Európa, mint feladat: A cseh uniós elnökségről dióhéjban

2022. július 20. 14:29
Václav Havel 1996-ban arra szólította fel az európaiakat, hogy vállaljanak felelősséget a globális kihívásokért. Mit jelent ez most, 26 év után?

Pavelka Lívia írása

Félévente jelennek meg híradások azzal kapcsolatban, hogy éppen melyik európai uniós tagállam veszi át az „Unió soros elnöki posztját”. Mit is jelent pontosan ez a tisztség? Elsőként érdemes tisztázni, hogy ez valójában az Európai Unió egy intézményének, az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelenti, melyet félévente váltakozva (azaz rotációs módszerrel) töltenek be az egyes tagállamok rendszerint január 1-je és június 30-a, valamint július 1-je és december 31-e között. 

Ezek a féléves periódusok azonban nem teljesen függetlenül egymástól épülnek fel, hiszen az nagyfokú széttöredezettséghez vezetne, ha félévente módosulnának az EU Tanácsának főbb irányvonalai. Éppen ezért a Lisszaboni Szerződés 2009-ben bevezette az úgynevezett elnökségi triók rendszerét, melynek lényege, hogy az a három tagállam – melyek egymást követően töltik be az elnöki tisztséget – együttműködnek, közös programot készítenek elő, és hosszútávú célokat jelölnek meg, melyekkel a három ország elnöksége alatt, vagyis másfél év alatt az EU Tanácsa foglalkozni fog.

A jelenlegi triót Franciaország, a Cseh Köztársaság és Svédország alkotja,

melyek közül a csehek elnöksége 2022. július 1-jén kezdődött meg. 

A csehek célja, hogy Európa erősebben jöjjön ki a válságból

A csehek csakúgy, mint korábbi elnökségi idejük alatt 2009-ben, most is nagy kihívásokkal állnak szemben a következő féléves periódusban. Az elnökség átvételekor Petr Fiala úgy nyilatkozott, közös érdek, hogy ebből Európa erősebben jöjjön ki.

Ezt tükrözi az elnökség 5 prioritási pontja, melyet Strasbourgban ismertetett a miniszterelnök.

A menekültválság kezelése és Ukrajna háború utáni újjáépítése, mint első pont szerepel a listán. Ennek lényegi eleme a pénzügyi források oly módon történő átcsoportosítása, mellyel az ukrán menekültválsággal leginkább érintett tagállamokat igyekeznék megsegíteni.

Második pontként Csehország az energiabiztonságot emelte ki, amit jelenleg sürgetőbbnek ítéltek meg, mint az energetikai átállás, vagy a REPowerEU gyorsított végrehajtása. Ennek értelmében a következő fél év rövid távú célkitűzésként az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség megszüntetésére fognak összpontosítani.

A harmadik, védelmi kapacitások és kiberbiztonság erősítése pont elsősorban a NATO-val való együttműködésre, és a Stratégiai Iránytű alkalmazására hívja fel a figyelmet. Emellett kiemelendő a technológiai kapacitások támogatása; valamint a kiberfenyegetések és a dezinformáció elleni küzdelemre való összpontosítás.  

Az európai gazdaság stratégiai ellenállóképességének növelésébe beletartozik a függőség csökkentése

az „instabil és ellenséges rezsimekkel szemben”, valamint a szabadkereskedelem elmélyítése a „világ demokratikus nemzeteivel”. Ehhez hozzátartozik a saját kapacitások és a versenyképesség növelése egyaránt.

Az ötödik pont, a demokratikus intézmények ellenállóképessége abból a szempontból kissé kilóg a sorból, hogy nem közvetlen módon az ukrán-orosz konfliktusra adott válaszként értékelhető. Ugyanakkor a Cseh Köztársaság által kiadott dokumentum a következőképp fogalmaz: „az orosz agresszió ismét erőteljesen emlékeztetett minket arra, hogy Európa hosszú távú jóléte és stabilitása a működő demokratikus mechanizmusokon alapul”. Az EU Jövőjéről szóló Konferencia kapcsán (melyről szóló cikksorozatunkat az alábbi linken követhetik végig) a dokumentum kiemeli, hogy az ott megfogalmazott ötleteket igyekeznek felhasználni, hogy így is tovább folytatódhasson a párbeszéd az EU intézményei és az állampolgárok között. 

A hangsúly tehát egyértelműen a globális kihívásokra adott reakciókon és megoldásokon van.

Az első négy prioritási pont mindenképp ezt mutatja, és azt sugallja, hogy az elmúlt időszakban kialakult stratégiák a jövőben nem működőképesek. Ezt mutatja a menekültkérdés, amire 2015-ös tetőzése óta nem sikerült megfelelő stratégiát kialakítani, valamint a különböző területeken kialakult függőségi viszonyok rendezése egyaránt.

Mit jelent Magyarország számára a cseh elnökség?

Elsőre úgy ítélhetnénk meg, hogy amennyiben egy V4-es ország elnököl az EU Tanácsában, úgy a magyar kormány érdekérvényesítése is könnyebbé válhat. Azonban

a Petr Fiala által vezetett ötpárti kormány úgy tűnik, egyre inkább elszigetelődik a csoportosulástól.

Ezt mutatja többek között, hogy a cseh kormányfő hivatalba lépésének első napján így nyilatkozott: „országunk a Nyugat felé fordul”. Mikuláš Bek európai uniós ügyekért felelős cseh miniszter szerint pedig Lengyelországban és Magyarországon sérülnek a jogállamisági feltételek.

Emellett a cseh kormány harsányan küzd és kiáll az orosz agresszióval szemben, ez jól látszik az ismertetett prioritási lista pontjain egyaránt. A V4 országok az Oroszországgal kapcsolatos kérdésekben már korábban sem értettek egyet.

A cseh kormány elmúlt időszakban tett kijelentései ennek értelmében pedig nem borzolták kifejezetten a nyugat-európai kedélyeket, így Emmanuel Macron is nyugodtabb szívvel adhatta át a stafétát Petr Fiala számára, míg a magyar kormány a várttal ellentétben nem kerül könnyebb helyzetbe a következő fél évben sem. 

Borítókép: Abdesslam Mirdass / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Összesen 3 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés