A lehető legrosszabbkor szabályoznák uniós szinten a minimálbért

Tavaly novemberben az EP szakbizottsága és plenárisa is megszavazta az európai minimálbérről szóló megállapodást. Hétfőn erről előzetes megállapodás született az Európai Parlament és az Európai Tanács tárgyalódelegációi között.

A 27 uniós tagállamból 6 nem ismeri a minimálbért, és nem is lesz köteles bevezetni. Azon maradék 21 tagállamnak azonban, amelyik ismeri,

Az előzetes megállapodást beharangozó sajtóközlemény szerint az Európai Parlament képviselői a jogalkotási fejleményektől a „megfelelő életszínvonal biztosítását várják, a munkavállalók saját szocioökonómiai körülményeinek, vásárlóerejének, továbbá a tagállamok hosszútávú termelékenységi szintjének” figyelembe vétele mellett.

"A szociális Európa jó napra virradt. Megállapodás jött létre a megfelelő európai minimálbérekre vonatkozó irányelvre vonatkozóan. Különösen fontos ez egy olyan időszakban, amikor a háztartások amiatt aggódnak, hogy kijönnek-e fizetéseikből."

- kommentálta a fejleményeket Nicolas Schmit, az Európai Bizottság munkáért és szociális jogokért felelős biztosa.

This is a good day for social Europe.

We have reached an agreement on the directive on adequate minimum wages in the EU.

This is especially important at a time when many households are worried about making ends meet.

My thanks to all teams! #EUminimumwages #SocialRights pic.twitter.com/Ayt5BwvOfp

— Nicolas SCHMIT (@NicolasSchmitEU) June 7, 2022

Gyerekcipő

Habár számos orgánum kész tényként kezeli, hogy lesz tisztességes megélhetést biztosító európai minimálbér, az ügy még „gyerekcipőben jár”. A most elfogadott tervezet következő útja az Európai Parlament Foglalkoztatási és Szociális Bizottságához kerül, ezt követően pedig arról még az állam- és kormányfők tanácsának, valamint az Európai Parlament képviselőinek is szavaznia kell, tehát

Mindenesetre a megszületett politikai megállapodás alapján amennyiben a jogszabályt a tagállamok és az EP részéről is elfogadnák, a hatálybalépését követően két éve lenne a tagállamoknak arra, hogy átültessék szabályozást a saját jogrendszerükbe.

Elfogadása esetén a joganyag az irányelv formáját öltené. Ennek elfogadásához a tagállamok minősített többségű támogatása szükséges. Az már most látszik azonban, hogy

Az észak-európai ország ugyanis elvi szinten vitatja, hogy az Európai Uniónak bérekkel egyáltalán foglalkoznia kellene - írja a Financial Times dán kormányzati forrásokra hivatkozva.

Jelenleg hat uniós tagállamban semmilyen szabályozás nincs érvényben a minimálbérre: Ausztria, Ciprus, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország ehelyett a kollektív szerződésekre hagyatkozik. A BBC elemzése szerint azonban hiába tiltakozik ellene mondjuk Dánia és Svédország, a minősített többségű döntéshozatal miatt az új szabályok mégis életbe léphetnek.

Rossz időzítés

Ha a minimálbérről beszélünk, akkor a legtöbben jövedelemre, bevételre gondolnak. Azt azonban

A minimálbér, és ennek hatásaként a társadalom széles rétegei fizetésének jelentős megemelése számos bonyodalomhoz vezethet a tagállami gazdaságok különböző szektoraiban. „Békeidőben” ez vitatéma is lehetne, jelenleg azonban ennél fajsúlyosabb kérdések és problémák állnak az unió előtt.

A különböző embargók és szankciók közepette, valamint a jelenlegi külföldi rezsiárak mellett joggal vetődhet fel a kérdés, hogy mégis mennyire lenne fenntartható pont az európai minimálbért uniós szinten szabályozni a jelenlegi gazdasági és háborús körülmények között?

A fogyasztók egész Európában küszködnek az áram, az üzemanyag és az élelmiszerárak szárnyalásával. Az uniós munkanélküliségi ráta is fokozatosan emelkedik, az európai vállalkozók pedig egyre nagyobb kihívással néznek szembe a reálbérek csökkenése miatt.

”A rekord magas nyersanyagárak miatt, amelyeket az orosz-ukrán háború eredményezett, a vállalatok elszenvedett veszteségeiből adódóan a szakszervezetek is valószínűleg csökkenteni fogják bérköveteléseiket”

– nyilatkozta Katharina Utermöhl, az Allianz vezető közgazdásza a Financial Timesnak.

A Európai Bizottság márciusban közzétett felmérése már akkor azt mutatta, hogy az euróövezet gazdasági hangulatmutatója az elmúlt 12 hónapja legalacsonyabb szintjére esett vissza, főleg a fogyasztás drasztikus visszaeséséből adódóan.

Mindeközben küszöbön a hetedik szankciós csomag…

Ukrajna üdvözölte a közelmúltban elfogadott uniós szankciókat, ugyanakkor „elfogadhatatlannak” nevezte a késedelmet a legújabb szankciós csomag elfogadása kapcsán. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megjegyezte, hogy ötven nap telt az ötödik és a hatodik szankciócsomag bevezetése között.

A fokozódó katonai konfliktus miatt pedig egyre gyakrabban vetődik fel a hetedik szankciós csomag elfogadásának tervei is. Ennek keretében

"Hogy mit is szeretnénk látni a szankciók hetedik csomagjában? Természetesen az idő majd megmondja, de mi az orosz olaj totális embargójáról beszélünk, ideértve a vezetékes olajat is, ez azonban számos technikai probléma megoldását követeli meg...beszélünk továbbá a gázról."

- rögzítette az ukrán álláspontot Vszevolod Csencov, Kijev misszióvezetője az Európai Unióban. 

A szankciók újabb hullámát, a gáz bevonása mellett Kaja Kallas, Észtország miniszterelnöke is támogatja, jóllehet, a realitások talaján mozogva.

"Úgy vélem, hogy a gázt kellene belefoglalni a hetedik szankciós csomagba, de emellett reálisan is nézem a folyamatokat. Nem hiszem, hogy lesz ilyen"

- mondta Kallas az uniós csúcs második napján Brüsszelben.

Eltérő adottságok 

A minimálbér tekintetében számos, jelentős eltérés van a tagállamok kötött. Az Eurostat év eleji összesítése szerint, a legmagasabb minimálbér Luxemburgban volt, 2257 euróval (körülbelül 858 ezer forint), a legalacsonyabb pedig Bulgáriában, 332 euróval (126 ezer forint). A magyar minimálbér az év elején 552 euró, azaz 210 ezer forint.

A Tanács és az EP közötti ideiglenes megállapodás előírja, hogy a tagállamokban a kollektív szerződések lefedettségi rátájának el kell hogy érje a 80 százalékos küszöböt.

Az EU bizonyos országaiban a dolgozók 90 százaléka a tagja valamilyen szakszervezetnek, ez az arány Magyarországon körülbelül a 20 százalékon áll.

Az uniós minimálbér itthon a baloldali politikai narratíva része

A fejleményeket, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője Facebook-bejegyzésében üdvözölte. Megjegyzendő, hogy az európai minimálbér bevezetése azonban nem csak a DK számára fontos törekvés, a koncepció az országgyűlési választásokat megelőzően, az ellenzéki összefogás legfontosabb gazdasági programpontjai közt is szerepelt.

Kép: A brandenburgi Tesla-gyár alkalmazottai a gyár megnyitóján. A kép illusztráció. PATRICK PLEUL / dpa-Zentralbild POOL / dpa Picture-Alliance via AFP

Dobozi Gergely