A lehető legrosszabbkor szabályoznák uniós szinten a minimálbért

2022. június 7. 16:21
Az európai minimálbérre vonatkozó előzetes megállapodás egy hosszadalmas politikai alkudozás állomásának tekinthető, ráadásul a zord valóság már most az ajtókon kopogtat.

Tavaly novemberben az EP szakbizottsága és plenárisa is megszavazta az európai minimálbérről szóló megállapodást. Hétfőn erről előzetes megállapodás született az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalódelegációi között.

A 27 uniós tagállamból 6 nem ismeri a minimálbért, és nem is lesz köteles bevezetni. Azon maradék 21 tagállamnak azonban, amelyik ismeri,

közös szabályokat kell majd bevezetnie, jóllehet nem azonos szorzókkal.

Az előzetes megállapodást beharangozó sajtóközlemény szerint az Európai Parlament képviselői a jogalkotási fejleményektől a „megfelelő életszínvonal biztosítását várják, a munkavállalók saját szocioökonómiai körülményeinek, vásárlóerejének, továbbá a tagállamok hosszútávú termelékenységi szintjének” figyelembe vétele mellett.

"A szociális Európa jó napra virradt. Megállapodás jött létre a megfelelő európai minimálbérekre vonatkozó irányelvre vonatkozóan. Különösen fontos ez egy olyan időszakban, amikor a háztartások amiatt aggódnak, hogy kijönnek-e fizetéseikből."

- kommentálta a fejleményeket Nicolas Schmit, az Európai Bizottság munkáért és szociális jogokért felelős biztosa.

 

 

Gyerekcipő

Habár számos orgánum kész tényként kezeli, hogy lesz tisztességes megélhetést biztosító európai minimálbér, az ügy még „gyerekcipőben jár”. A most elfogadott tervezet következő útja az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságához kerül, ezt követően pedig arról még az állam- és kormányfők tanácsának, valamint az Európai Parlament képviselőinek is szavaznia kell, tehát

a javaslattal kapcsolatos tárgyalások és viták még korántsem értek véget.

Mindenesetre a megszületett politikai megállapodás alapján amennyiben a jogszabályt a tagállamok és az EP részéről is elfogadnák, a hatálybalépését követően két éve lenne a tagállamoknak arra, hogy átültessék szabályozást a saját jogrendszerükbe.

Elfogadása esetén a joganyag az irányelv formáját öltené. Ennek elfogadásához a tagállamok minősített többségű támogatása szükséges. Az már most látszik azonban, hogy

Dánia például nem fogja támogatni azt.

Az észak-európai ország ugyanis elvi szinten vitatja, hogy az Európai Uniónak bérekkel egyáltalán foglalkoznia kellene - írja a Financial Times dán kormányzati forrásokra hivatkozva.

Jelenleg hat uniós tagállamban semmilyen szabályozás nincs érvényben a minimálbérre: Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország ehelyett a kollektív szerződésekre hagyatkozik. A BBC elemzése szerint azonban hiába tiltakozik ellene mondjuk Dánia és Svédország, a minősített többségű döntéshozatal miatt az új szabályok mégis életbe léphetnek.

Rossz időzítés

Ha a minimálbérről beszélünk, akkor a legtöbben jövedelemre, bevételre gondolnak. Azt azonban

érdemes figyelembe venni, hogy a munkabért valakinek ki is kell fizetnie.

A minimálbér, és ennek hatásaként a társadalom széles rétegei fizetésének jelentős megemelése számos bonyodalomhoz vezethet a tagállami gazdaságok különböző szektoraiban. „Békeidőben” ez vitatéma is lehetne, jelenleg azonban ennél fajsúlyosabb kérdések és problémák állnak az unió előtt.

A különböző embargók és szankciók közepette, valamint a jelenlegi külföldi rezsiárak mellett joggal vetődhet fel a kérdés, hogy mégis mennyire lenne fenntartható pont az európai minimálbért uniós szinten szabályozni a jelenlegi gazdasági és háborús körülmények között?

A fogyasztók egész Európában küszködnek az áram, az üzemanyag és az élelmiszerárak szárnyalásával. Az uniós munkanélküliségi ráta is fokozatosan emelkedik, az európai vállalkozók pedig egyre nagyobb kihívással néznek szembe a reálbérek csökkenése miatt.

Számos vállalat, köztük kulcsfontosságú munkáltatók, például autógyártók, vegyipari cégek, élelmiszer- és acélgyártók importja elsődlegesen Oroszországtól és Ukrajnától függ.

A rekord magas nyersanyagárak miatt, amelyeket az orosz-ukrán háború eredményezett, a vállalatok elszenvedett veszteségeiből adódóan a szakszervezetek is valószínűleg csökkenteni fogják bérköveteléseiket

nyilatkozta Katharina Utermöhl, az Allianz vezető közgazdásza a Financial Timesnak.

A Európai Bizottság márciusban közzétett felmérése már akkor azt mutatta, hogy az euróövezet gazdasági hangulatmutatója az elmúlt 12 hónapja legalacsonyabb szintjére esett vissza, főleg a fogyasztás drasztikus visszaeséséből adódóan.

Mindeközben küszöbön a hetedik szankciós csomag…

Ukrajna üdvözölte a közelmúltban elfogadott uniós szankciókat, ugyanakkor „elfogadhatatlannak” nevezte a késedelmet a legújabb szankciós csomag elfogadása kapcsán. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjegyezte, hogy ötven nap telt az ötödik és a hatodik szankciócsomag bevezetése között.

A fokozódó katonai konfliktus miatt pedig egyre gyakrabban vetődik fel a hetedik szankciós csomag elfogadásának tervei is. Ennek keretében

az ukrán oldal totális embargót vár el az Európai Uniótól az orosz energiára vonatkozóan. 

"Hogy mit is szeretnénk látni a szankciók hetedik csomagjában? Természetesen az idő majd megmondja, de mi az orosz olaj totális embargójáról beszélünk, ideértve a vezetékes olajat is, ez azonban számos technikai probléma megoldását követeli meg...beszélünk továbbá a gázról."

- rögzítette az ukrán álláspontot Vszevolod Csencov, Kijev misszióvezetője az Európai Unióban. 

A szankciók újabb hullámát, a gáz bevonása mellett Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke is támogatja, jóllehet, a realitások talaján mozogva.

"Úgy vélem, hogy a gázt kellene belefoglalni a hetedik szankciós csomagba, de emellett reálisan is nézem a folyamatokat. Nem hiszem, hogy lesz ilyen"

- mondta Kallas az uniós csúcs második napján Brüsszelben.

Eltérő adottságok 

A minimálbér tekintetében számos, jelentős eltérés van a tagállamok kötött. Az Eurostat év eleji összesítése szerint, a legmagasabb minimálbér Luxemburgban volt, 2257 euróval (körülbelül 858 ezer forint), a legalacsonyabb pedig Bulgáriában, 332 euróval (126 ezer forint). A magyar minimálbér az év elején 552 euró, azaz 210 ezer forint.

A Tanács és az EP közötti ideiglenes megállapodás előírja, hogy a tagállamokban a kollektív szerződések lefedettségi rátájának el kell hogy érje a 80 százalékos küszöböt.

A tagállamoknak cselekvései tervet kell kidolgoznia a kollektív tárgyalások előmozdítása érdekében.

Az EU bizonyos országaiban a dolgozók 90 százaléka a tagja valamilyen szakszervezetnek, ez az arány Magyarországon körülbelül a 20 százalékon áll.

Az uniós minimálbér itthon a baloldali politikai narratíva része

A fejleményeket, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője Facebook-bejegyzésében üdvözölte. Megjegyzendő, hogy az európai minimálbér bevezetése azonban nem csak a DK számára fontos törekvés, a koncepció az országgyűlési választásokat megelőzően, az ellenzéki összefogás legfontosabb gazdasági programpontjai közt is szerepelt.

Kép: A brandenburgi Tesla-gyár alkalmazottai a gyár megnyitóján. A kép illusztráció. PATRICK PLEUL / dpa-Zentralbild POOL / dpa Picture-Alliance via AFP

Dobozi Gergely

Összesen 12 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés