Global Research Network: A gyarmati múlt kártalanítására a migráció elfogadása jelent megoldást

2021. október 28. 14:57
A globális észak vezető szerepét betöltő EU-nak kötelessége lenne elősegíteni a gyarmati múltra visszatekintő globális dél polgárainak bevándorlását – véli egy ENSZ-hez közeli kutatóintézet.

Egyre több tagállam támogatja a szigorú migrációs politikát 

A 2015-ös európai migrációs válság óta hazánkat nem egyszer érte az a kritika, hogy Magyarország nem tartja tiszteletben a bevándorlók jogait. Az Európai Unió és több NGO is nyíltan támadta a magyar vezetést a szigorú fellépés miatt, hat év leforgása alatt azonban sokat változott a migrációról kialakult nézőpont Európában.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Európában egyre több uniós tagállam hagy fel a korábban liberális szemléletű migrációs politikájával, így tett többek között Ausztria és Dánia is. 

Karl Nehammer osztrák belügyminiszter még júliusban elismerte, hogy az uniós migrációs szabályok hatástalanok,

s Ausztria az Európai Bizottság segítségére sem számíthat. Dániában pedig a parlament 70 képviselő támogatásával, 24 ellenében letette a garast a migránsok Afrikába (Ruandába) történő áttelepítése mellett. Ennek értelmében a jövőben a Dániába bevándorolni kívánók az országon kívül kötelesek megvárni a menekültügyi eljárás végét.

Ugyanakkor az Unión kívülről is felerősödtek a szigorúbb fellépés mellett állást foglaló hangok. Gérald Darmanin francia belügyminiszter és brit kollégája, Priti Patel júliusban állapodtak meg arról, hogy Franciaország az Egyesült Királyság 62.7 millió eurója fejében segít megfékezni a szigetországba a La Manche csatornán keresztül irányuló illegális migrációt. Pár nappal ezelőtt pedig

Tomas Tobé érvelt Európa külső határainak fokozottabb védelme, a visszatoloncolás felgyorsítása és az illegális migrációt kiváltó okok kezelése mellett.

Az Európai Néppárti politikusa egyúttal nyíltan elutasította a bevándorlók tagállamok közötti kötelező szétosztását is. 

A gyarmati múlt kártalanítására a migráció elfogadása jelent megoldást

Az európai politikai légkör lassú változása viszont újabb narratívával kecsegtet a migrációt pártoló szervezetek részéről. Egy ENSZ-hez közeli kutatóintézet, a Global Research Network (GRN) Az EU nyílt határokról szóló, szelektív szakpolitikai intézkedései kirekesztőek a globális délre nézve ("The EU’s Selective Open Border Policies Exclude the Global South") című tanulmánya szerint az Európai Uniónak, mint a globális észak vezető szereplőjének – mintegy kártalanításként – kötelessége lenne elősegíteni a gyarmati múltra visszatekintő globális dél polgárainak bevándorlását. Sőt, mi több, egyenesen

gyarmatosító szemléletként azonosítják azt, ahogyan egyes államok a bevándorló muszlimokat a nyugati értékrend követésére akarják rábírni,

például a burkatilalom bevezetésével.

A GRN gyarmatosító múltra való utalása a 21. század migrációs kihívásai közepette ma már közel sem számít elszigetelt nézőpontnak. Az uniós forrásokból is működő European University Institute idén megjelent tanulmánykötetéből is visszaköszön ez a narratíva, de az Európai Bizottság kommunikációs anyagaiban is fellelhető utalás arra, hogy a gyarmatosítás és rabszolgatartás az európai történelem szerves részét kepézik, és hatásaik ma is érezhetők a társadalmon belül. Birgit Van Hout, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala európai ügyekért felelős képviselője idén márciusban fogalmazott meg hasonló állításokat, aki az amerikai Black Lives Matter (BLM) mozgalom fényében elemezte Európa gyarmatosító múltját. 

Ez azt jelenti, hogy

az Unióban és az ENSZ-ben is jelen van a gyarmatosító múlttal való leszámolás gondolata.

És amennyiben a GRN narratíváját követjük, a bevándorlást már elsősorban nem is emberi jogi alapon kell értelmezni. A willkommenskulturt (befogadás kultúráját) meg kell toldani az „entschuldigung”, vagyis a sajnálom kifejezéssel, ami így új szintre emelheti a vitát a migrációval kapcsolatban. 

Ha így alakulna a történelem, már nemcsak emberi jogi elvárásként szerepelne, hanem erkölcsi kötelességévé is válna Európának befogadni a volt gyarmatokból érkezőket. Szembetűnő, hogy Nyugat- és Kelet-Közép-Európa között ezekben a dokumentumokban nem tesznek semmilyen különbséget:

a gyarmatosításra közös európai problémaként hivatkoznak.

Ennek fényében elhamarkodott lenne kijelenteni, hogy a tagállamok a közeljövőben meg tudják oldani azt a politikai patthelyzetet, amit az eltérő migrációs politikák, illetve maga a történelem idéztek elő. A vita csak most kezdődik, az erkölcsi és történelmi kérdéseket megválaszolása sokkal nehezebb feladat lesz, mint a vitatott jogi kérdések rendezése.

Kép: Marc Vorwerk / SULUPRESS.DE / SULUPRESS.DE / dpa Picture-Alliance via AFP

Gergi-Horgos Mátyás

Összesen 51 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A gyarmatok beruházásait az illető országok fizessék vissza, ez az első.

Ezt a logikát követve: egyenes út vezet a rabszolgakereskedők leszármazottaihoz, a gyarmati kártalanítást ők rendezhetik el.
Vannak sokan, elvégre ők vezetik a FED-et, a szinte teljes globális bankipart.
Megvan tehát a fedezet is a kártalanításra, ha már mindenképp ez a cél.
Mi a probléma?

Nem olvastam végig. Nekünk ezzel nincsen dolgunk, mert nem voltak gyarmataink.

Hát akkor ránk ne tekintsenek úgy, mint egy gyarmatukra, mert annak később következményei lesznek. Bár ahogy most a Nyugat kinéz...
Pedig olyan szépen kitervelték: innen a térségből a művelt, valamihez értő főket átveszik, nálunk pedig elhelyezik az összes fölös szír atomtudósukat.
A jóban nem, a rosszban osztoznának velünk!
A 40 éves kommunizmus idején élték a dolce vitájukat, nem törődtek velünk, most hirtelen, hogy elárasztották őket a filantrópok, már osztanák szerte-szét a bajt.
Csak ők éljenek jól, más nem érdekli őket.

Az arab tengeri kalózok és a törökök által rabszolgának elrabolt európaiakért ki fog kárpótlást fizetni?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés