A NATO-nak gyorsan meg kellene egyeznie Svédországgal és Finnországgal

2022. április 27. 11:02

A tagság mindkét országot biztonságosabb hellyé, a szövetséget pedig erősebbé tenné. Csakhogy az időablak sérülékenységgel jár.

2022. április 27. 11:02
Andreas Kluth

„Éppúgy, ahogyan a gyermekek a játszótereken, a történelem során az országoknak is el kellett döntenie azt, hogy hogyan kezeljék a hatalmaskodókat. Békíteni kell addig, amíg nyájassá nem válik? El kell kerülni a provokációt akár azon az áron is, hogy belenyugszunk a brutalitásba? Vagy esetleg szálljunk szembe vele erőt és döntésképességet mutatva, és fékezzük meg?

Ha a hatalmaskodó az orosz elnök, Vlagyimir Putyin, utóbbi az egyetlen elfogadható válasz. Ezt értette meg a finn és a svéd szavazók többsége az elmúlt két év során. Jóllehet mindkét ország hagyományosan semleges, mindkét állam a NATO-tagság irányába tart. Valószínűleg május közepén adhatják be koordinált jelentkezési kérelmüket. Ha a NATO bölcs, a szövetség egyszer, s mindenkorra megköti az alkut.

Ahogyan a többi négy olyan állam, amelyek uniós, de nem NATO-tagállamok (Ausztria, Írország, Ciprus és Málta), úgy Svédország és Finnország is jó indokokkal rendelkezett arra vonatkozóan, hogy miért nem sorolnak be. Svédország politikai attitűdje, csakúgy, mint Svájc semlegessége, évszázadokra nyúlik vissza; ez a viszonyulás a svéd államrezon része. Finnország semlegessége pedig a hidegháború alatt átélt szovjet fenyegetés eredménye (…).

(…)

Finnország mintegy 830 mérföld széles szárazföldi határon osztozik Oroszországgal. Ezen felül mind Svédország, mind pedig Finnország szomszédos Oroszországgal a Balti-tengeren. Éppen ezért a skandináv államok már tényszerűen a frontvonalban állnak. Szükségük van a NATO 5-ös cikkely szerinti védelmére, amely kimondja: ha valakit megtámadnak a szövetségből, azt mindenki elleni támadásnak kell tekinteni.

(…)

A legerősebb ellenérv [a finn és a svéd NATO-tagsággal kapcsolatban], hogy a csatlakozás eredményeképpen Putyin még agresszívvá válna, egyszersmind felveti annak lehetőségét, hogy a konfliktust akár a taktikai atomfegyverek bevetésééig is eszkalálja. Állítólag Putyin azért támadta meg Ukrajnát, hogy megelőzze a NATO bővítését – csakúgy, mint Grúzia esetében 2008-ban. Nehéz lenne megmagyaráznia népének (…) azt, hogy pont az ellenkező kimenetelbe nyugodott bele: egy újabb NATO-bővítésbe. Valamit tennie kellene.

(…)

Mégis, a svéd és a finn NATO-tagság egy olyan dilemmához vezetne, amelyet a nemzetközi kapcsolatok szakértői „biztonságpolitikai dilemmának” neveznek. Nagyjából ez a kifejezés olyan szituációkra vonatkozik, amelyben az államok azért választják az eszkalációt, vagy a hadviselést, mert minden más alternatívát rosszabb kimenetelű forgatókönyvnek tartanak. Ebben az esetben Oroszország észszerűen juthat arra a következtetésre, hogy elveszítene egy konvencionális fegyverkezési versenyt egy bővített NATO-val szemben, éppen ezért egy megelőző csapás a legkevésbé rossz lehetőség.

(…)

A legsürgetőbb probléma az, hogy hogyan éljük túl a kötéltáncot a svéd és a finn kérelmek benyújtása és a tagsága között. Az 5-ös cikkely azon nyomban életbe lép, ahogy a két ország NATO-taggá válik. Még akkor is, ha a NATO gyorsított eljárásban bírálja el a csatlakozási kérelmet, mind a 30 NATO-tagállamnak ratifikálnia kell azt. Azon három tagállam esetében, amelyek 1999-ben csatlakoztak a szervezethez, ez az eljárás 20 hónapot vett igénybe; s 18-at azon hét állam esetében, amelyek őket 2004-ben követték.

Ez az időszak lehet Putyin számára a legvonzóbb arra, hogy megbüntesse a skandinávokat. A rendelkezésére álló támadási arzenál pedig a kiberháború és a ténylegesen bevetett taktikai atomfegyver bevetése között húzódik.

(…)

A NATO nem is tudna erősebb üzenetet küldeni annál, mint hogy 32 tagú klubbá válik 2022. június 30-áig – négy hónappal azt követően, hogy Putyin (…) durva attrocitásokba kezdett.” 

Kapcsolódó cikkek

Összesen 63 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Akitlosz
2022. június 23. 00:38
Aki most akar belépni a NATO-ba az nem békét akar, hanem háborút. Ha 10 éve akartak volna belépni ezek az országok, akkor az sima ügy lett volna, maradt volna a béke. Most azonban háborúzáshoz akarnak belépni. Sok több az esélye Finnországnak a háborúra, ha belép a NATO-ba, mintha nem, s éppen ezért lép be. Litvániát sem a békeszeretet motiválja az Oroszország elleni blokádra. Valakik nagyon el akarják érni, hogy Oroszország kénytelen legyen katonai erőt alkalmazni NATO egy tagállam ellen, mert csak így tudják az egész NATO-t háborúba vinni. Ezért aztán provokáció provokációt követ.
Dicsértessék
2022. május 30. 22:14
Lószarrt.
Lombi
2022. május 30. 22:14
Nem mondanám, hogy a nátóval való tárgyalás biztonságosabb országgá tette ukrajnát.
nempolitizálok
2022. május 30. 22:14
Egyszerűbb lenne az oroszokkal megegyezni.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ezek is érdekelhetik