Keresztény üzenetekre nemet, a melegjogi aktivizmusra viszont igent mondott Boston városvezetése

2022. január 18. 16:50
Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt dőlhet el, hogy a szólásszabadság ugyanúgy illeti-e a keresztényeket, mint például a melegjogi szervezeteket.

Kedden tárgyalja az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága a bostoni zászlórúd ügyét. A Shurtleff kontra Boston város-perben a tét a zsidó-keresztény hagyományokat közvetítő szervezetek szólásszabadsága. Történt ugyanis még 2017-ben, hogy Harold Shurtleff azt kérte a bostoni városvezetéstől, hogy egy időre húzza fel egyik zászlórúdjára a Camp Constitution nevű szervezet zászlaját. A szervezetet abból a célból alapították, hogy „elősegítse a zsidó-keresztény hagyományok USA-beli értelmezését”, a szervezet zászlaja pedig egy vörös színű keresztet ábrázol. Shurtleff kérését Boston városa elutasította.

Eddig úgy fest, hogy egyes lobbiszervezetek üzenhetnek, de a keresztények nem

Boston önkormányzatának épülete előtt rendszerint három zászló lobog. Az egyik rúdon az Amerikai Egyesült Államok lobogója lobog, alatta a POW/MIA (vagyis a hadifoglyokról és az ütközetben eltűnt személyekről megemlékező) zászlóval, a másodikra Massachusetts állam, a harmadikra pedig Boston város zászlóját szokás tűzni. 

Esetenként kivételesen – kérelemre – az egyik zászlót le szokás cserélni. Az elmúlt 12 év során több USÁ-n kívüli állam zászlóját, például Kínáét és Kubáét is kitűzték.

Hasonlóképpen lobogott a rúdon a Boston Pride nevű helyi melegjogi szervezet zászlaja,

úgyszintén az egyik rabszolgasággal foglalkozó szervezet, a National Juneteenth Observance Foundation lobogója.

A per a szólászabadságról szól

A véleménynyilvánítás szabadságát az amerikai alkotmány első módosítása rögzíti. Ugyanebben a módosításban szabályozzák a vallási türelem kérdését. Ennek megfelelően tilos az államnak előnyben részesítenie bizonyos vallásokat más vallások rovására, s úgyszintén tilos kedvezőbben értékelni a vallásos életformát a nem vallásos életformához képest (s ugyanennek a fordítottja is igaz, vagyis az államnak semlegesnek kell mutatkoznia ebben a kérdésben). 

A Boston város által elutasított Camp Constitution alkotmányos jogaira, vagyis a szólásszabadságra alapozva perel a Legfelsőbb Bíróság előtt. 

A szervezet arra hivatkozik, hogy a tiltás azt jelzi, hogy Boston város alkotmányellenesen hallgattatja el a népszerűtlennek tartott üzeneteket, a városvezetés pedig azzal védekezik, hogy fenntartja magának a jogot arra, hogy eldöntse, hogy zászlórúdjain milyen üzenetet közvetít a társadalom számára.

A szövetségi kerületi bíróság Boston városa javára ítélt, a fellebbviteli fórum pedig egyetértett a döntéssel. 

A bíróságok szerint a város csak a szólás szabadságát gyakorolta. Eszerint a város jogában áll eldönteni, hogy milyen zászlót tűz ki, s e döntésében nem korlátozhatja a diszkrimináció tilalma sem. Shurtleff az ítéleteket az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága előtt támadta meg 2021. júniusában. 

Shurtleff érvelése azon alapul, hogy a bostoni városvezetés épülete előtti zászlórudak nem a Boston városának kommunikációs csatornái, hanem „közösségi fórumként” funkcionálnak. 

Éppen emiatt diszkriminatív a keresztény szervezet kérésének elutasítása, amely álláspontja szerint pusztán azon az alapon történt, hogy a zászló maga is a kereszténységet jeleníti meg. Kiderült továbbá, hogy a városvezetés

az összes többi – 284 – esetben nem vizsgálta felül a zászlóra tűzéssel kapcsolatos kérelmeket,

így a keresztény szervezetre vonatkozó tiltás mondhatni példa nélkülinek tekinthető.

Bidenék fenntartanák a jogot arra, hogy az állam szelektálhasson a vélemények között

Az ügyben a Biden-adminisztráció álláspontja is tükröződik. Az ügyet támogató (amicus curiae) beadványában a szövetségi kormány alapvetően egyetért Shurtleffel abban, hogy Boston város zászlótűzési programja nem a kormányzati álláspontot hivatott tükrözni, hanem sokkal inkább a privát véleménynyilvánítás fóruma. 

Ugyanakkor arra hívja fel a bíróságot, hogy erősítse meg a városvezetések és a kormányok jogát arra, hogy megfelelő mozgástérrel alakítsák ki az önkifejezési programok kereteit anélkül, hogy csorbulna a joguk arra, hogy megfelelően szabályozzák a közvetíteni kívánt üzenetet, s hogy bizonyos aktorokat kivonjanak a vélemény-nyilvánítási körből.
Ezzel az érveléssel Boston városa is azonosul; beadványaiban hangsúlyozza, hogy

fontos, hogy a kormányok megtartsák a jogukat arra, hogy a polgárok nevében szóljanak, hogy állást foglalhassanak, s hogy mindeközben egyes véleményeket előnyben is részesíthessenek.

Kép: STAN HONDA / AFP

Dobozi Gergely 

Összesen 21 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés