Belenyúlna a brit kormány a bíróságok ítélkezési gyakorlatába
A Downing Street zöld utat adna a parlament számára és
Ha az Interpretation Bill (értelmezési törvény) koncepciója átmegy, a bírák miniszteri szintű jogszabályokkal kapcsolatos mozgástere jelentősen beszűkülne. A The Times értesülései szerint az Interpretation Bill esete újabb fordulat a kormány és a bíróságok közötti küzdelemben, amely újabb lendületet a brexit kapcsán vett.
mindkettő egy Gina Miller nevű brexit-aktivista beadványain alapult. Az első ilyen tárgyú ítélet 2016-ban született, amikor is a bíróság kimondta, hogy Theresa May korábbi miniszterelnök tévedett, amikor életbe léptette az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikkét és külön parlamenti szavazás nélkül döntött az Európai Unióból való kilépésről. A másik ominózus ítélet 2019-ben született, amikor is a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy Johnson törvénysértő módon kérte II. Erzsébet királynőt, hogy átmenetileg oszlassa fel a parlamentet.
A Dominic Raab igazságügyi államtitkár és Suella Braverman főügyész nevével fémjelzett Interpretation Billt a tervek szerint évente fogadná el a parlament, benne azokkal a bírói döntésekkel, amelyek nem nyerték el a parlament tetszését.
Sajtóértesülések szerint a kormányzat legfőbb érve, hogy az Interpretation Bill révén újfent megerősödne a parlamenti szuverenitás koncepciója, mivel – szól a kormányzati álláspont –
Braverman a következőképpen fogalmazott a bíróságokkal kapcsolatban:
„A politikai ítélkezés szemmel láthatóan elterjedőben van – a politikai törekvések lényegében a bíróságok előtt, a bírói felülvizsgálat útján érnek célba (…) Azzal, ha egyre több politikai jellegű kérdést teszünk fel a bíróságok számára, épp az egyetlen és legfontosabb döntéshozót hagyjuk figyelmen kívül: a brit népet, magát.”
Az Interpretation Bill ellenzői szerint pusztán arról van szó, hogy Johnson az alsóházban elfoglalt többségét akarja arra használni, hogy elhallgattassa kritikusait, miközben egy „sokkal szolgalelkűbb bíróság” működésének ágyaz meg. A még a Cameron-adminisztráció idején államügyészi-helyettesi pozícióban szolgáló Edward Garnier szerint a Johnon-kormány elfeledkezik arról, hogy maga is a jognak alárendelt szervként működik. Szerinte a Downing Street a Legfelsőbb Bírósággal folytatott korábbi pengeváltásai alkalmával is megtanulhatta volna ezt.
David Gauke korábbi igazságügyi államtitkár szerint ha a kormány tényleg meglépi azt, hogy visszamenőleges hatállyal lehessen felülvizsgálni a bírói döntéseket, azzal lényegében a jogállamiságtól és az ország hagyományaitól távolodna el.
Kép: WIktor Szymanowicz / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Dobozi Gergely
Összesen 29 komment
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászólás szerkesztése
Nekünk pedig kötelességünk lesz meghatározni:
És a bíróságokat KI ELLENŐRZI?
Már nagyon itt van az ideje:
Bírósági ombudsmann - országgyűlési ítélkezési biztos - kinevezésének, méghozzá kilenc évre.
Feltétel: az illető NE LEHESSEN SEM JOGÁSZ, SEM BÍRÓ, mivel az Országgyűlés nem bírókból áll.
Egyetértünk, Ugyan van első, meg másodfok, meg küria.....ettől még simán születnek egymásnak ellentmondó ítéletek.
Egyszer egy ügyvédtől azt kérdeztem, hogy nem ugyanabból a könyvből tanultak???? erre azt válaszolta, itt lép életbe a bírói szabadság, a bírói értelmezés.
No de ez olyan, mintha mindenki másképp, a saját szája íze szerint értelmezné, hogy 2+2 az mennyi?
A közlekedés szabályait, a kreszt is felhozhatnám példának, mert nagyon hasonlít a társadalom működéséhez. Ott nincs egyéni értelmezés, a stop tábla mindenkinek ugyanazt jelenti...stb.
Bejelentkezés