Puzsér elképesztő érveléssel állt be Magyar Péter mögé
Puzsér szerint Magyar Péter a varsói gyorssal érkező Donald Tusk, aki megdönti Orbán Viktor rendszerét.
Az egyesek által a Bizottság "végrehajtójának" is tekintett Európai Bíróság főtanácsnoka ismét Magyarország és Lengyelország ellen kért ítéletet a jogállamisági mechanizmus kérdésében.
Közzétette főtanácsnoki indítványát Manuel Campos Sánchez-Bordona azzal a megsemmisítési keresettel kapcsolatban, amelyet még a magyar és a lengyel fél indított az Európai Bizottság ellen idén márciusban. Az indítványban Sánchez-Bordona főtanácsnok arra kéri a Bíróságot, hogy utasítsa el Magyarország és Lengyelország kérelmét.
Az eljárást megalapozó keresetben hazánk és Lengyelország azt kívánta elérni, hogy semmisítse meg a jogállamisági mechanizmusról szóló, 2020. december 16-án elfogadott rendeletet, pontosabban annak bizonyos pontjait. Megsemmisítés iránti keresetet a tagállamok, európai intézmények, sőt magánszemélyek is indíthatnak, amennyiben úgy ítélik, hogy valamely jogi aktus ellentétes az uniós joggal. A rendelettel kapcsolatos legfőbb aggályok alább.
Magyarország és Lengyelország szerint
ugyanis miközben a jelenleg hatályban lévő szerződések pusztán az uniós költségvetés végrehajtására vonatkozó szabályok megalkotását írják elő, a rendelet ezen a felhatalmazáson bőven túlterjeszkedik. A jogállamisági mechanizmus a magyar és a lengyel fél szerint tehát „fából vaskarika”.
Problémás a két ország szerint, hogy a rendeletben használt fogalmak – például maga a jogállamiság – nem kellően meghatározottak, például azért, mert a pontosításhoz szükséges definíciók megalkotása alapvetően lehetetlen. Ez – érveltek a magyar és a lengyel fél –
További aggály, hogy a rendelet alapján a kifejezett esetkörökön túlmenően „egyéb” esetekben is aktiválható a mechanizmus, ami szintén jogbizonytalanságot szülhet.
A főtanácsnok szerint ezek az aggályok nem megalapozottak. A jogász érvelése szerint a rendelet igenis „kellően” közvetlen kapcsolatot állapít meg a jogállamiság megsértése és a költségvetés végrehajtása között. Érvel továbbá amellett, hogy a jogállamisági mechanizmus valójában igenis költségvetési szabály, ez szerinte a rendelet céljából és tartalmából egyenesen következik.
A főtanácsnok ugyan elismerte, hogy „a jogállamiságnak mint uniós értéknek a fogalma tág”,
mégis úgy véli, hogy a jogalkotó elégséges szinten pontosított.
Belefér hát Manuel Campos Sánchez-Bordona szerint a jogbiztonság követelményébe, hogy a rendelet hét jogelvet is megemlít, amelyeket egyéb uniós értékekre és elvekre figyelemmel értelmezni. Hasonlóképpen elégedettségéről tesz tanúbizonyságot Sáncez-Bordona a rendelet átláthatóságával kapcsolatban, amikor leírja, hogy a fentieken túl a jogszabály 3 cikke „olyan valószínűsítő” körülményeket részletez, amelyek a jogállamiság „elveinek” megsértésére „engednek következtetni”. Sőt – emeli ki a bíró – a rendeletben szerepel egy olyan „példálózó” felsorolás is, amelyek a jogállamiság elveinek megsértéséhez „vezethetnek”.
Ezekre a szempontokra tekintettel a főtanácsnok szerint a jogállamisági mechanizmusról szóló rendelet „eleget tesz a jogbiztonság elve által támasztott, az egyértelműség, a pontosság és az előreláthatóság minimális követelményeinek.” Pláne, hogy – érvel a főtanácsnok – a jogállamiságból eredő kötelezettségek többségét a Bíróság ítélkezési gyakorlata dolgozta ki.
Annak a bíróságnak az ítélkezési gyakorlata, amelyről a jogászi szakma és a tudományos élet képviselői több fórumon is rendre közlik, hogy
Lényegében az uniós szerződésekből fakadó kötelezettsége, hogy az „egyre szorosabb Unió” irányába terelje a tagállamokat az ítélkezési gyakorlat fejlesztése nyomán. Ezzel a témával foglakozott például Steven Barett brit jogász a The Spectator hasábjain, Martti Koskenneimi The Gentle Civilizer of Nations. The Rise and Fall of International Law 1870-1960 (Cambridge University Press, 2001.) című könyvében, és Morten Rasmussen (Koppenhágai Egyetem) Towards a Legal History of European Law című tanulmányában.
A főtanácsnoki indítvány lábjegyzetében – annak kötőerejével kapcsolatban – a következő szöveg szerepel:
„A főtanácsnok indítványa nem köti a Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen a Bíróság elé. A Bíróság bírái most kezdik meg a tanácskozást a jelen ügyben. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.”
Kép: THOMAS FREY / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Dobozi Gergely