Hatékony-e a GDPR?

2021. november 17. 12:03

Bojnár Katinka
Sokszor és sok kontextusban felmerül ez a kérdés, de nehéz rá egyértelmű feleletet adni.

"Az érdemi és megalapozott válasz megadását az is nehezíti, hogy a hatékonyság több vonatkozásban is értelmezhető. Egyrészt felvethető, hogy maga a normaszöveg megfelelő eszköz-e az egyén jogainak védelmére és az adatvédelmi jogokkal visszaélők megregulázására, illetve az is kérdés, hogy a gyakorlat megfelelően alkalmazza-e, illetve lehetősége van-e megfelelően érvényt szerezni a rendeletnek.

A LIBE Bizottságot (Committee on Civil Liberties, Justice and Home Affairs) is érdeklik a fenti kérdések, ugyanis rendszeresen megkeresi az Európai Adatvédelmi Testületet (Testület) egy hosszú kérdőívvel. E kérdések alapvetően nem a norma megfelelőségére irányulnak, hanem arra, hogy a tagállami adatvédelmi hatóságok milyen hatékonysággal tudnak a rendeletnek érvényt szerezni. A Testület legutóbb egy áttekintést adott ki a LIBE Bizottság által feltett kérdésekre válaszul. 

A bevezetőben a Testület hangsúlyozza, hogy hatékony felügyelet csak akkor valósul meg, ha a felügyeleti hatóságok nemzeti szinten megfelelően ellátottak mind anyagi, mind pedig humán erőforrással. Figyelembe véve a digitális fejlődés gyorsaságát, ennek a feltételnek nem csak ma, de holnap és az elkövetkező években is meg kell valósulnia. Kiemeli továbbá, hogy a határokon átnyúló együttműködési eljárások lehetővé teszik ugyan a rendelet uniós szintű kikényszerítését, azonban erőforrások hiányában az egyéni alapjogvédelem hiányos maradhat.

Természetesen a legelsők között szerepel a „pénz, paripa, fegyver” kérdése, tehát az, hogy a tagállami hatóságok megfelelő háttérrel rendelkeznek-e a rendelet működtetéséhez és kikényszerítéséhez. Nem meglepő módon csak a tagállamok 18%-a nyilatkozott úgy, hogy elegendő költségvetés áll rendelkezésére a feladatai teljesítéséhez (AT, CY, HU, LI, LU). Az elégedettséget mutató országok között ketten annak ellenére voltak elégedettek az anyagi erőforrásaikkal, hogy 2020-hoz képet csökkentették a költségvetésüket. Hasonló arány mutatkozott a humán erőforrás értékelése során. A tagállamok mindössze 14%-a értékelte úgy, hogy elegendő az az adatvédelmi szakértői gárda, akikkel dolgozik.

Az ügyek számát tekintve az áttekintés külön tárgyalja a nemzeti ügyeket és a határon átnyúlókat. A nemzeti ügyeket tekintve 2018-oz képest 2019-ben szinte mindegyik tagállamban nőtt az ügyszám. 2019 és 2020 viszonylatában a tagállamok felében figyelhető meg ügyszámnövekedés, míg a másik felében fordított tendencia a jellemző. Megállapítható, hogy a GDPR bevezetése az első évben ügyszámnövekedést eredményezett. A határon átnyúló ügyek száma a rendelet alkalmazásától számítva összesen 1615, ami három év távlatában nem tűnik magas számnak. Az együttműködési eljárásban minden ügynek van egy gazdája, ez az úgynevezett vezető hatóság. A vezető hatóság viszi az ügyet, bevonva az eljárásban azokat a tagállami hatóságokat, akik valamilyen okból érintettek az ügyben. Érintett lehet az a hatóság, akinek a területén rendelkezik letelepedéssel a vizsgálat alá vont adatkezelő, de a fő letelepedése nem itt található, vagy azért is, mert panaszt nyújtottak be nála a vizsgált adatkezelési tevékenységgel kapcsolatban. Az ügyben érintett hatóság amolyan támogató szerepet tölt be, a vezető hatóság eljárását segíti, szükség esetén a saját tagállama területén vizsgálatot folytat le, amelynek eredményéről tájékoztatja a vezető hatóságot. Ez árnyalja azt a felületes benyomást egyes magas ügyszámú országok tekintetében, amelyek az ügyeik többségében nem vezető hatóságként járnak el, hanem „csupán” mint érintett hatóság. Az uniós szintű ügyekben a legnagyobb terhet Németország, Írország és Franciaország vállalja vezető hatóságként. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el Lengyelországgal és Norvégiával karöltve. 

Visszatérve a hatékonyságra vonatkozó további elemekhez, az áttekintés kitér arra, hogy átlagosan mennyi időre volt szüksége az egyes hatóságoknak a döntéshozatalhoz. Külön vizsgálta ezt a kérdést nemzeti és határon átnyúló ügyekben. Az esetek többségében az figyelhető meg, hogy a határon átnyúló ügyek hosszabbra nyúlnak, átlagosan 13 hónapra van szükség az eldöntésükhöz. Ugyanakkor extrém különbségek figyelhetőek meg ebben a tekintetben. Míg egyes tagállamokban a határon átnyúló ügyeket is 2 hónap alatt elbírálják, akárcsak a nemzeti ügyeket, addig más tagállamban ez akár 26 hónapra is elnyúlhat. Ezek a különbségek az eljárási szabályok, különösen a közigazgatási eljárások különbözőségének tudhatóak be."

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés