelős bizottsága (Economic and Monetary Affairs Committee) szakvéleményében ugyanis a tech óriások éves árbevételének 4 százalékának megfelelő bírságok bevezetését szorgalmazza – írja az Euractiv.

A 4 százalék pusztán a bírság alsó határa; a felső határ 20 százalék.

A 20 százalékos felső határ módosítást jelent az Európai Bizottság tavalyi javaslatához képest. A brüsszeli testület ugyanis eredetileg az éves árbevétel legfeljebb 10 százalékáig terjedő mértékű bírságot javasolt.

A DMA-t az Európai Bizottság terjesztette elő még tavaly decemberben; a rendelet hatályba lépése esetén a digitális szolgáltatásokat nyújtó cégek piaci tevékenységét lenne hivatott kordában tartani. A jelenlegi állás szerint nemcsak a nagy tech cégek, hanem az internetes böngészők és hangasszisztens-szolgáltatók is a szabályozás fókuszába kerülnének. 

Az Európai Unió csúcsintézményei asztalán két kulcsfontosságú rendelettervezet szerepel. A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (Digital Services Act, DSA) egyik legfőbb célja, hogy megteremtse az internetes szolgáltató platformok felelősségi szabályait, elszámoltathatóvá téve azokat. A cikkben szóban forgó digitális piacokról szóló jogszabály (Digital Markets Act, DMA) az internetes szférában úgy nevezett „kapuőr” szerepet betöltő tartalomközvetítő platformok tisztességes piaci működését hivatott garantálni.

Ezen felül a DMA egyfajta „tényfeltáró” mechanizmust is érvénybe léptetne, amelynek révén a tech cégek és a felhasználók felhatalmazást kapnának arra, hogy a versenyjogi szempontból aggályos piaci tevékenységeket bejelentsék vagy az Európai Bizottságnak, vagy pedig a tagállamok versenyhatóságai számára. Akárhogy is, jelen állás szerint az Európai Bizottság lenne a hatóságok közötti együttműködés koordinátora.

A tényfeltáró mechanizmus

a tőkeerős cégek „ragadozó” felvásárlásainak leleplezését is magába foglalná.

Az ilyen tranzakciók lényege, hogy a nagy cégek még azelőtt szabaduljanak meg potenciális versenytársaiktól felvásárlás útján, hogy a „préda” társaságok elkezdenék bontogatni szárnyaikat a piacon.

Megjegyzendő, hogy uniós szinten a jogszabályra vonatkozó intézményközi megállapodást már 2022 tavaszán meg kellene megkötni, a legutóbbi európai tanácsi csúcson a tagállamok vezetői kivették a szövegből a konkrét dátumot.

A csúszást a tavasszal esedékes francia elnöki választások okozhatják;

ebben az időszakban ugyanis az Európai Unió elnökségét épp Franciaország fogja ellátni. A szöveget ezért a tagállamok legutóbb „minél előbbre” módosították.

Még október elején írtunk arról, hogy Egyre sürgetőbb lenne konszenzusra jutni a tech cégek uniós szintű szabályozásával kapcsolatban. Ennek akadályát ekkor az jelentette, hogy Európai Parlament képviselői még a szabályozás helyes irányát illetően sem állapodtak meg. 

Az egyik nagy tábor (például az európai néppárti képviselők) azt tartaná megfelelőnek, ha a 80 milliárd eurót meghaladó piaci értékű cégek esnének a szabályozási körbe, és csak bizonyos szolgáltatások tekintetében (a Google esetében például csak a keresési és marketing szolgáltatás). Létezik azonban olyan álláspont is – ilyen az európai szocialistáké is – amely szerint a szabályozási körbe többféle szolgáltatást be kellene vonni, például a videó és zenei streaming szolgáltatást, a mobilfizetést és a felhőszolgáltatást is.

Egyes tagállamok mintha vonakodnának a tech cégek megregulázása területén. Ahogy arról korábban beszámoltunk,

épp a techcégek európai fellegvárában, Írországban marad kivizsgálatlanul a legtöbb adatvédelmi incidens. 

Ez azért problémás, mert az uniós adatvédelmi szabályokat legfeljebb is csak irányadó jelleggel figyelembe vevő globális tech cégek – Apple, Facebook, Google, Microsoft, TikTok, stb. - épp Írországban rendelkeznek európai telephellyel. Vagyis ha van olyan szerv az Európai Unióban, amely egyáltalán bármiféle fegyelmezőerővel bírhatna ezekre a cégekre, az épp az ír DPC. Az ír szervezet pedig szemmel láthatóan nem áll a helyzet magaslatán.

Kép: Jakub Porzycki / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés