Újabb ítélettel került Európa egésze közelebb az azonos neműek házasságának elismeréséhez

2021. december 14. 17:02
Elmarasztalta az Európai Bíróság Bulgáriát amiatt, mert saját törvényei értelmében nem állíthatott ki személyi igazolványt egy Spanyolországban házasságot kötött azonos nemű pár gyermekének.

Bolgár születési anyakönyvi kivonat hiányában is kötelesek a bolgár hatóságok személyi igazolványt kiállítani az azonos nemű párok gyermekeinek – döntött az Európai Bíróság kedden.

Bulgáriához képest Spanyolországban liberális szabályok vannak érvényben

Az ítélethez háttérként szolgál, hogy egy bolgár állampolgár azonos nemű párjával 2015 óta élt Spanyolországban, ahol 2018-ban össze is házasodtak. 2019-ben közös gyermekük született, aki a spanyol hatóságok által kiállított születési anyakönyvi kivonatot kapott.

A spanyol születési anyakönyvi kivonaton a szülői rovatban két anya volt feltüntetve.

Ahhoz, hogy a gyermek bolgár személyazonosító igazolványt is kaphasson, a bolgár hatóságok általi születési anyakönyvi kivonat is szükséges. Emiatt a pár azzal a kérelemmel fordult a szófiai önkormányzathoz, hogy állítson ki ilyet a gyermek számára, kérelmét alátámasztandó pedig csatolta a spanyol hatóságok által kibocsátott dokumentum hiteles fordítását.

A probléma ott kezdődött, hogy a Bulgáriában hatályos szabályok szerint a születési anyakönyvi kivonatban az anya számára csak egyetlen rovatot tartanak fent (a másikat pedig az apa részére). A rovatokban csak egyetlen név szerepelhet. A bolgár hatóság az eset tisztázásaképpen arra kérte az anyát, hogy igazolja a másik személy és a gyermek közötti leszármazási viszonyt; ezt viszont a panasztevő megtagadta.

Mivel nem sikerült tisztázni a kérdést, a szófiai önkormányzat megtagadta a kért születési anyakönyvi kivonat kiállítását. Határozatában arra hivatkozott, hogy mivel Bulgáriában az azonos neműek házasságát nem ismerik el,

az anyakönyvi kivonat kért tartalommal történő kiállítása közrendbe ütközne. 

A döntést per követte, a perben pedig a bolgár bíróság az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Alapjogi Charta bizonyos rendelkezéseit kérte értelmezni az Európai Bíróságtól.

Bulgáriában is a spanyol szabályokból kell kiindulni

A luxemburgi fórum most arra a következtetésre jutott, hogy egy uniós tagállam még akkor is köteles az azonos nemű szülőkkel rendelkező gyermek számára – születési anyakönyvi kivonat kiállítása nélkül – személyazonosító igazolványt vagy útlevelet kiállítani, ha e tagállam egyébként sem a házasságkötést, sem pedig a gyermekvállalást nem engedélyezi az azonos neműek számára.

A gyakorlat szintjén ez azt jelenti, hogy Bulgária az ítélet értelmében köteles személyazonosító igazolványt vagy útlevelet kiállítani a gyermek számára,

méghozzá azzal a tartalommal, ahogyan azt az azonos neműek házasságát és gyermekvállalását elismerő Spanyolország tette.

A bíróság a döntését elsősorban az Európai Unión belüli szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogból vezette le. Ebből következően ebben az ítéletben a Bíróság az azonos nemű szülőknek „a gyermek elkíséréséhez való jogát” erősítette meg. 

Újabb precedensnyivel kerültünk közelebb a totális integrációhoz

Az ítéletben szerepel azonban egy olyan fordulat, ami a „gyermek elkíséréséhez való jog” kérdésén túlterjeszkedik. Eszerint

„minden tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot (…) e célból pedig minden tagállamnak el kell ismernie a személyeknek a valamely más tagállamban – az e tagállam jogának megfelelően – megállapított személyi állapotát.”

Személyi állapot alatt a jog az egyén családi jogi jogállását érti, vagyis például azt, hogy az illető kivel áll(hat) házasságban, illetve, hogy az illető felett ki gyakorolhat szülői felügyeleti jogot. Ennek megfelelően a személyi állapot elismerésének kérdése szorosan összefügg azzal a kérdéssel, hogy az adott tagállamban az azonos neműek házasságát, illetve gyermekvállalását elfogadják-e.
Ennek kapcsán ráadásul az Európai Bíróság már most egyre mélyülő gyakorlattal rendelkezik. Ez az ítélet is egy korábbi, 2018-as döntésre utal vissza (2018. június 5‑i Coman és társai ítélet, C‑673/16).

Tekintettel arra, hogy

egy „precedensnyivel” – a gyakorlat szintjén – ismét közelebb kerültünk ahhoz, hogy az Európai Unióban univerzálisan alkalmazott progresszív szabályok lépjenek érvénybe,

az ítélet alábbi sorai meglehetősen súlytalannak hatnak:

„Kétségtelen, hogy a személyi állapot a tagállamok hatáskörébe tartozó terület, és hogy a tagállamok szabadságot élveznek a tekintetben, hogy az azonos nemű személyek házasságát vagy szülői jogállásukat a nemzeti jogukban előírják‑e, vagy sem.”

Az ilyen és ehhez hasonló bírói ítéletek egyfajta ösvény nyomvonalát jelölik ki, amelynek végén az azonos neműek házassága és gyermekvállalása már nem is képezheti közvita tárgyát a tagállamokban – eldöntött tény lévén tulajdonképpen csak egy jogszabály-módosításra lesz szükség.

A közrend, mint az integráció fékezőernyője

Érdekesség, hogy

az Európai Bíróság a bolgár ügyben egy a jogállamisághoz hasonlóan megfoghatatlan jogi fogalmat formál és próbál egységesíteni

- nevezetesen a közrend fogalmát. A közrend fogalmával kapcsolatban ráadásul még annyira sincs kialakult konszenzus, mint amennyire ilyenről a jogállamiság kapcsán egyáltalán beszélni lehet. Ezt bizonyítja az is, hogy az egyes uniós alapszabadságok esetében az úgy nevezett "közrendi klauzulák" eltérő terjedelmű joggyakorlást tesznek lehetővé az államok számára.

A közrend egyike azon kevés "vészfékeknek", amely a tagállamok számára az európai integráció folyamatában rendelkezésre áll. A közrendre való hivatkozás általában akkor történik meg a tagállamok részéről, ha valamiféle szuverenitási sajátosságra akarják felhívni a figyelmet, tulajdonképpen ily módon egyfajta "elsőbbségadás kötelező" táblának is tekinthető. Amit a bíróság vagy figyelembe vesz, vagy nem.

Valahányszor az Európai Bíróság egy olyan kérdéssel találja szembe magát, amelyben a közrend jelentőségéről kell döntenie, lényegében útelágazással szembesül: a tagállami szuverenitásnak, vagy az európai integrációnak adjon elsőbbséget?

Éppen ezért a bíróságok felelősségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A bíróságokon múlik ugyanis, hogy milyen tartalommal töltik meg a közrend meglehetősen bizonytalan fogalmát.

Kép: CARMEN JASPERSEN / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 68 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Ez már úgy hiányzott, mint egy falat kenyér.
A muszlim újeurópaiak fogják a példát mutatni az elfogadásban, ugye?

Szibarita váz lesz Európa lakossága.

Az EU saját sírját ássa.

"Bulgáriában is a spanyol szabályokból kell kiindulni"

Mivel alapjoggá akarják tenni a buzik házasságát.

Ki kell lépni ebből a redvás EU-ból.

Szerintem egy azonos nemű párnak NEM születhet gyereke. Maga a megfogalmazás téves. Egyáltalában, ki a szülő? Az akinek a gyerek ténylegesen a leszármazottja, v. az aki neveli? Vszg. a kétféle szerep között szóban is különbséget kéne tenni.

Az a szerencsétlen gyerek ott középen láthatóan nem happy.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés