A tagállami jogbiztonság másodlagos az Európai Bíróságnak

2021. november 24. 11:48
Egy magyar példa érzékelteti, hogy az európai integráció a bírói pulpitusokon mélyül tovább: tolmácsolási kérdésként indult Budapesten, szuverenitási kérdésként zárult Luxemburgban egy hétköznapi eljárás.

Újabb ügyben ítélt az Európai Bíróság nagytanácsa (Grand Chamber) hazánkkal szemben. A tegnapi napon közzétett ítéletben az Európai Unió legfőbb bírói szerve egy 2019-ben indult előzetes döntéshozatali eljárás végére tett pontot. A november 23-ai ítélet tovább erősíti a mindenki által ismert közmondást: „az ördög a részletekben rejlik”.

A C-564/19 számú ügyben hozott döntés ugyanis első pillantásra mintegy belesimul az igazságszolgáltatás sokak számára akár unalmasnak, száraznak is tűnő mindennapi működésébe. Történt ugyanis, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon még 2019-ben egy lőszerrel való visszaéléssel vádolt svéd állampolgár ügyében felmerült, hogy a meghallgatott tolmács tudása és képzettsége elégtelen az ügy megnyugtató eldöntéséhez. Az ügyben eljáró bíró jogi anomáliát érzékelt. Úgy találta, hogy miközben az uniós jog előírja, hogy a bíróságok nyilvántartást vezessenek az eljárásokban idézhető független tolmácsokról és fordítókról, Magyarországon ilyen nyilvántartás nem létezik.

Az uniós csatlakozás óta a tagállamok bíróságainak az uniós jogot is szem előtt tartva kell ítélkezniük. Az előzetes döntéshozatali eljárás funkciója, hogy az uniós jog egységes értelmezése és alkalmazása biztosított legyen. A tagállami bíróság hivatalból vagy a bíró belátása szerinti indítványra kezdeményezheti az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását. Az eljáró bírón múlik ilyenkor, hogy milyen tartalmú kérdést intéz Európai Bírósághoz, amelynek indokolásaként ismerteti a tényállás és a hazai jogszabályok lényegét. Az eljárás eredménye kötelezi a hazai igazságszolgáltatás szerveit.

Belpolitikát exportálni a luxemburgi pulpitusra

A bíró úgy döntött, hogy előzetes döntéshozatal iránti kérelmet intéz az Európai Unió Bíróságához, tisztázandó, hogy a fenti anomália kapcsán fennállhat-e a magyar jogalkotónak bármiféle mulasztása  az uniós jogból következően.

A bíró azonban nem elégedett meg ennyivel.

További kérdéseit már nem szorosan a svéd állampolgár ügyével összefüggésben tette fel, hanem az elmúlt évek egyik legmegosztóbb politikai vitája kapcsán. A kérelmező bíró ugyanis az Országos Bírói Hivatal elnökének tevékenységét és a bírói függetlenség kérdését boncolgatta, az OBH elnökének tevékenységét is részletesen elemezve. Mint ismeretes, az OBH elnöki pozícióját ebben az időben Handó Tünde látta el.

A bíró lényegében három kérdést tett fel, a kérdések pedig az ügyhöz való kapcsolódás szempontjából egyharmad-kétharmad arányban álltak egymással,

már ami a svéd állampolgár tolmácsának kérdését és a hazai igazságszolgáltatás általános minőségének értékelését illeti.

Jól hangzik a médiában a fegyelmi eljárás kifejezés

A bíróval szemben a Fővárosi Törvényszék elnöke 2019. októberében fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyet ugyanezen év novemberében vissza is vontak. Ennek ellenére a bíró a fegyelmi eljárás körülményeit is belefoglalta az előzetes döntéshozatali eljárásba, azt a kérdést téve fel a luxemburgi fórumnak, hogy mennyiben egyeztethető össze az uniós joggal, ha egy bíróval szemben fegyelmi eljárást kezdeményeznek amiatt, mert az illető bíró az Európai Bírósághoz folyamodott előzetes döntéshozatali kérelemmel.

Tegnap a luxemburgi Európai Bíróság válasza meg is érkezett: semmiben. Sőt, Luxemburg úgy ítélt, hogy

az uniós jog elsőbbségének elve arra kötelezi ezen alsóbb fokú bíróságot, hogy figyelmen kívül hagyja a nemzeti legfelsőbb bíróság ilyen határozatát.”

Jól látható:

az Európai Bíróság arra kötelezte az egyik uniós tagállam alsóbb rendű bírói fórumát, hogy a nemzet legfőbb bíróságának (Magyarországon a Kúria) döntését ne vegye figyelembe.

A szokatlanul bátor megfogalmazás két dolgot üzen nekünk: egyrészt, az Európai Bíróság a tagállami jogbiztonságra nem védendő értékként tekint. Másrészt pedig azt, hogy Luxemburg maga is arra a szerepkörre pályázik, amelyet a tagállamok legfőbb bírói fórumai jelenleg – a nemzeti alkotmányokból fakadóan – betöltenek. 

A bíró fegyelmi ügyével kapcsolatban a Fővárosi Törvényszék elnöke adott ki közleményt 2019. novemberében. Ebben az elnök előadta, hogy a bíró ügyével kapcsolatban a médiában az a hamis látszat alakult ki, hogy a Törvényszék elnöke azért indított fegyelmi eljárást az eljáró bíróval szemben, mert a bíró előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál. A fegyelmi eljárás titkos, annak részleteiről a Fővárosi Törvényszék elnöke nem árult el részleteket. Azt azonban leszögezte, hogy a fegyelmi eljárás megindítása kötelessége volt, a bírósági szervezet érdeke azonban azt kívánja, hogy a kezdeményezést visszavonja – nem más került ugyanis veszélybe, mint a magyar bíróságok tekintélye.

Az Európai Bíróság politikai missziója: mélyebb integrációt, bármi áron

Igen ám, csakhogy az Európai Bíróság tevékenysége és szerepvállalása évtizedes vita tárgya az Európai Unió valamennyi tagállamában. Időről időre felmerül ugyanis az a vád a fórummal kapcsolatban, hogy annak fő célja nem az igazságszolgáltatás, hanem az „egyre szorosabb Unió” projektjének folyamatos előmozdítása. Egyes mértékadó jogászi vélemények szerint ezzel a politikai szerepvállalással az Európai Bíróság az Európai Unió legprogresszívabb szervének minősül.

Erről írt nemrégiben Andrew Tettenborn, kereskedelmi jog professzora (Swansea Law School) a Spiked hasábjain, egy neves brit ügyvéddel, Steven Barrett-tel pedig a The Spectator közölt elemzést arról, hogy

az Európai Bíróság egy politikailag kompromittált entitásnak tűnik, s talán nem is tekinthető emiatt valódi bíróságnak.

Nemcsak a napi sajtóban látnak napvilágot ezzel kapcsolatos elemzések. 2020. márciusában a West European Politics című szaklapban jelent meg egy tanulmány arra vonatkozóan, hogy épp az olyan ügyek szolgálják az európai integráció progresszióját, mint amely a svéd állampolgár lőszerrel való visszaélési esetében is indult. Létező jelenség ugyanis, hogy a tagállamok belpolitikailag érzékeny ügyei rendre a luxemburgi pulpituson landolnak. Ahogy ez fentebb is áll, és ezt a tanulmány is megerősíti, az Európai Bíróság pedig rendre az integráció javára ítél – ez a feladata, ezt teljesíti.

A nemzetközi média magyarellenes része imádja az ilyen ügyeket

Létezik ugyanakkor az ügynek egy másik tanulsága is. Ha szúrópróbaszerűen végigböngésszük az európai média fősodrát, azt látjuk, hogy a különböző, sokak által mértékadónak tartott orgánumok a tegnapi ítéletben lehetőséget látnak a már jól ismert „magyarlengyelezés” felerősítésére. Az Deutsche Welle cikkében (Az EUB ítélete szerint Magyarország nem büntetheti meg az európai bírósági iránymutatást kereső bírót) csak egy gondolatjeles szókapcsolat erejéig volt szó arról, hogy büntetésről szó sincs, s hogy a fegyelmi eljárást szinte annak megindítását követően visszavonták.

A cikk ellenben alkalmat ad arra, hogy a progresszív európai média Magyarországot és Lengyelországot újfent "koszos rongyként" hordozza körbe a közvéleményben.

Az Euronews cikke címében azt hirdeti, hogy az uniós jog előrébb való mint a magyar legfelsőbb bíróság. Ebben a politikai keretezéstől nem mentes beszámolóban már csak szavak szintjén sincs említés arról, hogy a bíróval szembeni fegyelmi eljárást lezárták, helyette a cikkíró arról ír, hogy hazánkkal kapcsolatban időről időre felmerül az a vád, hogy itthon sérül a bírák függetlensége.

A Reuters írása pedig akára a Deutsche Welle és a Euronews szintéziseként is értelmezhető: a cikkíró a DW címét vette át, miközben hírcikkében ilyen és ehhez hasonló megfogalmazásokkal él: 

Magyarország az Európai Unió tagállama, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök Fidesz nevű euroszkeptikus és nacionalista pártja ural, s amely – északi szomszédjához, Lengyelországhoz hasonlóan – arra törekszik, hogy csorbítsa a bírák függetlenségét, továbbá e bírák azon jogát, hogy az EU bíróságához forduljanak.”

Jóllehet a témához semmi köze, a cikkben szó esik még a médiában homofóbnak címkézett gyermekvédelmi törvényről és arról, hogy Mark Rutte holland miniszterelnök azt az ultimátumot intézte Budapesthez, hogy Magyarország vagy elfogadja az EU értékeit, vagy elhagyja a blokkot.

Egy a szakmaiságra törekedő lap, a Courthouse News Service szerzője igyekszik vizsgálódásait az ügy bemutatására korlátozni, annyit azonban ő is megenged magának, hogy az előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező bírót "Orbán Viktor illiberális kormányának kritikusaként" tüntesse fel. Innentől kezdve az egész cikk azt a benyomást keltheti az olvasóban, hogy a magyar igazságszolgáltatás megtorlásra rendezkedett be.

Kép: Az Európai Unió Bíróságának tanácsterme. JOHN THYS / AFP

Dobozi Gergely

Összesen 21 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés