Kultúrharcos hírzaj fedi el a valóságot az USA-ban az abortusz kapcsán

2022. június 27. 15:49
Az USA Legfelsőbb Bíróságának abortusz-ítélete mélyíti a társadalmi megosztottságot, nagyrészt az azt övező médiazajnak köszönhetően. Igazából az abortuszvita a tárgyalóból a szavazófülkébe költözött.

Nagy horderejű, precedensértékű ítéletet hozott az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága: közel 50 év után ismét állami hatáskörbe utalta az abortusz szabályozását. A 6-3 arányban meghozott ítélet látszólag tökéletesen leképezi a testület „politikai színezetét” (hat republikánus és három demokrata elnök által kinevezett bíró) és ettől a valóság sem áll olyan messze. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy John Roberts főbíró nem csatlakozott a Samuel Alito által névjegyzett többségi véleményhez, mely többek között „kezdettől fogva súlyosan helytelennek” nevezte a Roe és a Casey-ügyben hozott döntéseket.

Az ítélet felháborította Amerikát – legalábbis a fősodratú média ezt sugallja.

Földrengés-szerű döntésről lehet olvasni, amely hullámokat gerjesztve maga alá készül söpörni az egész országot.

A CNN és az NBC dühödt tömegekről cikkezik. A Fox News a fejleményekben lehetőséget lát a meg nem született életek jogvédelmére vonatkozóan. Rod Dreher, az Egyesült Államok egyik legnépszerűbb konzervatív kommentátora a Westminster apátságban mondott el egy imát a döntés kapcsán. A The Washington Post helyesen látja: az abortusz-ítélet kapcsán az amerikai társadalom egyik fele szörnyülködik, a másik pedig ujjong. De mi is történt valójában?

Lesznek hasonló döntések, vagy nem?

Az ítélet egy 2018-as mississippi törvényhez vezethető vissza. A déli államban akkor elfogadott Gestational Age Act – egy két kivételtől eltekintve – szinte teljesen megtiltotta a terhességmegszakítást a tizenötödik hetet követően. A szabályozást a Jackson Women’s Health Organization nevű abortuszklinika alkotmányellenesnek találta, és meg is támadta bíróságon. Első és másodfokon a klinikának adtak igazat, az állam képviseletében eljáró Thomas Dobbs azonban 2020. júniusában a szövetségi Legfelsőbb Bírósághoz fordult.

Ez alapján született pénteken a korszakalkotó döntés, úgyhogy nem árt, ha a Roe kontra Wade mellett lassan a Thomas E. Dobbs és mások kontra Jackson Women’s Health Organization ügy nevét is megjegyezzük. Egy ugyanis biztos:

jelentős horderejű változásokat fog magával hozni ez az irányváltás. 

A különvéleményt jegyző, Clinton és Obama elnök által kinevezett Breyer, Sotomayor és Kagan bírák jogfosztásról írnak „Szomorúan ellenkezünk – e bíróságért, de még inkább az amerikai nők millióiért, akik ma elveszítettek egy alapvető alkotmányos védelmet.”

Kiválóan érzékelteti a döntés horderejét, hogy nem csak az utcán, nem csak a politikusok körében, hanem az amerikai Legfelsőbb Bíróság tagjai között is milyen mélyen meghúzódó ellentéteket hozott a felszínre az ügy. 

Clarence Thomas párhuzamos indoklásában már be is lengette, hogy több, a 14. alkotmánykiegészítésre alapozott ítéletet újra kéne gondolni. Ilyen volt a Griswold, Lawrence, és az Obergefell ügy is, melyekben az azonos neműek házasságát, a mindenfajta szexuális kapcsolatot és a fogamzásgátlást biztosította korábban alkotmányos védelemben a Legfelsőbb Bíróság. 

Tény azonban, hogy ez egyelőre csak egy bírónak a véleménye, és az is biztos, hogy

az Alito-féle többségi határozatban kifejezetten hangsúlyozták, hogy a döntés nem hat ki egyéb, a 14. alkotmánykiegészítésre alapozott ítéletre,

a Roe kontra Wade precedensének felülírásával egy olyan gátat szakított át a testület, melyet könnyen követhetnek egyéb, hasonlóan nagy horderejű határozatok is. 

Ennek azonban gátja lehet – és egyébként ez a mostani döntéssel kapcsolatban is felmerül a kommentárokban –, hogy az USA Alkotmányának kilencedik kiegészítése kimondja: „Az alkotmányban felsorolt egyes jogokat nem lehet úgy értelmezni, hogy azok elvonják vagy korlátozzák a nép által élvezett más jogokat.” Ez a rendelkezés ablakot nyit az Alkotmányban tételesen nem rögzített jogosultságok irányába. A vita annak kapcsán áll fent, hogy

vajon ezek a jogok ugyanazzal a kötőerővel bírnak-e, mint azok, amelyeket az Alkotmány tételesen is felsorol. 
1973 januárjában az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága, a tizennegyedik alkotmánykiegészítésre alapozva kimondta, hogy az Egyesült Államok Alkotmánya védi a várandós nők terhességmegszakításhoz való jogát. Az alapul fekvő ügyben Norma McCorvey, kétgyermekes családanya szerette volna megszakítani harmadik terhességét, ezt azonban a korabeli texasi szabályozás nem tette lehetővé (kizárólag az anya életének veszélyeztetése esetén). McCorvey jogi képviselői ezért szövetségi szinten perelték be Henry Wade kerületi ügyészt, s végül a Legfelsőbb Bíróság 7-2 arányban mondta ki az abortuszhoz való alkotmányos alapjogot. McCorvey álneve miatt híresült el az ügy Roe kontra Wade-ként.

Botrány övezte „meglepetés”

Ugyan péntek óta élénk politikai és társadalmi reakciók figyelhetők meg, a „meglepetés” mondhatni már korábban lelepleződött. Május elején ugyanis kiszivárgott a döntés tervezete, és bejárta az egész médiát. Hasonlóra a modern Egyesült Államok története során még nem volt példa;

a bírák titoktartása egyaránt biztosította a társadalmi befolyástól mentes döntéshozatalt, és a testület tagjainak biztonságát. 

Egyes médiumok felismerték ennek veszélyeit, és igyekezték hangsúlyozni, hogy ez még kizárólag egy tervezet, a heves társadalmi reakció azonban odáig fajult, hogy szélsőséges baloldali csoportok kezdték el fenyegetni a bíróság egyes konzervatív tagjait és azok családját. 

Az abortuszvita a pulpitusról a szavazófülkékbe vándorol

A továbbiakhoz természetesen már a politikának is lesz egy két szava, és nem szabad elfeledni, hogy az Egyesült Államokban novemberben félidei választásokat tartanak, melynek nem kevesebb a tétje, hogy Biden elnök megőrzi e a többségét a Kongresszus mindkét házában.

Pénteken látszólag felkerült az i-re a pont. Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága korábbi gyakorlatát felülírva kimondta, hogy

az abortuszhoz való jog nem vezethető le az USA Alkotmányából, így annak szabályozása innentől – ismét – az államokra tartozik.

Az ítélet hamar a kultúrharc eszközévé fog válni, és megfeledkezik a társadalom annak jogi hátteréről, indoklásáról és következményeiről. A kiszivárogtatás és az azt követő szélsőséges megnyilvánulások azonban túlmutatnak a pénteki döntésen. Baljós képet fest Amerika jövőjéről, ha a társadalom nem tarja tiszteletben a harmadik hatalmi ág működését, még akkor is, ha annak politikai jelentősége vitathatatlan. 

Senkit se tévesszen meg tehát a médiafősodor: szó sincs arról, hogy az Egyesült Államokban betiltották volna az abortuszt. A döntés következménye mindössze annyi, hogy

innentől szabadon szabályozhatják a kérdést az államok demokratikusan megválasztott vezetői.

Nem kell sokat várni, a novemberi félidei választásokon az amerikai nép ismételten véleményt mondhat a jövőjéről. Időközben kiderült ráadásul, hogy a demokrata szavazókat az ítélet mozgósítani képes: egy hétfőn közzétett közvélemény-kutatás szerint a demokraták 78 százaléka jelezte, hogy szavazni fog a félidei választások alkalmával. Annyi változás azonban mégis történt, hogy a voksolásnál a polgárok innentől figyelembe vehetik a társadalom legártatlanabb tagjainak, a magzatoknak az érdekét is. 

Kép: Bryan Olin Dozier / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Osztovits Pál

Összesen 4 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés