Identitását kockáztatva várhatja Észak-Macedónia az uniós csatlakozást

2022. július 27. 12:39
17 év várakozás az EU kapujában, ami most kinyílni látszik Észak-Macedónia, és ezáltal Albánia számára is. De vajon belép-e végül a két ország az európai közösségbe, és ha igen, mi lesz ennek az ára?

Pavelka Lívia írása

Tizenhét éve várja Észak-Macedónia, hogy az Európai Unió tagjává váljon. Az ország csatlakozásához az összes uniós tagállam egyhangú hozzájárulása szükséges. Az EU-hoz való csatlakozás feltételei igencsak sokrétűek. A tagállamok egyhangú beleegyezésén túl az „uniós vívmányok” befogadásán és a Koppenhágai kritériumoknak való megfelelésén át egészen odáig tart a folyamat, hogy az EU-nak magának is képesnek kell lennie az új tagállam befogadására és integrálására.

E feltételek egyike sem tekinthető egyszerű feladatnak sem a csatlakozni kívánó ország, sem az EU számára. Az orosz-ukrán háború azonban úgy tűnik, felébresztette az Uniót a bővítési fáradság álmából, és

miután Ukrajna és Moldova tagjelölt állammá vált, egy héttel ezelőtt bejelentették, hogy megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Észak-Macedóniával, illetve Albániával. 

Észak-Macedónia 2005 óta, Albánia pedig 2014 óta vár a tárgyalások megkezdésére, és még egy hónappal korábban sem nagyon hittek abban, hogy arra belátható időn belül sor kerülhet. Mi történt az elmúlt időszakban, hogy július 19-én az EU végül megkezdte a tárgyalások nyitó szakaszát?

Észak-Macedónia a vétók hálójában

Korábban is volt már rá példa, hogy egy tagállam megvétózza egy másik ország csatlakozását az európai közösségbe (Szlovénia Horvátország csatlakozását vétózta egy időben határkonfliktus miatt). Észak-Macedóniának mind a görög, mind pedig a bolgár vétóra reagálnia kellett. Összességében olyan szomszédos országok közötti megoldatlan kérdések csúcsosodtak ki a vétók formájában, amik az egyik, vagy a másik ország nemzeti identitását helyezik a középpontba. 

Elsőként Görögország akasztotta meg az észak-macedón csatlakozási folyamat megkezdését egy 1991 óta húzódó konfliktusra hivatkozva, mely

abból a félelemből alakult ki, hogy Macedóniának területi követelései lesznek Görögország irányába.

Ennek értelmében a görögök elutasították a makedón-macedón kontinuitásra történő nemzetépítést; valamint a Macedónia országnév használatát. Az 1995-ben tett Ideiglenes Megállapodás értelmében Macedónia vállalta, hogy egy ország felé sem – így Görögország felé sem – lesznek területi követelései. Görögország pedig ígéretet tett, hogy nem fogja gátolni az ország euroatlanti integrációját, illetve elfogadta a Macedónia, Volt Jugoszláv Köztársaság államnevet.

Mindezek ellenére a görög vétó továbbra is akadályozta az integrációt, a konfliktust pedig tovább nehezítette a 2008 óta kibontakozó nacionalista retorika Macedóniában. Végül 2017-ben a nyugat-balkáni országban szociáldemokrata kormány kerül hatalomra,

egy évvel később pedig a két ország külügyminisztere aláírta a Prespa Megállapodást, melynek értelmében az ország azóta az Észak-Macedónia nevet viseli.

A névváltoztatást a parlament 2019-ben jóváhagyta, ezt követően pedig az alkotmányt is módosították. 

Nem sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy egy másik uniós tagállam, nevezetesen Bulgária vétója állja el a csatlakozási tárgyalások felé vezető észak-macedón utat. A konfliktus központjában, csakúgy, mint az előző esetben, a nemzeti identitás kérdése állt.

2007 óta tagállam Bulgária olyan feltételekhez kötötte a vétó visszavonását, hogy ismerjék el a macedón nyelv bolgár eredetét, nyilvánítsák alkotmányos kisebbségnek a bolgárokat, illetve vessenek véget a Bulgária elleni ellenségek retorikának.

A kompromisszumjavaslattal végül Franciaország állt elő uniós elnökségének utolsó napjaiban.

A „Francia Ajánlás” („French Proposal”) névre keresztelt javaslat lényege a bolgár kisebbségi jogok biztosítása a nyugat-balkáni országban, és ennek megfelelően az alkotmány módosítása. A javaslatot a 120 képviselővel működő észak-macedón parlamentben 68 képviselő támogatta. Az ajánlás nem tartalmazta, hogy Bulgária ismerje el a macedónt, mint hivatalos nyelvet, ugyanakkor a kompromisszumnak köszönhetően nem vétózza tovább a csatlakozási tárgyalások megindítását. 

Hogyan reagáltak az eseményekre az észak-macedónok?

Egy hónappal ezelőtt a tüntetők azért vonultak az utcára, hogy a bolgár vétó ellen fejezzék ki ellenvéleményüket. Egy 2021-ben megjelent tanulmány szerint akkor az észak-macedón lakosság 68 százaléka támogatta az EU-hoz való csatlakozást. Ez a szám 2014-ben még 80 százalék volt.

A dokumentum szerint

a csatlakozók arányának csökkenése egyenesen arányos lehet a csatlakozási folyamat megakadásával.

Így, amikor ismét közel kerülhettek a tárgyalások megkezdéséhez, nem meglepő, hogy a csatlakozáspártiak utcára vonultak.

Most, amikor az észak-macedón parlament elfogadta a francia javaslatot, a jobboldali ellenzéki párt, a VMRO-DPMNE vezetésével újabb tüntetések kezdődtek. Az ellenzék vezetője, Hristijan Mickoski úgy nyilatkozott,

nincs szükségünk Európára, ha be kell asszimilálódnunk”. 

Elmondta azt is, hogy amennyiben Európa nem áll készen arra, hogy elfogadja a civilizált macedón nemzetiségű polgárokat, a társadalom kivárja, amíg olyan emberek kerülnek döntéshozói pozíciókba, akik tudomásul veszik, hogy Macedónia és a macedón identitás mindenek előtt és felett áll.

Észak-Macedónia úgy tűnik tehát, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az EU-hoz csatlakozzon. A tárgyalások még el sem kezdődtek, de úgy tűnik egyesek szerint az ország már így is sok áldozatot hozott. A csatlakozási tárgyalások pedig ugyancsak nagy falatnak ígérkeznek, és azt már semmi nem garantálja, hogy a tagállamok ne használják újra vétójogukat.

Kép: Robert ATANASOVSKI / AFP

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés