Elszánt konzervatív alkotmányértelmezés Amerikában

2022. július 30. 3:32
A Legfelsőbb Bíróság nem egy-két kérdésben érvényesíti ezt az alkotmányértelemzést, hanem az amerikai alkotmányosság teljes spektrumán keresztül, ami a testület ambiciózusságáról árulkodik – mutatott rá Neal E. Devins amerikai jogászprofesszor, akivel Sándor Lénárd beszélgetett az idei ítélkezési év tanulságairól.
Neal E. DEVINS a William & Mary Law School jog és államtudományi professzora. Kutatási területe az alkotmányjog és a Legfelső Bíróság működése. Több könyv szerzője, így köztük a The Democratic Constitution , illetve a The Company They Keep: How Partisan Divisions Came to the Supreme Court.

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság idei ítélkezési éve több okból is méltán szerepelhet majd a tengerentúli történelemkönyvek lapjain. Az egyik ilyen ok az alkotmányértelmezésben bekövetkezett jelentős változás. Ez volt az az ítélkezési év, amelyben az „élő alkotmány” iskolája átadta helyét az „originalizmusnak”. Mennyi idő kellett ahhoz, hogy az „originalizmus” meghatározó alkotmányértelmezési módszerré váljon Amerikában?

Ami a konzervatív jogi mozgalmat illeti, minden Ronald Reagan elnökkel kezdődött. Konzervatívabb Republikánus Pártot szeretett volna látni, és lépéseket tett annak érdekében, hogy elkötelezett konzervatívokat nevezzen ki az üresen álló bírói posztokra is. Azonban akkoriban a konzervatív jogi hálózat még csak szerveződőben volt, és nem sok elkötelezett konzervatív akadt a jogászi berkekben. Ekkor jutott szerephez a „Federalist Society”.

Milyen szerepet töltött be ebben a „Federalist Society”? Milyen stratégiát követett a konzervatív jogi mozgalom megerősítése érdekében?

Reagan elnök főügyésze és igazságügyi tárcavezetője, Edwin Meese karolta fel a „Federalist Society”-t. Abban reménykedett, hogy létrejöhet egy olyan szövetség, amelynek révén hiteles konzervatív felfogású szakértőket lehet később bírókká kinevezni. Ez azonban egy hosszú távú projekt volt, mivel időbe telt kinevelni ilyen konzervatív bírójelölteket. Meese is azt az álláspontot képviselte, hogy

ahhoz, hogy valaki elkötelezett konzervatív legyen, bizonyos jogtudományi elveket el kell fogadnia.

Az a jogértelmezési iskola, amelyhez Meese ragaszkodott, az „originalizmus”, vagyis az alkotmány eredeti jelentését valló iskola volt. Meese az igazságügyi tárcát használta az „originalizmus” népszerűsítésére, és ennek keretében hívta meg a híres Antonin Scalia-t, hogy olyan fiatal jogászokkal, ügyvédekkel beszélgessen, akik közül sokan a „Federalist Society” tagjai voltak. Bár ez a kezdeményezés hamar erőre kapott, de sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy valóban beérjen és a Legfelsőbb Bíróság alkotmányértelmezési módszerei közé számíthasson. Emellett pedig húsz-harminc évre volt szükség ahhoz, hogy az alkotmányértelmezés meghatározó módszerévé lépjen elő országszerte. 

Melyek voltak az idei ítélkezési év legjelentősebb ítéletei, amelyek jelzik a testület életében bekövetkezett paradigmaváltást?

Az „originalizmus” egyértelműen fölénybe került az idei évben. A Dobbs abortuszdöntésben a testület úgy vélte, ahhoz, hogy megértsük, milyen jogokat is biztosít az alkotmány 14. kiegészítésében foglalt szabály, azt kell megvizsgálni, mit is jelentett a ratifikálásának időpontjában. Nem az számít, hogy milyen értelmezése, víziója érvényesült a későbbi korokban, hanem

az a perdöntő, hogy mit gondoltak az emberek az abortusz és a 14. alkotmánykiegészítés kapcsolatáról akkor, amikor az alkotmányos szabályt elfogadták.

Ezzel párhuzamosan a Legfelsőbb Bíróság azt is megállapította, hogy az 1973-as Roe kontra Wade döntés hibás volt, mert nem végezte el ezt a történelmi analízist, hanem ehelyett későbbi aggályoknak engedett. Az alkotmány második kiegészítésével összefüggő fegyverviselési joggal kapcsolatos ügyben a Legfelsőbb Bíróság szintén nagyon nagy hangsúlyt fordított az alkotmányszöveg elfogadásának idején fennálló jelentésére.

Amikor kiemeljük a Dobbs-döntést, mint az ítélkezési év egyik legfontosabb határozatát, akkor rögtön magunk elő idézzük a Roe kontra Wade ítéletet is. Ezzel összefüggésben számos szakértő arra mutatott rá, hogy a Legfelsőbb Bíróság túlságosan nagy hatalmat tart a kezében, és akarva-akaratlanul, de olyan kérdésekben dönt, amelyek a demokratikus döntéshozatalhoz tartoznak. Véleménye szerint mindez hogyan befolyásolja az amerikai politikát? Enyhítheti az „originalizmus” ezt a fennálló a feszültséget?

Nos, az „originalizmus” hívei ezt határozottan így gondolják. Megmentik a bíróságot attól, hogy „ámokfutásba” keveredjen, vagyis másként fogalmazva attól, hogy olyan elvek nélkül hozzon ítéleteket és alkosson szabályokat, amelyek őt saját magát is korlátozzák. Tehát ebben az értelemben

az „originalizmus” és a „textualizmus” megszabja a bíróság működésének kereteit, vagyis megköveteli, hogy a saját hatáskörein belül maradjon.

Persze az a kérdés, hogy mit is jelent a történelem, adott esetben szintén értelmezés vagy vita tárgyát képezheti. A kritikusok arra mutatnak rá, hogy ez nem elég erős korlát, mert éppúgy szolgálhat progresszív, mint konzervatív eredmények igazolására. 

A centralizáció és a decentralizáció dilemmája tekintetében az ítélkezési évben további fontos kérdéssé vált a vallásszabadság, valamint az állam vallási semlegességének kérdését felvető ügyek. Ön hogyan látja ezeket az ügyeket?

Ezek az ügyek önmagukban, saját jogukon is fontosok, már csak a bennük felvetett kérdések súlya miatt is. Ugyanakkor azt is jelzik, hogy a testület eltökélt és következetes a konzervatív alkotmányértelmezés terén. Vagyis

a bíróság nem egy-két kérdésben érvényesíti ezt az alkotmányértelemzést, hanem az amerikai alkotmányosság teljes spektrumán keresztül.

Ez pedig magában foglalja az állam vallási semlegességével kapcsolatban kialakított korábbi jogértelmezés felülvizsgálatát is. Ez a testület ambiciózusságáról árulkodik. 

Milyen felfogást vall a Legfelsőbb–– Bíróság az úgynevezett „adminisztratív állam” dilemmája terén? Miért jelentősek ezek az esetek?

A testület azon a véleményen van, hogy a szövetségi ügynökségek működése elé korlátokat kell szabni. Ha a Kongresszus felhatalmazást ad egy ügynökségnek, annak konkrétnak és egyértelműnek kell lennie. Ha a Kongresszus működőképes, és törvényeket tud alkotni, akkor jó hír, ha felelősséget vállal a közpolitikai intézkedésekért. Ugyanakkor,

ha a Kongresszus működésképtelen marad, ezek a bírósági döntések megfosztják az ügynökségeket a cselekvési lehetőségeiktől.

Ez pedig lényegében korlátozza a kormány hatáskörét, ami deregulációhoz vezethet, mivel a Kongresszus nem fogja tudni meghozni azokat a jogszabályokat, amelyeket a bíróság szerint meg kellene alkotnia.

Kép: 

Összesen 2 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés