Mit tud Magyarország tanítani a demokratáknak a demokráciáról?

2022. április 06. 10:10

Orbán főként azért nyert, mert népszerű. 

2022. április 06. 10:10
Damon Linker

Azt követően, hogy Donald Trump 2016-os, meglepetésszerű győzelmet aratott Hillary Clinton felett, sokan a balközépen az intézményeinket okolták emiatt: az illegitim elektori kollégiumot, a veszélyesen antidemokratikus Szenátust, a választási eljárást és az alapvetően méltánytalanul megrajzolt szavazókörzet-határokat. 

Ezek közül a kritikák közül jó pár megalapozott, ugyanakkor mind elégtelen ahhoz, hogy magyarázatot adjon arra, hogy hogyan is nyert Trump.

(…)

Ha Trump balközép kritikusai képtelenek meglátni itthon azt, hogy hogyan is történhetett meg mindez, talán megláthatják Magyarországon.

(…)

A Fidesz (a Kereszténydemokrata Néppárttal szövetségben) 2010-ben nagyjából 53 százalékkal jutott hatalomra. Ezzel a pártszövetség a parlamenti helyek kétharmadát nyerte el a magyar Országgyűlésben, elégséges hatalmat adva a kezükbe ahhoz, hogy megírjanak és elfogadjanak egy új alkotmányt. Így is tettek. 2014-ben, a következő választások alkalmával a Fidesz-KDNP ismét nagy arányban nyert; ezúttal az új választási rendszer nagyjából 44 százalékot biztosított nekik, ugyanakkor a kétharmad ekkor is megvolt az ezúttal már kisebb létszámú parlamentben. Négy évvel később a Fidesz-KDNP nagyjából 48 százalékkal nyert, ismét kétharmadhoz jutva.

Ami a legutóbbi, múlt vasárnap lezajlott választásokat különlegessé tette, hogy ezúttal az ellenzéki pártok összefogtak, hogy egyfajta ideológiákon átívelő szövetséget hozzanak létre; egy ilyen szövetség parancsolta ki a hatalomból Benjamin Netanjahut is Izraelben tavaly. Noha az ellenzék abban reménykedett, hogy Orbán választási szabályai választási győzelemre viszi őket – de legalábbis kisebb mértékű Fidesz-KDNP-győzelemhez vezetnek majd –, a valóság máshogy alakult.

Közel teljes feldolgozottsági arány mellett a Fidesz-KDNP a szavazatoknak durván az 53 százalékát zsebelte be (…).

Ha Orbán politikáját az amerikai liberalizmus sztenderdjei szerint mérjük, e szakpolitikai intézkedések közül sok felháborítónak hat, a retorikájáról nem is beszélve. Orbán büszkén hirdeti magáról, hogy liberalizmus-ellenes, miközben ösztönzi a hozzá hasonló konzervatívokkal való párbeszédet a nyugati világban (…). Szilárdan elzárkózik a bevándorlástól. Ambiciózus nemzetpárti szakpolitikai intézkedéseket vezetett be. Tett azért, hogy megfékezzék a gender-tanulmányok oktatását a magyarországi egyetemeken. (…) Mindez Orbánt a liberalizmus ellenségévé teszi. 

De mi van a demokráciával? E tekintetben Orbán már vegyes teljesítményt nyújt, jóllehet a balközépen a különbséget nem akarják elismerni. (…) Számos jogszabály és egyéb szabályozás miatt vált az ellenzék számára nagyobb kihívássá azt, hogy fair körülmények között hallassák hangjukat a magyar médiában, amelynek jelentős része felett a Fidesz és szövetségesei diszponálnak. 

(…)

Mindez nem tesz jót a demokráciának. De valóban elegendően rossz körülményekről beszélünk ahhoz, hogy a magyar választásokat a valódi diktatúrákban megismert választási bohózatokhoz hasonlítsuk? Aligha.

(…)

A közel 69 százalékos részvételi arány egészséges. A BBC szerint pedig „több mint 200 nemzetközi megfigyelő és több ezer, a politikai paletta különböző színeiből érkező önkéntes felügyelte a magyarországi választásokat.

Mégis, a regionális adatok szolgálnak a legerősebb érvként amellett, hogy miért is voltak a magyarországi választások szabadok, és legalábbis részben fair körülmények között lebonyolítottak. Az egyesült ellenzék majdnem mindenhol elvesztette a választást, kivéve Budapesten (…). Ez a mintázat (…) a Fidesz első győzelmével kezdődött, 12 évvel ezelőtt; még azt megelőzően, hogy Orbán és pártja kormányra került volna, és térhódításához kezdett volna a médiában. 

Hasonló mintázat figyelhető meg (…) az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, és számos más helyen a világban.

(…)

Orbán azért nyert (…), mert sok ember kedvelte őt.

Ez lecke az amerikai Demokrata Párt számára, amely egyre inkább az ország nagyvárosaira hagyatkozik, és az elektori rendszer intézményi hiányosságaira fókuszál. (…)

Az amerikai liberalizmusra nem az jelenti annak lehetősége jelenti a legnagyobb veszélyt, hogy a republikánusok visszacsalják magukat a hatalomba. A legnagyobb veszélyt annak lehetősége jelenti, hogy méltányos és igazságos körülmények között nyernek.”

Kapcsolódó cikkek

Összesen 19 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
orygabor
2022. május 27. 14:58
Felületes cikk, mert csak azt nézte, hogy hányszor szerepelt a makimajom a köztévében, azt nem, hogy hányszor hívták meg. Meg aztán ennyire nézett lett hirtelen a köztévé, hogy tud befolyásolni választásokat? Bevallom, én se nézem, mint ahogy tv- sem, csak az M4-et néha.
luisbathhelena
2022. május 27. 14:57
Van benne jópár ténybeli tévedés is. Pl gender tanulmányok az ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSÚ egyetemen van megtiltva-de állítólag az ELTE-n így is van. A CEU meg azt tanít amit akar
luisbathhelena
2022. május 27. 14:57
Kérlek: antiszemita hang alatt azt értette a cikkíró hogy OV megjegyezte: az ellenzék Gyuri bácsi legrosszabb befektetése volt. Ez már antiszemitizmus-szerintük, persze nem merte szó szerint leírni mert azzal cáfolta volna
Carsac
2022. május 27. 14:56
Populizmus lecke, alapfok: Azt csináljuk, ami jó a Zembereknek, azok meg ránk szavaznak. Populizmus lecke, még mindig alapfok: Megkérdezzük a Zemberek véleményét, és a véleményt publikáljuk. (abba most ne menjünk bele, hogy a kérdések hogyan születnek, de mégis: kérdések, és van értelmük. Szemben a besült ellenzéki kérdésekkel). Ennél nem bonyolultabb az ú.n. populista kormányzás. Mégis működik. Szemben a másokat lenéző, önszopkodó, négyévente összecsomagoló és sajnos mégis maradó éttermiségi zsebforradalommal.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik