Tömeges kurd exodus Európába

2021. december 23. 10:36

Tárik Meszár
Vendégszerző
Az utóbbi néhány hónapban Észak-Irakban élő kurdok ezrei hagyták el a szülőföldjüket, hogy az Európai Unió területén belül kezdjenek új életet. Vajon miért özönlenek az iraki kurdok Európába?

Az elmúlt hetekben több iraki kurd halt meg a belarusz-lengyel határon, ahol a fagyos erdőkben rekedtek, miközben megpróbáltak az Európai Unióba jutni. Ennek előzménye, hogy Iraki Kurdisztán belarusz nagykövetségén, majd utazási irodákban,

több ezer euró ellenében „hivatalosan” szervezték meg az emigrálni szándékozó kurdok Minszkbe, majd a belarusz-lengyel határra történő utazását.

Iraki kurdok ezrei éltek a kínálkozó lehetőséggel, nem számolva a rájuk váró zord belarusz körülményekkel. Joggal tehetjük fel a kérdést, miszerint Iraki Kurdisztán Autonóm Régióból – amely bővelkedik az olajban és viszonylag biztonságos – miért akar ennyi ember ilyen szintű kockázatot vállalva útnak indulni?

Iraki Kurdisztán 1991 óta Irak autonóm régiója, saját törvényhozással, kormánnyal és hadsereggel (Pesmerga) rendelkezik. Fővárosa az 1,4 millió lakossal bíró Erbíl. Bevételei legfőképpen az olajiparból, a mezőgazdaságból és a turizmusból származnak. A szakértők szerint a régió relatív stabilitásának és békéjének, valamint liberálisabb és piacorientáltabb politikájának köszönhetően gazdaságilag sokkal fejlettebb Irak más részeihez képest. 

Ugyanakkor az Iszlám Állam terrorszervezet ellen folytatott küzdelem, valamint a koronavírus járvány kitörése alaposan megtépázta az országot mind gazdasági, mind szociális vonatkozásaiban.

A kurdok számára az olajtól való függés is további problémát okoz, amit kormányuk úgy próbál meg kezelni, hogy gazdasági forrásainak diverzifikálására törekszik. Mindemellett autonómiájuk sem tekinthető teljesnek, mivel az 1991-ben megállapodottaknak megfelelően a büdzséjüket tekintve a központi iraki kormányzatra vannak utalva. A Szaddám-rezsim 2003-as bukása után a kurdok részesedése az iraki költségvetésből 17 százalék volt, amit Bagdad 2017-ben 12 százalékra csökkentett, majd ebben az évben 13,9 százalékra emelt. A százalékos arány Iraki Kurdisztán lakosságszámán alapul, de Erbílnek az egyezség szerint cserébe át kell adnia Bagdad számára az olajból- és nem olajból származó bevételeinek egy részét.

2021 eleje óta legalább 40 ezer iraki hagyta el az országot, akiknek 70 százaléka a kurd térségből származik.

Ez utóbbi beszédes információ, és rávilágít arra, hogy egész Irak súlyos szociális és gazdasági válságon megy keresztül. Az Irakból való kivándorlás az 1990-es évek óta fokozódik, de az Egyesült Államok vezette 2003-as inváziót követően lelassult, majd az Iszlám Állam terrorszervezet 2014-es térnyerésével ismét növekedésnek indult. Egyébként fontos megemlíteni, hogy az iraki reguláris hadsereg és a síita milíciák mellett, a kurd Pesmerga nagy szerepet vállalt a terrorszervezet kiűzésében és felszámolásában, ami Kurdisztánnak sok forrását emésztette fel. Azonban éppen a sok évtizede folyó háborúskodás, valamint a nyugati életstílus közelsége (lásd: internet és okostelefonok megjelenése) is hozzájárult ahhoz, hogy a fiatalabb generációk egy része már nem feltétlenül találja meg a helyét a kurdok tradicionálisan militarizált társadalmi struktúrájában.

Friss fejlemény, hogy nemrégiben Szulejmánijja városának diákjai tömegesen vonultak az utcára, és követelték a hét éve megszüntetett havi ösztöndíjuk visszaállítását.

Miután a rohamrendőrök éles lőszerrel oszlatták fel a tömeget, a tüntetés erőszakba torkollott.

A november végi tiltakozások átterjedtek a kurd régió más városaira is, köztük Erbílre, Halabdzsára, Kalarra és Koyára, továbbá Bagdadban szolidaritási demonstrációkra került sor. A hatóságok erőszakosságát nem csak az átlagpolgárok, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezete is kifogásolja, és ennek okán elítélte az önkényes letartóztatásokat, a tisztességtelen törvénykezést, és az újságírók, aktivisták és tüntetők megfélemlítését a régióban. Legyen szó a migrációs kérdésről vagy a közelmúltbeli tiltakozásokról, ezek az események a kurdok körében tapasztalható szélesebb körű frusztrációhoz kapcsolódnak.

Kurdok a lengyel-belarusz határon 2021 novemberében (Fotó: PAVEL BEDNYAKOV / SPUTNIK / SPUTNIK VIA AFP)

A jelenleg az európai menekülttáborokban tartózkodó iraki kurdok, többek között a magas munkanélküliségre, az alacsony fizetésekre, a rossz közszolgáltatásokra, valamint a széles körben elterjedt korrupcióra panaszkodnak.

Mindezeken túl kifogásolják a vezető politikai pártokhoz kötődő polip-hálózatokat, amelyek évtizedek óta osztoznak a hatalmon. Az Észak-Franciaországban, valamint a belarusz-lengyel határ mentén elhelyezkedő táborokban ragadt iraki kurdok közül sokan azt mondják, hogy a régió gazdasági nehézségei elől próbálnak menekülni, és jobb életet akarnak teremteni gyermekeik számára. "Nincs remény Kurdisztánban. Minden fiatalnak el kell vándorolnia, kivéve azokat, akiket a kormánypártok támogatnak" – nyilatkozta nemrég egy dunkerque-i táborban tartózkodó kurd bevándorló. Egy nő ugyanabban a táborban elmondta, hogy férje évekig szolgált a régió biztonsági erőinél, de Európába emigráltak, miután hónapokig nem kapott fizetést. 

A Kurdisztáni Regionális Kormány (KRG) narratívája szerint a kurd térségből kivándorló emberek növekvő száma az Irakból érkező belső menekültek beáramlásának, valamint Törökország és a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) közötti több évtizedes feszültségnek a számlájára írható. A török hadsereg rendszeresen hajt végre a török-iraki határon átnyúló légi támadásokat a PKK ellen Észak-Irakban, és az ehhez hasonló konfliktusok szintén hozzájárultak a migráció növekedéséhez.

A kurd kormány szerint a kivándorlók hamis történeteket mesélnek a régió életkörülményeiről,

hogy rontsák annak hírnevét. Szerintük ebben az anyagi haszonszerzést kereső csempészek is hibásak. Erbíl szorosan együttműködött Bagdaddal az Európában rekedt kurd bevándorlók százainak hazatelepítése érdekében, és tagadja, hogy polgárait kényszerítette volna a hazatérésre.

Politikai elemzők szerint azonban a kurd migráció mögött meghúzódó valódi okok nem kapcsolódnak a kormány érveihez. A fő problémát a korrupcióban, a polgári szabadságjogok korlátozásában, valamint a nagy arányú munkanélküliségben látják. Tagadják azokat a magyarázatokat, amelyek a belső menekültek beáramlását vagy a Törökország és a PKK közötti feszültségeket jelölik meg a migráció kiváltó okainak. Bármelyik oldalnak is legyen igaza, a tényeken nem változtat.

Európának a kurd bevándorlók egyre intenzívebb beáramlásával kell számolnia a jövőben,

s nem csak a belarusz-lengyel határon, hanem akár a balkáni útvonalon is tömegesen jelenhetnek meg.

A szerző az MCC PhD Program kutatója, a Migrációkutató Intézet munkatársa. 

Borítókép: STRINGER / ANADOLU AGENCY / Anadolu Agency via AFP

Összesen 10 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés