Az embercsempészek és a bírák is semmibe veszik a határok fontosságát

2021. december 1. 14:33

Charles Moore
The Telegraph
A bírák és az embercsempészek között gyakorlatilag – persze nem szándékosan – együttműködés van.

„Az illegalitás ismét felülette a fejét Anglia déli partjainál. Az illegális migráció, akárcsak a törvényes úton történő bevándorlás az elmúlt években jelentősen visszaesett az Egyesült Királyságban. Ennek hátterében a koronavírus-járvány és a Brexit áll, azonban – az általános vélekedés ellenére – fontos szerepet játszott a franciák és az angol közös hatérvédelmi fellépése is. Két éve a mezőgazdaságban dolgozó szomszédom még arról mesélt, hogy mindennapos látvány volt, hogy a szigetországba érkező kamionokból özönlöttek ki a migránsok. Ma már nincs ilyen.

Ehelyett jönnek a rozoga hajók, egyre nagyobb számban. Ezen a héten a zsúfoltság és a csempészek könyörületlensége végül ahhoz vezetett, hogy egy hajó elsüllyedt és szinte mindenki életét vesztette. 

(…)

(...) A határok jogokat, kötelezettségeket és hatásköröket határoznak meg. Ha ezeket a határokat nem tisztelik, akkor aláássák a jogokat és kötelezettségeket, a hatáskörök pedig elmosódnak. Ez a helyzet olyan negatív szereplőknek kedvez, mint az embercsempészek és az iszlamista terroristák.

A hatáskörök összemosódása az 1970-es években kezdődött, és a Szovjetunió összeomlása, valamint az iszlám világ és az afrikai kontinensen belüli konfliktusok hatására egyre általánosabbá vált az európai kontinensen. Ezért a folyamatért a bírák és az „emberi jogi” ügyvédek a felelősek, akik teljes iparágat építettek rá.

(…)

Annak érdekében, hogy a második világháború borzalmai ne térhessenek vissza, a győztes hatalmak, Nagy-Britanniával a főszerepben, 1950-ben megalkották az Emberi Jogok Európai Egyezményét (EJEE). Hasonló céllal született meg a menekültügyi egyezmény a rákövetkező évben.

Ahogy azt egy tanulmányban is megállapították, ezen egyezmények tisztában voltak a saját határaikkal. A jogalkotók tudták, hogy a túlságosan abszolút jogokat nem tudják majd kezelni az államok. Emiatt semmilyen kötelezettséget nem fogalmaztak meg arra az eshetőségre, ha tömegesen érkeznek menekültek a határokra. Az egyezmények továbbá nem támasztottak jogi (szemben az erkölcsivel) kötelezettséget a menekültek befogadására, és nem tekintették abszolút jognak olyan menekültek befogadását, akik esetlegesen veszély jelenthettek volna a fogadó államra. 

Sok évvel később azonban a bírák elkezdték kidolgozni azt a doktrínát, amely szerint az EJEE „élő jog” – ez egy olyan egy jogi értelmezés, amely arra ösztönzi a bírákat, hogy a kor szelleme szerint szabadon értelmezzék az Egyezményt. Ezt a mozgásteret arra használták fel, hogy óriási mértékben kibővítsék az összes fogalmat, ilyen többek között 8. cikkben szereplő magánélethez és a családi élethez való jog. 

Az újabb és újabb ítéletek egyre inkább ösztönözték az illegális bevándorlást, mert ha egyszer valaki bejutott az általa választott országba, onnan nem lehetett őt kitoloncolni. Nagy-Britanniában Tony Blair emelte vezérfonallá az „élő jogot”, és az EJEE-t brit emberi jogi törvénnyé változtatta.

Tehát a bírák és az embercsempészek között gyakorlatilag – persze nem szándékosan – együttműködés van. Előbbiek a börtönből való kiszabadulást könnyítették meg az illegális bevándorlóknak, míg utóbbiak hatalmas összegekért eljuttatják a bevándorlókat a célországokba.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 6 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés