Európai Bizottság: módosítani kell a lengyel, lett és litván bevándorlási törvényeket

2021. november 10. 15:58
Ylva Johansson belügyi biztos a lengyel-fehérorosz határon kialakult válsághelyzettel kapcsolatban a transzparencia hiányát és a tagállami szigort kifogásolta.

Az Európai Bizottság az EU külső határán kialakult migrációs válságban ismét nem a tagállamok álláspontját képviseli – derül ki  Ylva Johansson belügyi biztos szavaiból. Ahogy arról korábban beszámoltunk, egyre kiélezettebbé válik a helyzet a lengyel–fehérorosz határon, miután nemrég a migránsok tömött sorokban indultak el reggel a Lengyelország felé, amire válaszul Varsó mozgósította a hadsereget a határon. Hasonlóképpen járt el Litvánia is.

A belügyi biztos a kialakult válsághelyzet láttán meglepő álláspontot ismertetett Brüsszelben.

Johansson szerint itt az ideje, hogy a lengyel, litván és lett bevándorlási törvényeket felülvizsgálják. A Bizottság ugyanis attól tart, hogy kelet-európai tagállamok illegálisan tartóztatják fel a migránsokat az EU külső határán és toloncolják őket vissza Fehéroroszországba. Ezzel az országok megsértik a bevándorlók menedékhez való jogát. Johansson az EUObserver portál szerint nem nevesítette mely törvények felülvizsgálatát szeretné elérni a Bizottság, ugyanakkor a válságban érintett tagállamokban az elmúlt hónapokban hoztak szigorító intézkedéseket a bevándorláspolitika terén.

A Fehéroroszországgal határos uniós tagállamok – Lengyelország mellett Litvánia és Lettország – határaihoz hónapok óta érkeznek illegális bevándorlók, legtöbbjük Irakból. Az uniós tagországok azzal vádolják Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt, hogy az ő utasítására szállítanak migránsokat az uniós országok határaihoz, megtorlásul a fehérorosz rendszer elleni nyugati büntetőintézkedésekért.

Lengyelországban, Litvániában és Lettországban is rendkívüli állapot van érvényben a belarusz határon felsorakozott tömegek miatt, emiatt sem újságírók, sem civil szervezetek nem léphetnek be a határmenti területre. Anton Bychkovsky, a fehérorosz Állami Határőr Bizottság szóvivője az Associated Pressnek kijelentette, hogy

a határon felsorakozott bevándorlók „élni szeretnének a menedékstátuszhoz való folyamadás jogával az EU-ban”,

álláspontja szerint a migránsok „nem jelenetek biztonsági kockázatot”. Ezt a nézőpontot azonban a lengyel, a lett és a litván hatóságok nem osztják, a tagállamok kiálltak az EU külső határának védelme mellett, csak Lengyelország több mint 12 ezer katonát mozgósított az illegális bevándorlás megfékezése érdekében. 

A belügyi biztos továbbá azt is hozzátette, hogy

a tagállamoktól – elősorban Lengyelországra utalva – nagyobb átláthatóságot vár el,

ezért elengedhetetlen, hogy Varsó engedélyezze a Frontex jelenlétét a határon. A biztos kitérő választ adott arra kérdésére, hogy az Unió miért nem finanszírozza a fizikai határzárak felépítését a 27 országból álló blokk külső határain, így a lengyel-fehérorosz határon is. Brüsszel továbbra is elutasítja a háttárkerítések pénzügyi támogatását, Magyarországnak, illetve most Lengyelországnak és a két balti államnak is önerőből kell biztosítaniuk az EU külső határának védelmét. 

Johansson ugyanakkor nyomatékosította, hogy a válsághelyzetért egyértelműen Belarusz a felelős. Amellett viszont

nehéz szó nélkül elmenni, hogy a belügyi biztos a kialakult válsághelyzetben a transzparencia hiányát és a túl szigorú bevándorlási törvényeket kifogásolta.

Úgy tűnik, hogy a Bizottság a 2015-ben kirobbant migrációs válságból semmit sem tanult, továbbra sem támogatják az EU külső határán fekvő tagállamok védelmi kiadásait. Az átláthatóság és a tagállamokra kényszerített törvénymódosítás kiemelt ügyként vannak kezelve, miközben a határvédelem kérdése az újabb migrációs kihívás közepette sem üti meg az ingerküszöböt az Európai Bizottságban. 

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: Martin Bertrand / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Összesen 17 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A migrik nyilván mennének tovább Germoneyba, de tuti, hogy Germoney egy idő után zárná a határait, és akkor ez a sok hajléktalan arab a lengyelek meg a litvánok nyakán maradna.

Nálunk is ez volt a fő probléma. Az még hagyján, hogy sáskahad módjára elleptek minket, és tovább akartak menni, de Ausztria is eléggé gyorsan elkezdte lezárogatni a Hegyeshalmi átkelőt. A vége az lett volna, hogy itt ragad nálunk az összes. A visszatoloncolás csomó esetben lehetetlen, ezt is láttuk már.

Ráadásul ha nekünk kell fizetni a határvédelem költségeit, akkor aztán pláne mi döntjük el, kit engedünk be és kit nem!

Az EU meg rohadjon meg. Minden jogosultságot el kell venni Brüsszeltől!

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés