Rendezné sorait a szigorú bevándorláspolitikát támogató Svájccal az EU

2021. november 16. 14:30
Az Unió nyomásgyakorlással próbálkozik, nehéz lesz azonban megtörni a semlegesség mintaállamaként számon tartott alpesi országot.

Maros Sefcovic biztos tegnapi sajtótájékoztatójában arról beszélt, hogy Svájcnak mihamarabb dönteni kell arról, milyen formában kívánja folytatni az együttműködést az Európai Unióval. Ehhez elengedhetetlen, hogy a nyugat-európai állam a kétoldalú kapcsolatokban fennálló megválaszolatlan kérdésékre feleljen, és a májusban megszakadt tárgyalássorozat folytatódjon, normalizálva ezzel a párbeszédet.

Egy se veled, se nélküled kapcsolat

Svájc és az Európai Unió kapcsolata hosszú történelemre tekint vissza, hiszen 1972-ben született szabadkereskedelmi megállapodás az akkor még Európai Közösség néven ismert európai együttműködés és a Svájci Államszövetség között. Svájc eddigi kapcsolata az EU-val bilaterális megállapodásokra épült, az elmúlt évtizedek során több mint 120 ilyen megállapodás született, legtöbbjük 1992 és 2002 között.

Ezeknek köszönhetően Svájc az európai közös piachoz hozzá tudott férni és a személyek szabad mozgását garantálni tudta, amit a svájci állampolgárok népszavazáson hagytak jóvá. 

Majd 2005-ben ismét referendumra került sor, melynek eredménye lehetővé tette, hogy a nyugat-európai állam a schengeni egyezmény aláírói között szerepeljen. Jól látszik tehát, hogy Svájc folyamatosan közeledett az Európai Unióhoz, azonban továbbra kitartott az ország történelmében hagyományosnak mondható függetlenség és semlegesség elvei mellett. Az állam nem csatlakozott az EU-hoz, ugyanakkor

a mindenkori svájci kormányok az ország szempontjából fontosnak tartott együttműködések – ilyen többek között a kereskedelem és a szabad mozgás – mellé álltak. 

A jó partneri viszony egészen 2014-ig tartott, amikor a svájciak referendum keretén belül megszavazták, hogy vezessenek be kvótarendszert az EU-ból érkező munkavállalók számára. Ezzel voltaképpen a polgárok a szabad mozgás elve ellen tették le a voksuk, így az eredményt az Európai Bizottság és a környező tagállamok is egyértelműen negatív fényben értékelték. Pedig a valóság az, hogy a svájciak nem az EU ellen, hanem a migrációs politikai szigorítása mellett tették le a voksukat, hiszen 2013-ban 80 ezer bevándorló érkezett az országba, ezzel a migrációs háttérrel rendelkezők száma meghaladta a teljes lakosság 23 százalékát.

A voksolás hatására az EU-n belül ismét felerősödtek az átfogó bilaterális megállapodást támogató hangok, amely felválthatná az érvényben lévő egyezményeket. 

Vissza az asztalhoz, de mégsem 

Májusban végül Svájc úgy döntött, megszakítja a több éve folyó tárgyalásokat az EU-val. A kormány ugyanis nem tudott megállapodásra jutni egyes megkerülhetetlen kérdésekben,

ilyen többek között az EU-ban tiltott állami támogatások kérdése, illetve az uniós állampolgárok munkavállaláshoz való joga Svájcban,

amely egyben a jóléti intézkedésekhez való teljes hozzáférést is magában foglalta volna. Ignazio Cassis svájci külügyminiszer szerint utóbbi uniós követelés a svájci migrációs politika felülírását eredményezte volna, arról nem is beszélve, hogy mindez külön költségeket jelentett volna a társadalombiztosítónak, amit a kormány nem tudott támogatni.

Most az Európai Unió el szeretné érni, hogy Svájc ismét üljön le a tárgyalóasztalhoz, a Bizottság ugyanis azt akarja, hogy az ország törekedjen jogszabályainak uniós joggal történő összehangolására és hozzanak létre konkrét vitarendezési mechanizmust. Ezen kívül az uniós vezetők azt is ki akarják harcolni, hogy Svájc tegye rendszeressé az uniós alapokhoz való hozzájárulását, amit az EU a szegényebb tagállamok támogatására használ fel.

Az EU érezhetően nyomást gyakorol Svájcra,

mivel akadályozza a svájci kutatók hozzáférést az Unió fő kutatás- és innovációfinanszírozási programjához, a Horizont Europe-hoz. A svájci kutatók ugyan részt vehetnek a 95 millió euróból gazdálkodó programban, de a forrásokhoz nem férhetnek hozzá, vagyis uniós anyagi támogatásban nem részesülhetnek. 

A svájci kormány átmeneti intézkedésekkel segíti azokat a kutatókat, akik elestek az uniós forrásoktól, vagyis rövid távon a nyomásgyakorlás nem vezetett sikerre. Ugyanakkor Sefcovic szerint

a svájci és uniós küldöttek január második felében Davosban találkoznak.

Itt dőlhet el, hogy az alpesi ország kész-e feláldozni bevándorláspolitikáját az uniós források oltárán, vagy inkább a külpolitikai hagyományok mentén ismét különutas politikát választ. Utóbbi nem lenne meglepő lépés, de sok múlik azon, hogy az EU hajlandó lesz-e tiszteletben tartani a korábban kinyilvánított svájci népakaratot és könnyít a megállapodás feltételein.

Gergi-Horgos Mátyás

Fotó: François WALSCHAERTS / AFP / POOL

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés